Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-10-29 / 6. szám
1899. 6. sz lül OKVOSI H E T IL A P — S Z E MÉSZ E T. akarjuk kelteni. Ezért kell szem-kórházak és szem-osztályok felállításával adni alkalmat gyakorlott szemorvosoknak arra, hogy a magok körében a szemészet hitelét, a vakság okainak elhárítására való hajlandóságot megteremtsék. De ezt trachoma-kórházaktól soha | sem várhatjuk. A trachoma-kórház nem vonz, hanem elriaszt; vezetésük alig is bizható magasabb késztiltségü szemorvosra. Pedig a vakság ellen való küzdelemre csak alaposan képzett szemorvosok vannak, hivatva, mert mint adataim is mutatják, a vakság okainak legnagyobb része (a glaukoma, a szem hátterének bajai, stb.) valamint a legfontosabb szembajok (a hályog, az általános bajok szembeli következései) csak szemészctileg jól iskolázott orvosoktól gyógyíthatók. Ha pedig ez így van s ha állandóan elég sok ifjií orvos van olyan állásokban, melyekben szem-vizsgálatra, szem-műtétekre kellően s alaposan megtaníttatnak: miért ne lehetne ezeket, magoknak s embertársaiknak sokkal nagyobb hasznára, a vidéken alkalmazni olyan szem-gyógyintézetekben, melyek a vakság összes okai ellen küzdenének s mellesleg azok 6%-ának, a trachomának ügyében is mindazt megtennék, mit most a trachoma-kórházak volnának hivatva megtenni! Az egész világon nagyobb a vakok számaránya vidéken mint nagy városokban; nálunk is így kell lennie. De mi nem vagyunk abban a kedvező helyzetben mint Észak-Amerika, hol Howe Lucien szerint1 azt a különbséget az újszülöttek szemgenyedése okozza, melyet városokban Credé eljárása szerint megelőznek, vidéken nem; nálunk a különbséget mindenesetre az az elhanyagolt glaukomák, keratitisek, érhártya- és látóideg-bajok stb., a tehát gondos és avatott gyógyitást kivánó bajok okozzák. Nálunk a vidék ellátása szemorvosokkal komoly és sürgető szükség. Véleményem szerint nem volna egyéb szükséges, mint hogy rendelje el a belügyministerium minden nagyobb közkórháznál szemészeti osztály felállítását bizonyos záros határidő, pl. 5 év alatt s adjon e czélra segítségül (a trachomaügyi költségből lehetne) a mennyi az osztály műszerekkel való felszerelésére szükséges. A többit az illető szemorvosok munkája, meg a betegápolási alap elvégezné. És tiz-húsz év alatt leszállana a vakok aránya hazánkban 10'5-röl 6-ra, mivel a vakság okainak 4 */10 része gyógyítható. A nyitott sebkezelés szemoperálások után. Közli: Blaskovics Fridolin dr., szemklinikái tanársegéd. Hjort, christiániai tanár 1897-ben ajánlotta az ú. n. nyitott sebkezelést szemoperálások után. Eljárása lényegében abban áll, hogy a szem burkain áthatoló sebzések után kötést nem alkalmaz, de nem kisebb fontosságú, hogy az operálás után való ágyban fekvést elhagyta, a szobát nem sötétíti el, a szemhez az operálás után lehetőleg keveset nyúl, a szem megtekintésénél a felső szemhéjat fel nem emeli, csak a szemhéjakon kiviil található váladékot mossa le és becseppentéseket is csak szükség esetén alkalmaz. Kisebb jelentőségűnek tartom a pillaszőrök kihuzogatását műtét előtt, a mit Hjort szintén ajánl. Az utókezelésnek ezen módját újnak nevezhetjük, bár Gzermák már 1893 óta követ hasonló eljárást, a mennyiben a szemhéjakat operálás után nem immobilizálja. Azonban Gzermák eljárása, a ki átlátszatlan kaucsuklepellel takart, Fuchs-téle rácscsal köti a szemet, a Hjort-féle sebkezeléstől lényegesen különbözik a szemnek a fénytől való elzárásában és a beteg fekve tartásában. Hjort óta Rohmer és Walter 0. alkalmazták a nyitott sebkezelést és teljes elismeréssel adóznak az újításnak.1 2 * Korai volna ugyan még azt állítani, hogy a Hjort-{é\o utókezelés vívmány — mert erre kevés az észlelés - de el kell ismernünk, hogy az eddig követett sebkezelés számos hátrányára hívta fel a figyelmet, s így, ha nem is válik talán általánossá a nyitott sebkezelés, de legalább is remélhető, hogy ezen hátrányok felismerése az utó1 Why the proportion of blind in cities is less thar in the country ? The American Journal of Ophthalmology. 1898. oct. 2 Wolfjberg sebkezelése, bár Hjort nyomán vette alkalmazásba nem nevezhető ezen eljárás követésének, a mennyiben az általa feltalált sötét védőpapirost tapasztja a szem elé és a 3-ik naptól fogva a szemre rendes kötést tesz. kezelésben több lényeges változtatásra fog vezetni. Sajnos, hogy eddig még csak ily kevés visszhangra talált Hjort eljárása s így annak értékéről még nehéz végleges véleményt alkotnunk. A tartózkodás, a melylyel Hjort eljárását fogadták, részben talán annak tulajdonítható, hogy ezen újítás merésznek és a sebészek által követett eljárással ellentétesnek látszik. Ezen ellentét azonban csak külső, mert hiszen nem lehet itt szó a seb nyitva hagyásáról, hanem csak arról, hogy a seb fedésére a szemhéjakat használjuk fel. Ha a dolgot közelebbről akarjuk tekinteni, első sorban felmerül a kérdés, hogy mi legyen a sebkezelés feladata ? Ezen feladat hármas: 1. a sebszélek támogatása, illetőleg azoknak egymással érintkezésben tartása, esetleg valamely ezt meghiúsító nyomásnak ellensúlyozása, 2. a seb nyugalmának biztosítása és 3. kártékony anyagok (infectio) távoltartása. Nézzük most, hogy hogyan teljesíti ezen hármas feladatot a pólyakötés, és hogyan teljesitik a szemhéjak. Ad 1. A kötés a szemhéjakat csak úgy fogja zártan tarthatni, ha bizonyos fokú nyomást gyakorol reájuk. Ha e nyomás bizonyos fokot meghalad, a szemtekén levő lebenyes sebet tátongóvá fogja tenni, úgy mint egy gummilabdába belevágva, bárhol nyomjuk is azt meg, a nyílás tátongóvá lesz. A sebszélek tehát úgy fognak legbiztosabban érintkezhetni, ha minden nyomás a szemtekére kerültetik. Ezt biztosabban érhetjük el kötés nélkül, mint kötéssel. Ezen felfogást igazolja azon klinikai tapasztalat is, hogy hosszú ideig nem záródó sebek a kötés elhagyásával néha meglepő gyorsan záródnak s a csarnok V2—1 nap elteltével helyreáll. Ilyen esetekben valószínű, hogy a kötés a szemtekét nyomta. Persze azon esetekben, a hol a kötésnek nyomást kell gyakorolnia, hogy ellensúlyt adjon az intraocularis nyomásnak bizonyos tágulásos folyamatoknál, a kötés érvényben marad. Ad 2. Tagadhatatlan, hogy a seb teljes nyugalmát a szemnek teljes mozdulatlanságban tartásával fogjuk a legbiztosabban elérni, de ez csak úgy lesz meg, ha mind a két szemet kötjük. A mint csak az egyik szemet kötjük, a másik szem mozgásával a kötött szem is mozogni fog, s így ez esetben kötés nélkül a seb nyugalma inkább biztosíttatik, mint egy kötéssel, a mely esetleg nyom. Nem szabad azt sem felednünk, hogy a kötés alkalmazása mellett a meggyűlő könyek és váladék, különösen ha beszárad, továbbá az alsó szemhéj esetleges befordulása a beteget sokszor erőszakos hunyorgatásra és szemnyitási kísérletekre, sőt a kötés megbolygatására is ingerelheti. Ha ezekkel szemben elgondoljuk, hogy a szemtekére enyhén reáfekvö szemhéjak sima conjunctivája meghagyott pislogás mellett is mily kevéssé bolygathatják az összefekvö sebszéleket, a nyitott sebkezelés előnyösebbnek fog látszani. Csak alul fekvő, tehát a szemrésbe eső sebekkel eshetnék meg, hogy az alsó szemhéj a feléje tekintő sebszélt felemeli. Tekintetbe kell azonban vennünk azt is, hogy megszűnt csarnok mellett a mechanicai viszonyok változást szenvednek, a szemteke lágy és nagyon könnyen belapítliatóvá válik, úgy hogy a mozgó szemhéjak a csarnok helyreálltát gátolhatják. Ilyféle tapasztalatot tehetett Hjort is, ki egy későbbi czikkében az operálás után a szemeknek egy ideig behunyva tartását és nyugodt hátonfekvést ajánlott, de csak addig, a míg a csarnok kitelödik, vagyis addig, a míg a rendes mechanicai viszonyok ismét helyreállanak. A mi a mozgó szemhéjak súrolását illeti, meg kell még említenünk, hogy a cornea hámhiányainál a kötésről nem fog senki sem lemondani, mert annak fájdalomcsillapító hatása szembeszökő. Ad 3. Első pillanatra azt kellene hinnünk, hogy a kötés segélyével az infectiosus csírokat biztosabban tartjuk távol, mintha a bacterium invasio ellen való védekezést csak a szemhéjakra bízzuk. Ha azonban tudjuk azt, hogy a conjunctivát sohasem tekinthetjük steril területnek, könnyen érthető, hogy a kötés alatt felgyűlő váladék a kötés által állandó testhömérsékben tartva, a conjunctiva bacteriumainak kitűnő melegágyul fog szolgálni. Ez különben is kísérletek által beigazolt tény. Ezzel szemben, ha nem is tulajdonítunk a könyeknek bactericid hatást, bizonyos, hogy pislogáskor a folytonosan fennálló és egyirányú könyáram a bacteriumok szaporodásának gátul szolgál. Kísérleti tény, hogy pislogás alatt a conjunctiván szaporított bacteriumok igen gyorsán megfogynak. E tekintetben tehát semmiképpen sem tagadható a nyitott sebkezelés előnye, mert a szemet kötni annyit tesz, mint lemondani
