Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-01-29 / 1. szám
10 () R V 0 8 J H E T I LA P — S Z E MÉSZE rJ 1899. 1. sz. f 1 vékony pigmentszegély határolja, míg a szemfenék jierijdieriája félé fordult concav részén nagyobb mennyiségben összegyűlt pigment látszik. A papillától felfelé az előbbivel alakra és minőségre teljesen megegyező, de valamivel kisebb elváltozás van. A szemfenék egyéb részein l—5 papillanagyságú éles határú, világos sárgaszinti, bőven pigmentált kerek és vesealakú területek látszanak. A pigment legnagyobb része chorioidealis, csak itt-ott látni nehány a retina ereire kapaszkodó rögöt. Látás: 2 m.-röl ujjolvasás. M. = 5'01)., v. = 5/to. A bal szemfenék képe nagyjából megegyezik a jobbéval, azon különbséggel, hogy itt a papilla környékéről a peripheria felé húzódó s az üvegtestbe beemelkedő ágas-bogos pókhálószerü élénk j fehér képlet borítja a szemfenék egy részét. Látás: l1/« m.-röl ujjolvasás. Üveg nem javít. Rendelés: jodkali. Újból jelentkezett. 1898. február 9-dikén. A jobb szemfenék képét az 1. ábra mutatja. Az első vizsgálatnál talált atrophiás természetű chorioidealis elváltozások ugyanolyanok, de azonkívül a papillától befelé egy kékes-sziirke-színü rézsútos irányú hosszúkás köteg látszik, a mely a retina erei felett húzódik el. Ezen kötegalakú képződmény ecsetszeríien felszálasodva megy át az ép retinába: ezen átmeneti helyek körül igen sok, szabálytalanul eloszlott, vaskos, rögös, durva pigmenttömegek foglalnak helyet, melyek igen lényegesen különböznek a fent leirt chorioidealis góczok szélein levő bizonyos szabályszerűséggel eloszlott pigmenttől. A 1. ábra. kötegköriili festeny alakja, valamint a körülötte itt-ott látható apró vérpontok és csíkok kétségtelenné teszik ezen pigmenttömegnek s az általa közrefogott köteges képletnek vérzésből való eredetét. Látás: 2 m.-röl u. o. M. 5'0D., v. = 5/to. A hal szemteke egészben vére jelentékenyen megkisebbedett, lágy. A conjunctiva és sclera teljesen halavány, a cornea ép. A mellső csarnok középmélységű, a csarnokvíz tiszta, az iris fakó, zöldesszínü, sorvadt, a pupilla szűk, zegzugos, egész kerületében a mellső lencsetokra lenőtt; a lenese elszürkült, a szemfenék nem látható. A szemen fénvérzés nincs. Ezen észlelés (a bal szemet illetőleg) igen jól demonstrálja, hogy a retinalis kötőszövetképződések végeredményképen atrophia bulbira vezethetnek. A mi a jelen complicatioképen jelen volt chorioidealis elváltozásokat illeti, azok azt hiszem, nem sorolhatók valamily általánosan ismert koraiakhoz. Gondolhatnánk a chorioideának valamely fejlődési rendellenességére, illetve foltonként való hiányos kifejlődésére is; azonban azon körülmény, hogy a teljes atrophiás területeken kívül kisebb, de hasonló alakú sárgás részletek is voltak láthatók, inkább valamely szokatlan alakú és lefolyású chorioiditis mellett szól; a góczok nagyságához képest a chorioiditis arveolaris egy válfajának tekinthetjük. A szemek myopiája (5'0 dioptria) nem oly nagyfokú, hogy ilyen óriási chorioidealis elváltozásokat hozhatott volna létre. Úgyszintén nem állapítható meg a chorioiditisnek a retinalis kötőszövetképződésekkel való összefüggése s egyszerű coincidentiára kell gondolnunk. Hasonló esetet észlelt Adams Frost1’3 is, a ki egy 24 éves nőnél előrehaladt chorioid. dessiminatával társulva látott proliferatiókat. A myopia már több joggal szerepelhetne a retinavérzések előidézője gyanánt. Pfliiyerkét myopiás betegnél tapasztalt retinaleválást okozó üvegtesti kötőszövetképződést. IV. eset. M. Verona 27 éves napszámosnő. Hiányos intelligent! áj a. miatt megbízható anamnesis nem nyerhető: jobb szeme látása rövid idő óta rossz, a balé évek előtt romlott meg. 189(1. szeptember 29-dikén. A jobb szem kötöhártyája, corneája ép. A mellső csarnok igen mély, tiszta. Az iris halántéki félerésze épnek látszó, kékeszöld, az orri oldal felé eső fele élesen körülírt területen csaknem fekete; a sötét szín az iris-szövetnek oly nagymértékű sorvadásából számozik, úgy hogy a pigmentepithel csaknem fedetlenül látható; ezen területen az iris jóval keskenyebb is, úgy hogy a középtág pupilla ovalis alakú. A lencse fel- és kifelé luxált helyzetben van, szemtükörrel szürke reflexet ad. A luxált lencse alatt atropin becseppentés után — keskeny sarlóalakú területen a szemfenék alsó része részben látható: szürkés, egyenetlen felületű képlet vehető ki, felületén egy érrel. Több részletet kivenni nem lehet. Látás: kézmozgást lát, fényérzés jó, projectio felül és belül szűkült. A bal szem conjunctivája, corneája éj). A mellső csarnok félül rendes mélységű, alul igen mély. Az iris aláfelé igen erősen megkeskenyedett (coloboma adnatum), színe kékes-zöld, szálazata ép, pupillaris széle felül a mellső lencsetokra lenött. A lencse felfelé hutáit, szürke, tokja több helyen megvastagodott, alatta sarlóalakú területen át a szemfenéken a jobb szeméhez hasonló fehéres-szürke ágas-boga« képződmény látszik. Látás: kézmozgás; fényérzés, projectio jó. Október 5-dikén. A jobb szemen ciliaris belöveltség támadt, a csarnokvíz zavaros, az iris zöldebb, szálazata elmosódott, a pupilla megsztíkiilt. Rendelés: meleg borogatások, atropin. A szem lassan megbékiilt. 1897. deczember 3-dikán. A jobb szem állapota annyiban változott, hogy a lencsében kiillős elszürkült részletek mutatkoznak. A bal szem békés, egyébként nem változott. Látás ugyanaz. Deczember 4-dikén. Mindkét szemen extractio linearis cum irideetomia végeztetik. Sebkészítés és iriskimetszés felül. A jobb szemen kevés iivegtestveszteség, a balon sima lefolyású műtét. Deczember 7-dikén. Jobb szemen mély csarnok, vérrel telve. Bal szemen nagy izgalom, eliemosis. Atropin. Deczember 18-dikán. Jobb szemen a vér fogyott, a bal szemen az izgalom megszűnt. Deczember 16-dikán elbocsátási állapot: mérsékelt conjunct, belöveltség mindkét szemen. A jobb szem csarnokában coagulált vérrög van, a mely miatt az iris és szemfenék nem láthatók. A bal szem irise sárgás-zöld, felül széles, szabadszárú coloboma artet'. Tükörrel szürke-vörös visszfényt kapni; czafatos üvegtesti homályok; az egész szemfeneket egy ágas-bogas, helyenként focalis világítással is látható fehér számos kisebb-nagyobb vérzéssel tarkított képződmény borítja, a melynek egyes részein filiom, sűrű érhálózat látszik. Látás nem változott. Ezen esetben nyilvánvalóan fejlődési rendellenességekkel combináltan támadt a baj. Ilyennek kell tekintenünk a bal szemen lévő coloboma iridist s mindkét lencse spontan luxálódását. A hátsó lenövések, a kiújuló iritis s talán a jobb szem irisének részleges sorvadása is a helyüket hagyott lencsék okozta iris-izgalomból magyarázhatók, inig a retinalis és üvegtesti elváltozásokat a luxatio lentis el nexusba hozni nem lehet. A felsorolt esetekével rokontermészetű aetiologiája van azon kötőszövetképződéseknek, a melyeket egyesek haemophiliában szenvedő betegeknél észleltek. Speiser*6 egy 17 éves, Violet56 egy 29 és egy 37 éves férfibetegnél tapasztalt ismétlődő üvegtesti vérzések után kötőszövetképződést. Lehet, hogy ugyanilyen vérzékenység okozta Blessig11 40 éves férfibetegénél is a bajt, a ki az intraocularis vérzéseket megelőzőleg gyakori orrvérzésekben szenvedett.
