Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1898-05-01 / 2. szám

1898. 2. sz. ORVOSI HETILAP-SZEMÉSZET södött, később pedig nyeregszerüen behajtott. Azután gyakori és éjjelenként jelentkező csontfájdalmai voltak. A tárgyilagos vizsgálat a syphilitikus infecliót kétségkívül megállapítja. A változások a következők : az orr nyeregszerü behajlása, messziről észrevehető ozaena, a lágy szájpad jobb felén egy nagy lyuk, a jobb tibia megvastagodása szögleteinek eltűnésével és nagy exostosis a tibia alsó harmadában. A testen sehol egyéb tünete a syphilisnek. A lágyéktáji é3 könyöghajlati mirigyek érezhetők. A letet alapján „Neuritis optica (Papillitis-Leber), Gumma cerebri“, állapíttatott meg és antisyphilitikus kezelés alá lett véve, a nélkül, hogy a betegnek valami kilátás nyujtatott volna, hogy látását visszanyeri. 12 nap alatt 8 bedörzsölést kapott a beteg, 4'0 gr. Ung. cin. pro dosi és egyszer vérbocsátás mindkét halántékán Heurteloup-féle vérszivóval. Semmi javulás nem állván be, a beteg máj. 24-dikén elhagyta a kórházat. V — 0. Junius 1. és 2-dikán a beteg az ambulantian jelentkezett. Ekkor vezető nélkül jelent meg. Újra felvétetett a klinikára a bedörzsölési kúra használata végett. A junius 5-dikén megejtett vizsgálat nagy változást mutatott : a jobb pupilla csak kis mértékben tágult és fényre jól reagál. A papilla pangásos tünetei elmúltak, határa rendes, az edények nem kanyargósak, az edényeket itt-ott fehér sávok kisérik. V + 0-5 D=0’1. Színlátás jó; a látótér kiviil-feliil, kifelé és lefelé csaknem a központig, felfelé és befelé 35° ra és befelé 40°-ra szűkült. A színes látóterek a tárgy látótérhez hasonló szűkületet mutatnak. A szeramozgások szabadok. A bil szemen a pangásos tünetek fennállanak ; apupilla fényre nem reagál. V = 0. November 17-dikén. Beteg 18 bedörzsölést kapott. A jobb szem V = 0-2., a bal szem V = 0, a pupilla fényre már reagál. A jobb szemen tükörrel nem lehetett látni atrophiának a jelét, a látótér felül és bellii 15°-al, belül 29°-al nagyobbodott. A bal szemen a pangásos tünetek kisebbedtek. V = 0. November 19-dikén elbocsátás. Az ilyen esetek igen ritkák és mégis practikus értékkel bírnak, mert azt mutatják, hogy a bujakóros alapon fejlődő papillitis után is, mely teljes vakságra vezetett, a látóélesség jó részben helyreállhat. Uthoff 100 agybuiakóros esete között két hasonló eset van. Mindkét esetben pangásos papdla lépett fel és teljes vakság után a látóélességnek egy része helyreállott szűkült és haemianopikus látóterekkel, persze csak egyik szemen, a másik vak maradt. Uthoff szerint maradandó kétoldali vakság agysyphilis ntáu igen ritka. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde 1898. Februar.) Theodorovits Döme dr. Hjort1 100 eset kapcsán a nyitott sebkezelésű hályog­­műtéteiről számol be, újból hangoztatva e kezelésmód előnyeit. 100 eset közül 1 panophthalmitise volt, melyet haematogen eredetű­nek, tehát nem sebfertőzésből származottnak tart 1, szemen iritis után occlusio pupillae következett be megtartott fényérzéssel, 2 esetben nagyobb izgalom volt jelen az iris, illetve a chorioidea részéről. A 61 kerek pupillás operatiója közül 6-nál volt iris elö­­esése; 5 Ízben volt Uvegtestelöesés, mely azonban a sebgyógyulást lényegesen nem zavarta. Golovin1 2 Oroszország 18 intézetéből gyűjtött adatait közli, melyek az eddigi statistikáktól eltérőleg kizárólag a gyermekkori vakságra vonatkoznak. Összesen 522 gyermekre (330 fiú, 192 leány) nézve nyert adatokat, melyeket Magnus systemája szerint csoportosít olyan módon, hogy 1. megkülönbözteti az általános be­tegségek következtében létrejött vakságot, 2. a szem önálló meg­betegedése folytán, 3. veleszülötten és 4. a sérülés következtében támadt vakságot. A legnagyobb százalékot (55‘36) az első csoport képviseli, hol ismét a variola szerepel több mint felénél az esetek­nek; óriási százalékot szolgáltat (16‘60) a második csoportban foglalt blennorrh. neonat, is, úgy hogy mondhatni, miszerint a gyer­mekkort megvakulással legnagyobb részt a variola é3 a blenorrh. neonat, veszélyeztetik. Veleszülött volt a vakság 7T°/0-ban, sérü­lésből származott 4-02u/o-ban, oka nem ismert 7'28°/o'ban- Mindez adatok lényegesen különböznek a felnőttek statistikájától. A variolában megvakultak 80'5°/0-a nem részesült oltásban. Tudva, hogy blennorrh. neonat, ellen a Credé-eljárás, a variola 1 Centralblatt f. p. Augkh. 1898. Febr. 2 Ugyanott. 19 ellen pedig az oltás mily kiváló prophylacticumok, számba véve még továbbá néhány oly esetet, mely kellő gondozás mellett meg­menthető lett volna, kiderül, hogy 274 egyén, vagyis 52‘49°/0 azért vakult meg, mert nem részesült idejekorán szakszerű keze­lésben. Stöckl A.1 Fuchs tanár klinikájáról közöl 2 esetet, midőn az idegen testet a szemben csak a Röntgen-sugarak segítségével volt képes localizálni és eltávolítani. Miután a fej egyszerű átvilágí­tásánál nem kapni éles contourokat, szükséges, hogy tájékoztatás czéljából apró ólomlemezek erösítessenek a beteg arczbörére, és pedig 1 — l lemez a külső zúg magasságában az orbita külső széleire, a másik pár lemez a sérült szem orbitája alsó, illetve felső szélének közepére helyeztetik. Profilban való átvilágításkor a külső zugoknál levő lemezek éle3 árnyékának egy vonalba kell esnie; sagittalis irányban világítva át a fejet, az orbita alsó és felső szélén alkalmazott ólomlemezek árnyéka ismét egy függélyesbe esik, mely az előbb említett vonallal egy egymásra merőlegesen álló tengelyrendszert képez, melyhez viszonyítva az idegen test helyzete a szemben megállapítható. Ily módon F. egy sörétet s egy rézszilánkot localizált s távolított el. Uthoff2 intracranialis megbetegedés következtében létrejött nagy fokú látászavar ritka esetét közli. A 7 éves leány 3 év előtt meningitis cerebrospinalis epidemicát állott ki, s e baja után rövid idő alatt teljesen megvakult. Majd egy kevés látás lassankint kez­dett visszatérni, vezető nélkül járni azonban most sem tud, az útjában álló tárgyakat ki nem kerüli, az eléje tartott tárgyak után nem nyúl, szóval tökéletesen vak egyén benyomását kelti. A pupillák fényreactiója normalis, convergentiára nem vizs­gálható, mert fixálni képtelen; a szeramozgások hiánytalanok, nystagmus nincs jelen. A szemfenéki lelet teljesen negativ. A klinikára felvett gyermeknél gyakori, s a legkülönfélébb módszeres vizsgálatok foganatosíttattak a látásélesség kiderítése czéljából. Hosszas vizsgálatok után kiderült, hogy a gyermek néha bizonyos dolgokat tényleg meglát; így például a szeme előtt mozgó tárgyakat nagyjából megítéli, az előtte álló akadályt igyekszik kikerülni, sőt egy alkalommal az arczához közel került vizsgálóra reászólt: „mit néz reára ?“ Máskor ismét egyáltalán nem lát semmit, főleg a szeme előtt levő mozdulatlan tárgyak semmi benyomást sem látszanak benne kelteni. Ezen ellentmondó adatok, valamint az objective látható elvál­tozások hiánya a hysteria gyanúját keltették. A hosszú ideig foly­tatott suggestiv kezelésnek azonban semmi foganatja nem volt, valamint az ismételt ideggyógyászati vizsgálat sem derített ki hyste­­riára gyanús tünetet. U. ennélfogva agykérgi organikus elváltozásokat tételez fel a látási centrumban, mely a látásélességet legnagyobb részben és a látótér minden részében egyenletesen tönkre tette. A megmaradt csekély látást a beteg nem használja, mert a 3 éves koráig látni tanultakat elfelejtette, s a későbbi visszatért látás csekély volta elégtelen arra, hogy újból képzeteket tanuljon alkotni ai'ról a kevésről, a mit lát; inkább ép tapintószerveit használja fel a tájé­kozódásra. A beteg tehát tényleg vaknak tartja magát, s csak hosszas rendszeres tanítás után képes percipiálni a látottakat. E nagyfokú látásromlás kérgi eredete mellett nyomós érv a pupillaris reactio prompt volta, s az, hogy 3 év után sem látható a legcsekélyebb atrophia sem a papillán. Meningitis eerebrosp epid. mel lett többször fejlődnek agyalapi eredetű szembántalmak, de a jelen eset is jól magyarázható, tudva, hogy épen az e fajta meningitis az agy convexitását is meg szokta támadni. U. hasonló, ily hosszú idő (3 év) után észlelés alá került esetről nem talált feljegyzést az irodalomban. Lettner Vilmos dr. Egyoldalú neuroretinitis haemorrhagica-nak érdekes esetét közli Else. Dysmenorrhoeában szenvedő anaemiás leánybetegének egyik szemén a látás hirtelen megromlott. Szemtükörrel neuritis optica, a retinában csíkszerü vérzések, a pap illo-macularis tájon pedig egy régi vérzés nyoma volt látható, mely utóbbi — elhelyezéséből ért­hetően — subjectiv tünetet nem is okozott. A másik szemnek soha sem volt baja. 1 Wiener kiin. Wochensclir. 1898. 7. 2 Deutsch. Med. Wochenschr. 1898. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents