Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-03-26 / 2. szám

1899. 9. sz.

ORVOSI HE TIL A P —SZEMÉSZET

2)5

a méta- és orthoxyloltól, melyek—53 °-nál olvadnak. Forrpontjuk közel azonos: 138, 139 és 141°. A közforgalmas anyag túlnyomóan metoxylol kevés orthoxylollal. Törési kitevő 1'495. Pliysikalis tulajdonságai számunkra kitűnő oldószerré teszik, bár magában 2/a O-ig mitsem nyel el. Magasan az ultrában sávokat mutat. (Hartley.)

59. Cymol.

60. Styrol.

XV111. Halogen substitutiók.

61. Benzolhexachlorid.

XIX. NitrosulMi t u tiók.

*62. Nitrobenzol (mirbánolaj) C6 H5. N02 + H2 0, világossárga folyadék kissé zöldes toldalékkal, R.8.t és R . 9 . t a palaczkban, 1—2 év múlva sötétült R. 7 . s, fajsúlya 1*186, olvadó pontja + 3°, forrpontja 205°, alkoholban és xylolban könnyen oldódik, vízben alig. Az ultraibolyát kitünően elnyeli, még pedig nagyon vékony rétegekben és majdnem színtelen hígításokban, épen a H vonal táján. Azonkívül kevés hozzáadásban is alkalmas az általam eddig legjobbnak talált absorptiós anyagnak, a triphenylmethan xylolos oldatának, fluorescentiáját megszüntetni.

Hogy a nitrobenzolt közel a színtelenségig hígítsam, mérczéses próbaüvegben mind több alkohollal feltöltöttem. A sok kísérletből álljon itt egy rövid sor: a réteg 15 mm. volt, a tiszta nitrobenzol benne R . 9. t; 10-szer alkohollal R.ll—12. <u; 15-ször alkohollal R.ll—12.>u;

20-szor alkohollal R.ll —12 . v ; 40-szer alkohollal R . 12 . > v. Ez némi képzetet nyújt a kisebb és pedig 2'5 mm. rétegről, mely az előbbinek csak 6-od része. Ha még az áteső fényt a ráesőnek felében vesszük, akkor csak egy tizenkettedet számíthatunk.

Az absorptióra a különféle hígítások egy sorát spectrographice vizsgáltam, még pedig az Astral-lámpával, a nyert színképekről görbéket schematizáltam, mint már leírtam, és az eredményt az 1. ábrán itt bemutatom. A 7 görbe fent 1*25, középütt 2'5, alant 3'75 mm. rétegre vonatkozik. Jobbról balra a töménység (concentratio) növekedik, t. i. 1 rész nitrobenzolra 80, 40, 20, 10, 5, 2 és 0 alkohol jut. Megfelelően az elnyelés nő, mint a görbék helye mutatja. Minden vonal alsó vége a kezdő, felső vége a beteljesedett elnyelés helyét jelezi. Minthogy az eredeti lemezek 21 színképe itt nem másolható le, szavakkal kell a finomabb viszonyokat elmondanom. A vonalaknak nem kellene egészen egyenesen, hanem alsó felükkel meredekebben, felső felükkel valamivel rézsutosabbau és a két félnek íves találkozásban rajzolva lenni, úgy hogy balfelé csekély domborulat mutatkózzék. Szintúgy a végeknek nem volna szabad a haránt tengelyt azonnal érinteni, hanem az alsónak balra, a felsőnek jobbra kellene előbb valamicskét elhajolnia; mert az elnyelés finoman kezdődik, azután hirtelen megnő és egy kis maradék hiánylata még késlekedve csatlakozik, hogy végül a teljesség eléressék. Ezek olyan finomságok, melyeknek a rajzba befogadása az átnézhetőséget csökkentette volna.

Az ábráról leolvasható, hogy a pápaszem-kamarának 2'5 mm. mélysége esetében az 5-dik vagy 6-dik vonal balról, 1'25 mm. mélysége esetében pedig a 4-dik vagy 5 dik vonal

balról felelne meg czéljainknak legjobban. Vagy is, ha a kamarák 2’5 mm. mélyek, mint a hogy nekem eddig szolgáltatni tudták, akkor töltésül a nitrobenzolt 20—40-szer alkohollal hígítva kellene használni. Ha azonban a kamarákat sekélyebbre, pl. 1*25 mm., készíteni tudnák, a nitrobenzolt 10—20-szoros alkoholhigításban, tehát a töménységet növesztve, kellene alkalmazni. Gyengébb oldatok nem az egész ultraibolyát vágnák el; erősebbek az ibolyából is elvágnának és az erősödés mértékében sárgábbak, végre R. 7 . s sárgák lennének. így a választás csak az 1: 10 egész 40 között eshetik.

Még említeni kell, hogy a Merőktől Darmstadtban hozatott anyag ezen soros vizsgálatok idejében V2 évig elállott volt, és most még 1 évvel utóbb színében észrevehetőig R. 6. u-ig sötétült az üvegben. Ebből most 1 :20 alkohollal mégis a 2‘5 mm. rétegben majdnem színtelen. Vele készült az I. tábl.

4. sz. a. látható fényelnyelési színkép. Ez tehát a nagyon elavult anyagnak hatását mutatja be, úgy mint az czéljainknak, hogy t. i. maradó végállapottal biró védőüyegeket szolgáltassunk, legjobban megfelel.

Ha a xylolos tripheuylmethan-oldat ibolyaszínjátszását nitrobenzollal elvenni akarjuk, 5, sőt 10 kcm.-re egy csepp belőle bőven elegendő. A saját fényelnyelése szempontjából ez a csepp nem jön számba, mert még 1:200 sem bírna nevezhető elnyelő hatással. Ebből következik, hogy a triphenylmethan-oldathoz nitrobenzolt cseppenként addig adhatunk, míg minden fluorescálás teljesen megszűnt, a nélkül, hogy a nitrobenzolnak magának fényelnyelő hatására legkisebb ügyelettel lenni kelljen.

XX. Amido-vegy illetek.

63. Amidobenzol (anilin), G-töl gyengén emelkedve, M-nél mindent absorbeált. Barnavörös lett.

64. Anilin sulfuricum.

65. Diphenylamin.

XXL Diazo■ és azovegyilletek, hydmzin, hydroxylamin.

66. Phenylhydrazin, hamar sárgult, alkohollal

1:50 R. 7. u volt és 1/-2 H-nál kezdve az elnyelést, ez fokozatosan megnőtt N-ig.

XXII. Aromás sulfosavak.

67. Sulfobenzid.

68. Acid, diazobenzolsulfonicmn, alkohollal 1 :10, 1/a L-töl kezdett elnyelni, lassan növekedve. Barnult.

XXIII. Phenolok.

69. Acid, carbolicum.

70. Acid, picrinicum. Alkohollal 1 : 1000 sárga R. 8. r, F-töl kezdve V3 M-nél lett az elnyelés teljes; 1: 10,000 még sárgás R. 9. s, ‘/a G-töl kezdve az elnyelés lassan növekedett, úgy hogy N már nem jelent meg a lemezen.

71. Thymol.

72. Guajacol.

73. Resorcin.

74. Hydrochinon.

75. Kreosotum purissimum.

76. Kreosotum carbonicum.

77. Pyrogallol, alkohollal 2:25 barnálóan sárgás, V* G-töl 1k N terjedt az elnyelés lassú fokozása.

ZbZ 2 í é 5 s€3C £ m n o

V257m

7

I

7

TJ

1

1

1

1

1

1

_______________1

1

m

/

/

1

i

i

i

i

_____1

yis"L

Ili

E

/

/ ■

1

1

1

1

1

1

_______________1

wúfao^wVLol y o, 2,5, W.2o, Hot80 cdko^xcl

1. ábra.