Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-01-29 / 1. szám
18 0 E V 0 S I H E T 1 L A P — S Z E M É S Z E T 1899. I. sz. okozza; e mellett szólnak a szemhéjakon külsőleg észlelhető kanyargós visszértágulatok is, melyek fennálló helyzetben ugyan alig emelkednek túl a bőr niveauján, a törzs előrehajlásánál azonban egész lúdtollvastagságú kötegekké duzzadnak meg. Ez esetet tehát a Kichter-féle I. csoportba lehetne sorolni. Különös érdekességet kölcsönöz esetünknek a jobb fül egyidejű megromlása. Hasonló szövődményről az ismertetett 17 eset j közül egyben sem találtam említést. A hallás rosszabbodását a beteg egy időre vezetvén vissza az exophthalmus fellépésével, nem valószínűtlen, hogy a két tünet hasonló természetű okból származik. Hogy vérkeringésbeli zavar (varix) szerepelhet a hallási zavarnál is, támogatja azon jelenség, hogy a törzs előrehajlásakor egyszersmind a betegtől subjective észlelt zúgás és csengés is erösbödik. Tekintve, hogy a szem látásélessége a periodikus exophthalmus óta nem szenvedett s a betegnek fájdalmai nincsenek, operativ beavatkozásra nincs ok. A tapasztalat is azt mutatja, hogy ily exophthalmus hosszú ideig, az életre nézve minden káros hatás nélkül fennállhat. Veszedelem főleg a varixok megrepedése esetén származhatik, mely esetben, valamint akkor is, ha a varicosus tumor növekedése folytán tűrhetetlen neuralgiákat okozna, szükségessé válnék a beavatkozás. II. Ulcus conjunctivae. A kötőhártya fekélyei az egyre tökélesedö vizsgálati módszerek folytán a jól ismert és sok oldalról jellemzett körfolyamatok közé tartoznak; a bacteriologist kutatás és állatkísérletek legtöbbször megadják a kellő felvilágosítást akkor is, midőn a klinikai észlelés a bántalom természete felöl kétségben hagy. Hogy azonban az irodalomban ismertetett idevágó számos eset még mindig nem adja teljes képét a kötöhártya fekélyeknek, s akadhat oly eset, melyet biztossággal sem egyik, sem a másik fajhoz sorozni nem lehet, azt a következő eset is tanúsítja. H. P. 19 éves leány 1898, márczius hó elején jelentkezett az egyet, szemklinikán, előadva, hogy bal szeme néhány napja könyezik s kivörösödött; látásában romlást nem vett észre, fájdalmat nem érez. Lelet: A bal alsó szemhéj mérsékelten duzzadt, az alsó tarsalis conjunctiva belövelt, fellazult; a bulbaris conjunctiván alul, közel az áthajtó redöhöz kis lencsényi anyaghiány van, mely nagyjából kerekalakú, szélei vékonyak, alig infiltráltak s nem alávájtak. Az anyaghiány alapját szürkés-sárga lepedék fedi; a környező kötöhártya mérsékelten belövelt, sima. A felső szemhéj conjunctivája elváltozást nem mutat, maga a szemteke is teljesen ép. 3 heti bejáró kezelés után, mely idő alatt meleg borogatásokat végzett és calomel-inspersiót kapott, a fekély jóval megnagyobbodott ; a. cornea szélétől az áthajtó redőig ér, tehát úgy a cornea, valamint az aláfelé a tarsalis kötöhártya felé terjedt. A fekély most is élesen elhatárolt, alapja lepedékes, széle azonban, főleg alul az áthajló redő felé tekintő oldalán keményen infiltrált, úgy hogy e részlet indurált, luetikns fekély benyomását kelti. Megnagyobbodott nyirkmirigy sehol sem tapintható. Inunctiók és helybelileg alkalmazott xeroformpor hatása alatt sem kisebbedéit a fekély, sőt úgy lapjára valamint, mélységére nézve terjedt; a cornea alsó szélétől az áthajtási redőn túl a tarsalis conjuncti vára is reáterjedt, szélei meredekebbek, alapja pedig vékony lepedőkkel borított, helyenkint sötéten áttünö. A környező kötöhártván, nevezetesen a fekély szomszédságában csomóképzödés vagy hypertrophia nem észlelhető. 40 bedörzsölés után csak helybeli kezelésre szorítkoztunk s naponta 10°/o-os protargol-oldattal enyhén ecseteltük a fekélyt. Végre 2 hónapi makacs fennállása után az ulcus tisztulni, s kisebbedni kezdett; a hegesedés az áthajlási redő felül indult ki, s lassankint újabb 3 hó után az egész fekély elhegedt. Jelenleg a tarsalis conjunctiváról a cornea alsó széléig húzódó kb. 1 cm. széles, kevéssé erezett hegköteg látható, melynek megfelelüleg az áthajlási redő is elenyészett (symblepharon partiale). A lefolyt bántalom természete nem világos. A beteg első jelentkezésekor a bulbaris conjunctivára szorítkozó fekély valamely nagy phlyctaenás csomóból számlázottnak volt magyarázható. Később a kemény beszürödés első sorban lueses primaer ulcusra keltette fel a gyanút. Tekintve azonban, hogy az egyénen a Inesnek különben semmi nyoma nincs, a fekély közelében infiltrált mirigy nem található, a primaer sclerosis felvétele sincs kellőkép okolva, annál kevésbbé, mert tudjuk, hogy a különben is igen ritka ulcus syphilit. a szemen rendszerint a szemhéj, illetve a szemhéjszél felöl terjed tova a conjunctivára, esetünkben pedig a szemhéjszél ép volt; szétesett gumma is lehetséges volna az észlelt helyen, de a bántalom luetikns voltát egyenesen kizárja az, hogy a foganatba vett és hosszú ideig folytatott antiluetikus kezelés az állapoton nemcsak hogy nem javított, de számottevő súlyosbodást idézett elő. A legközelebbi gondolat az, hogy a fekély tuberculotikus alapon fejlődött. E feltevésnek is ellene szól azonban, hogy a betegnek szervezetében tuberculosis nem mutatható ki, valamint a fekélyről vett szövettörmelék bacteriologikus vizsgálata és állatba történt oltása is negativ eredménynyel járt; ellene szól továbbá a mirigyduzzanatok hiánya is. A tuberculosis mellett esetünkben csak az egyén fiatal kora, a lassú és renyhe befolyás, s talán az hozható fel, hogy egyéb, fekélyesedésre vezető mozzanat (étetési sérülés, croup stb.) hiányzik. Döntő bizonyíték egy irányban sem mutatható fel; a lues és tuberculosis közül minden esetre az előbbi a, valószínűtlen, mert a negativ bacteriologiai lelet még nem zárja ki absolute a tuberculosist, hiszen tudjuk, hogy éppen ily szövetdetritushan a legritkábban sikerül kimutatni a bacillust; lues azonban a fennebb mondottak alapján csaknem teljes bizonyossággal elejthető. Igen valószínű, hogy valamely eetogen fertőzés játszott szerepet, hogy azonban milyen természetű a virus, a felöl homályban vagyunk. Embolia arteriae centralis retinae partialis esete. Az art. centralis retinae egyes ágainak embóliája a szem ritkább megbetegedései közé tartozik; valamivel gyakoribb az arteria törzsének eltömeszelése. A partialis embóliák között megint a fovea centralis isolált affectiója egy cilioretinalis ér embóliája következtében a legritkább esetek közé számít; rendszerint a centrális látás valamely szomszédos látótér területtel együtt esik ki. Máskor ismét oly alakban jelentkezik a részleges embolia, hogy egyes látótérrészletek kiesése mellett a papillomacularis terület sértetlen marad. Ilyen esetekből Laqueur (Arch. f. Augenheilk. XXX.1 ltí-ot állított össze az irodalomból, melyekhez utóbb Hirsch (Arch. f. Aiigenheilk. XXXI11.1 még három esetet csatolt. Ugyanily természetű embolia az is, melyet a budapesti egyetemi szemklinikán észleltünk, s melynek rövid ismertetését óhajtom a következőkben adni. L. A. 55 éves nő azzal a panaszszal jelentkezett, hogy 4 hét előtt bal szeme előtte ismeretlen okból hirtelen teljesen elsötétült. A látás lassankint visszatért, de csakhamar észrevette, hogy az alul levő tárgyakat egyáltalán nem látja, míg a magasan állókról elég tiszta képet nyer. Elmondja, hogy régebb idő óta szenved szívdobogásban s időnként nehéz légzése is van. Vizsgálatnál jobb szemének v ys, látótere szabad; bal szem v a látóterének azonban egész alsó fele hiányzik; a határvonal éles vízszintesben fut a középen ; a rögzítő pont szabad, centralis scotoma nincs. Jobb szemfenék teljesen ép. Bal szemen a papilla n. optic, felső felének feltűnő halványsága látható; a véredények a szemfenék alsó felében rendes viszonyokat mutatnak, ellenben a, felső félben az artériák rendkívül vékonyok, csak rövid területen követhetők, a peripheria felé egészen felismerhetetlenek; a vénák is jóval szőkébbek a rendesnél. Retina mindenütt csillog, átlátszó, borússág sehol sem látható. A beteg szervétének vizsgálata kiderítette, hogy a jobb szív megnagyobodott, a szívcsúcs felett systolikus zörej hallható, s a pulmonalis II. hangja ékelt: insuff. valv. bicuspidalis. (Ritoók.) A leirt tünetekből biztossággal következtethető, hogy a szívbajos nő 4 hét előtt embóliát szenvedett el bal szemén. Az
