Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-10-29 / 6. szám
1899. 6. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 95 pével is, mely III. táb. 44. b) sz. a. mellette áll, összehasonlítható. A szürke triphenylmethanos pápaszem kettős színképes csíkjából (tiszta levegő és nagyon keveset fehérfelhős ég mellett 1A óra alatt 1898. nov. 6-án felvéve) a felső fél a szabad égfény színképét mutatja, az alsó fél az elnyelési színképet mint olyant tünteti elénk, mely minden ibolyántúli fényt a H- vonaltól kezdve levág, és máskülönben a színkép színes részén a fénynek általános és egyenletes gyengítésén kívül mit sem változtat. Az utóbbi részen a gyengítés az üveglapnak szürke színe által egyébként az ábrán nem épen jól láthatólag mutatkozik, mert a kitevés nagyon hosszú volt 1 a czélból hogy hatása a Fieuzal-pápaszem ellenében jól meglássák. Rövidebb kitevéskor a szürke által történő gyengítés jó látszanék meg. De még ezen ábrának a lemezén is ki lehetne a különbséget mutatni a maga teljességében, ha positivot megfelelő módon másolnánk. Ekkor, t. i. hosszú expositionál ez a csík (az alsó) fényszegényebb maradna, azaz kevésbbé világossá válnék. A negativ és a positiv ez irányban is fordítva viselkednek.1 2 6. Zöld és vörös üvegeket is vizsgáltam ugyan (Lumiére 3-orthochromos lemezekkel), de ezeknek tárgyalása jelen munkálatom keretén túl menne. Röviden csak annyit említsek, hogy az átnézéskor legkellemesebbeknek bizonyult üvegek franczia eredetűek voltak és pedig a következők. Egy bágyadtan vörös üveg, mely ránézően carmin R. 28. 1., átnézően carminbibor R. 26. q. volt, v = ^ megengedett és keretbe vágva napfényes időben órák hosszáig az utczán viseléskor nagyon kellemes benyomásé s a levevéskor különösebb utóhatás nélkül való volt. Továbbá egy középzöld üveg, ránézően R. 15—16. i. átnézően R. 15—16. o, lehető v = =<>.-. Végre egy világos kékeszöld üveg, ránézően R. 15. r, átnézően R. 16. s, lehető 6 v = -g-, rnelv az utczán használatkor meglehetősen jól esett. Mindakettőnek azonban, a vörösnek és a zöldnek, az ibolyántúlban csak kevéssé rövidült színképe volt, habár fényáteresztóse3 mintegy félannyi volt, mint az égfény maga. Egymás fölé rakva a kettő zöldesszürke R. 37 . m. volt. A színkép a vörös üvegről II. táb. 35., a sötétebbik zöldről 36. sz. a. van másolva. Tehát átalában a fényhatást ilyen üvegekkel (mint akármelyik színessel is valamennyire)4 tompítani lehet ugyan, de az ultra einig etetésének ügye mégis bizonytalan míg a concret esetben spectrographosan nem vizsgáltunk. 7. Minthogy Widmark kormozott lapokkal sokat kísérletezett,5 tanulságosnak ígérkezett kitudni, hogy az efféle koromrétegek mint viselkednek a fény irányában. Érdekes értekezés J. Stark,;-tól tárgyalja a koromszemcséknek térbeli viszonyait, hogy mint telepednek falszerűleg egymásmellé és épülnek általuk aránylag nagy űröket bezáró boltosulások. Ilyen rétegek felszínén, mely érdes, Newton-féle interferentiás szingyűrük támadnak és a fény ellipsisen polározúdik. Utóbb nedvesség adsorbálódik. Minthogy a Widmark kísérleteiben való érdeken kívül a bekormozás még azért is figyelmet követelt, mert mindenütt könnyen alkalmazható módja a fény elleni védekezésnek, a mennyiben szemüvegeket, üvegd arabokat stb. füstölgő láng felett tetszés szerinti vastag és a fény ellen 1 Csekély fénymaradványok kimutatására hosszas kitevés, csekély fényhiányok kiderítésére rövid kitevés a helyes eljárás, ha létezésüket általában kimutatni kell. Itt nem ez a kérdés sarka. 2 Ez a műfog'ás alkalmas mód a lemezeknek a physikalis bizonyítás tekintetében tökéletlen voltát jócskán megjavítani. V. ö. „Das photographische Reciprocitätsgesetz“ H. W. Vogel kézikönyvében II., 1894. 65. és köv. 1. 3 Eder : „Farbige Gläser . . .“ 1894, munkálatában elnyelési görbék vázolva vannak. Érdekes az 1. sz. egy aranyrubin-üvegröl, mely bőséges ultrát átereszt. Krienes (1. idézve „Szemészet“ 1899. 1. sz.) vörös üvegekkel akar az ibolyántúli fény ellen védeni, a mi azonban nem mindeniknél talál. 4 Hisz a színes anyagon átmenő fény okvetetlenül kevesbül valamilyen módon. 5 Beiträge z. Ophth. 1891. XVI.JésAXVIII-ik értekezés. 6 Untersuchungen über Russ: Wied. Ann. 1897., 62. k. 352— 367. 1. védő réteggel befuttatni lehet: ezért az ilyenek fényáteresztéséről néhány kísérletet tettem. Közönséges tárgylemezeket fotográfos lámpának rostás fedővel ellátott kürtője felett ide és tova mozgattam lehetőleg egyenletesen az érütéssel, 1-től 10-ig. Ilyen módon megközelítőleg egyenlő lépcsőzetben történt a bekormosítás. Az 5-ik lépcsőzet már csak 6/co visust engedett meg, de az égfelé nézéskor még a fellegzés alakját, különben is a vidéket sötétbarnaszínben, de még tűrhetően felismerni engedte. A 10-ik lépcsőzet már csak a naptányért komor vörösségben hagyta meglátni, minden egyéb teljes sötétségbe volt merülve. Ezeket a kormos lapokat az ismert módon a spectograph hasadékfelére illesztettem és a szabad ég fényével együtt ikercsíkot produkáltam. A világosabb lemeztől kapott színkép F—6r-nél még némi (V3—-VJ fényhatást, I/-nál már alig, és az ibolyántúliján csupán egy csekély, alig látható nyomot az L-vonal közeiéig mutatott. A sötétebb lemez, melynek színképmásolatát a III. táb. 43. sz. ábrában bemutatom, még csekélyebb fényhatást adott, a mint az a harántul álló ikercsíknak alsó felén kivehető. Nem lehet félreismerni, hogy az ilyen kormos lemezek használásakor a látás finomsága hamarább megfogy, mint a fény elleni védelem megnövekedik. Szintúgy, hogy az ultraibolya felé a színképnek sehol éles határa nincs. A szemvédésre tehát csak jobbnak hiányában kisegítő eszköz lehet. 8. Biztosság okából, hogy a fényt feltartóztató réteg valóban egyenletes lett, bekormozások helyett fotográfos száraz lemezekkel készítettem a szürke rétegeknek egy lépcsőztetett sorozatát. Scholtz Kornél dr. tanársegédem begyakorolta magát arra, hogy a fotográfos lemezt tartó cassettet egyenletesen végzett megrántásokkal fokonként nyissa és hirtelen megint becsukja. Auer-égő három méter távolságból szolgált a megvilágításra. Hangosan történt a számítás 1—15-ig. A kezdeti számhangoztatás csak a figyelem élesítésére való volt, de a 11—15-nél egy-egy l/6 -del a cassette jobban nyittatott és azután hirtelen becsapatott. Előhívása és fixálása a képnek fejezte be a procedúrát. így a fényhatást öt lépcsőzésben lehetett megkapni. A bromeziistgelatiiielemez színezése közömbös szürke lett, R. 31. b . d. g. k . m fokozatokban. Ezekből b és d-vel csak az ablakon át a tájékot körvonalakban, de a szobában semmitsem lehetett megkülönböztetni; g-vel v = k-valv —m-mel v = ^ volt. Aránylag a füstös színű pápaszemekhez a felismerhetőség ezen lemezekkel csak kevés volt. Lehetne őket különben fénymázzal vagy paraffinnal vékonyan bevonva szemvédésre használni. — Mindezen fényvédelmi eszközök tekintetében kívánatos, hogy fok szerinti berendezésük physikalis elvek szerint szabályoztatok. Hogy a gyárosok a szürke szemüvegek üveganyagja tekintetében miként járnak el, azt kellene mindenekelőtt physikalisan ellenőrizni. Az ügynek valóban tudományos álláspontra hozása1 úgy lenne elérhető, ha nem a szemmel becsülés és nem színskálák szerint, nem is látópróbákkal történnék a meghatározás, hanem ha egyöntetű, állandó fényforrással bírnánk, ha továbbá a fényfogyatkozást valamennyi hullámhosszra nézve, a gyengitetlen színképnek egyidejű párirányos felvételével együtt, tárgyilagosan előállítanék3, és ha végre az optikai exstinctiónak (fénytani kioltásnak) ezen relatióit (egymásra viszonyulásait) hasonló módon, mint a már említett3 úttörő eljárás Th. Simon szerint, praecisiós eszközökkel (szabatossági műszerekkel) meghatároznék. Eddigelé biztos fizikális alap hiányában csak az éllettani 1 Szemészeti müvekben sem a készítésről, sem az ügy történetéről nem kapható felvilágosítás. 2 A kettős és egyidejű photográfos felvétel követelését még az állandó fényforrás megteremtése esetében sem lehet elejteni, mert a photochemiás művelet épen sem képez egyszerűen elbecsülhetö folyamatot. Előző alkalmakkor már emlegettem. Ezt, eltekintve Eder és Vogel terjedelmes kézikönyveitől a photográfozás felöl, legegyszerűbben tudomásul venni lehet a „Photochemie“ czímű fejezetekből Nernst theoret. Chemie II. kiadás, 1898., 678—689. 1. vagy Ostwald Alig. Chemie II. kiadás, 1. kötet 1006—1088. lapjain. 3 „Szemészet“ 1899. 1. sz. 6. 1.
