Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-03-26 / 2. szám

28 ORVOSI HETILAP-SZEMÉSZET 1899. 2. sz 126. Chinin tan ni cum, alkoholban 1:50; az elnyelést li-nál kezdette, 2/b N-nél beteljesítette, holott már sárgulni kezdett. 127. Cinchonin. 128. Chinidin purum. * 129. Chinidin sulfuricmn, 2 C2(, 1L4 N2 02, H2 S04+ 2HaO, m. s. 785*5, színtelen jegcczek, vízben 1:100 olvad ugyan, de ha savanyítjuk 1:9 az arány (gyengén kékelős színjátszó). Vízben úgy oldottam, hogy sósavat addig csepeg­tettem hozzá, mig minden feloldódott. Színképezésre vettem 1 : 11, 14, 20, 33, 50, 66, 100, 150, 200, 300, és a három­féle rétegben, 1'25, 2'5 és 3'75 mm. exponáltam. Az ered­ményt a 6. ábra mutatja. Az oldat gyengül balról jobbra, a réteg növekedik felül­ről lefelé. Kamarás pápaszemnek a friss oldatból 1 :20 a leg­jobb, még ha a kamara 2'ö mm.-nél szűk ebben is van készítve. Eleintéu a liigabb oldatok színtelenek, a közepesek kissé zöldesen sárgásak (kevesebb mint R.9.v) a tömények kalo­­vány sárgák R.7.u—-v. Lassacskán a szín azonban sötétü- és a hígítás az elnyelés határát elnyúltabbá teszi. Az anyagot gyakorlatilag is kipróbáltam. Vettem 7 gr. vizet, 3 gr. al­koholt, 0'5 gr. chinidin sulfuricumot, 5 csepp acid, sulfur, dil.-al oldottam, kamarás pápaszemet megtöltöttem és nyári utazáson viseltem. A színjátszás gyenge volt, nem zavart és kevés idő multán eltűnt. A fény túlsága ellen jól ^ q q védett, hómezőn is; csak a víz tükre bántott, ha a nap ferdén világított. Azonban később meg­bámult, R. 6 és 33, t—u fokban. Más, sósavval készített oldat csak sár­gás lett, R . 8—9 . v. Eb­ből készült az I. táb. 15. sz. a. látható színkép, és mivel ez így elállóit állapotban túlerős lett, 1 :40-ig hígítottam és en­nek is, épen kívánatos módon végződő színképét az I. táb. 16. sz. a. be­mutatom. Az utólagos színsötétedésről még áll­janak itt egy V2 évig álló sorozatos oldatoknak a színadatai (a 3 : 5 cm. átm. palaczkokban): az oldat 1: 11 == R. 8 . u; 1:14 = R . 8—9 . u—v; l:20 = R.9.v; 1 : 33 = R .> 10 . v ; 1:50 szinte színtelen ; 1:66 és 1 : 100 egészen színtelenek. Czéljainkra ez az anyag azért alkalmatlan, mert színében és így hatásában is változékony anyaggal vásárra viendő árút előállítani nem lehet. Az oldékonysághoz megkívánt sav hozzáadása is a pápaszem fémkarimájára való tekintetből hátrányos. Talán pótolni lehetne növényi eredetű savval, csakhogy több szerves anyagnak összevegyítése megint aggo­dalmas. Az ócska oldatok szíubeli különbséget mutattak, mint már említők. A kénsavas bámult, a sósavas zöldelősen sárgult. Ez az elnyelési színképben különbséget teszem1 130. Cinchonidin. 131. Sangvinarin, gyanús, hogy tisztátalan készítményt kap­tam. Aetherben sat. oldat barnás rózsaszínű, L-nél mindent absor­­beált; benzolban sat. oldat barnavörös, Vs Gr-től kezdett elnyelni, L előtt már mindent elnyelt. 132. Strychnin nitricum. 133. Bruein. 134. Hydrastin. 1 Erről azonban, mint terjedelmes tárgyról, „sárga anyagok fényelnyelése“ czímen külön kell majd értekeznem. 135. Aconitin, alkoholban 1:10; az absorptiót g-nél kez­dette, N-nél beteljesítette. 136. Veratrin. 137. Jervin, alkohol-cliloroformban 1:50; h-tól kezdve, K-tól tetemesen fokozva, de egy gyenge maradék */a L-töl V2 N-ig elhúzódva, absorbeált. 138. Pilocarpin hydrochloricum. 139. Pilocarpin valerianicum. 140. Eserin. 141. Eserin salicylicum. 142. Colcliicin, vízben 1: 600 sárgabarnás It. 7 és 33. u; h-tól gyorsan nőve, K-nál az elnyelés teljes. 143. Emetin, alkoholban 1:500 R. 5. r (palaczkban); Vi G-töl gyengén, G ’/4-től HK-ig közel mindent absorbeált, de a kevés fénymaradék még L-nél is nyomot adott. 144. Ergotin, bizonytalan vegyi anyag, vízben 1:200 R. 5. t—u; G-nél kezd, V2 N-nél tetőzik az elnyelés. 145. Solanin. 146. Spartein. *147. Gelsemin, 012H1402N, m. s. 204, barna por, R. 33. i; alkoholban 1:200 és a 2'5 mm. rétegben = lt. 6. v; g ’/2 li-nál indul, H-nál már feltűnő, azután L-ig majdnem hirtelen teljesül az elnyelés. Színtelen amerikai petrolban telítve és megszűrve majdnem szín nélkül való, £ 5 3 af x £ YV\ n C 1/2 G‘tö1 H'iK alis valamit, K-ig gyorsan fokozódva, azután közel teljesen el­csapott színképpel, ’/a L-nél mindent elnyel. Figyelmet érdemel. 148. Delphinin, alkohol­ban 1:5 a 2'5 mm. ré­tegben R. 5. u—v; h-tól H-ig gyengén, L-nél tete­mesen, azontúl újra el­­nyiíjtva, végre Vs N-nél mindent absorbeál. XXXVI. Tér periek és kámforok. 149. Ol. animale Dip­­pelii, R. 3—7. v1; diffuse fokozott elnyelése van G vagy h-tól N-ig. 150. 01. anisi, színte­len ; nem absorbeált ész­revehetően. 151. 01. aurantii, R. 7. u—v; F-töl h-ig alig, H és K-ig sokat, K fölött röviden mindent elnyelt. 152. 01. Bergamottae, terpentinolajjal 1:1= R. 13. t; elnyelt g és h-nál keveset, K-nál sokat, L-nél mindent. 153. 01. cadini, terpentinnel 1:50 = R. 6. t—u; gh-nál kezdve L ‘/a M-nél mindent elnyelt. 154. 01. cajeputi, R. 14. u; F-től K-ig lassan, azontúl gyorsabban növekedve, M-nél mindent elnyelt. *155. 01. carvi, R. 6. t—u; g-töl gyengén, h-tól növe­­kedten, H-nál mindent absorbeált. A megjelent színkép hossza, tekintve a sárga színt, meglepő: az I. táb. 17. sz. a. megnézhető. 156. 01. caryophyllorum, R. 5. s—6. r; észrevehetetlen kezdettel ’/» G-töl g-ig gyengén, azontúl növekedve, h-nál mindent elnyelt. Színképének vége az előbbié és a következőé között van. *157. 01. cinnamomi, R. 7. s; G előtt alig észrevehetőt, G-töl azonban hirtelen emelkedőén, már g előtt mindent elnyelt. A színkép az I. táb. 18. sz. a. áll. — Feltűnik, hogy a három utóbb említett olaj a palaczkban majdnem egyszínű, és mégis oly különböző a vékonyabb réteg színe és absorptiója. Első benyo­másra az a gondolat támadt, hogy észlelési hibán vagy tisztátalan üvegsejten stb. múlik. Azonban ez csak hibát ad maximum resorp-1 Itt és a következőkben a 2'5 mm. réteg színe van értve, ha más megjelölés nincs hozzátéve. r V25”L .. i K r 1 1 1 1 1 I 1 2'5 ”'U l I rr 1 1 1 1 1 1 6-75 X I r 1 1 1 1 1 1 (SwvudÁvr <xc. ÄAV ac^via TÉ, AH, 20,33, 50, 66, )00j \50, *100, 'bOO 6. ábra.

Next

/
Thumbnails
Contents