Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-10-31 / 3-4. szám
V 84 ORVOSI HE TIL A Metastatikus mindkét oldali panophthalmitis esetét közli Kater,1 melyet egy 06 éves asszonynál volt alkalma észlelni, ki koraszülés után 50 napig rázóhideggel összekötött lázakban szenvedett. A panophthalmitis megjelenésekor már lázraentes volt. Az asszony életben maradt. Dariex és Rockon-Dnvigneaud2 1 eset kapcsán a szem belsejében fejlődő újképzödések és a syphilitikus s tuberculosus tumorok okozta tünetek különbségeiről szólnak. Ha nem infectiosus alapon létrejött daganat áll fenn, akkor az elváltozások csak a daganat közvetlen szomszédságára korlátozódnak, gyuladásos jelenségek hiányoznak s a glaucomás roham is csak későn, az áttörés előtt jelentkezik, még a gyorsan terjedő gliománál is; korai gyuladások és a szem tensiójának csökkenése ellenben az utóbb említett természetű daganatra vallanak. 100 intraocularis daganat észleléséből merített adataiból Marshall3 azt következteti, hogy a daganat a tensiót, míg csak a szemet egészen ki nem töltötte, kevéssé befolyásolja. A tensió emelkedésének oka az elülső csarnok zugának elzárulása, a mi gyakrabban következik be a chorioidea sarcomájánál, mint az iris és a corp. ciliare daganatainál, sőt az utóbbi bántalmazottsága esetén nem ritka a tensio csökkenése sem. A glaucoma pathogenesisével foglakozik Suleer,1 * 3 4 A tünetek összeségét táplálkozási zavarból magyarázza, melyet a keringés meglassubbodása hoz létre. A szembeli nyomás és az literes vérnyomás közötti egyensúly megzavarása leggyakoribb oka a glaucomás roham kitörésének oly szem ellen, melyeknek a sclerája rigid vagy a kivezető útai szőkék. A glaucoma e faját „keringési glaucoma“ (glaucome circulatoire) névvel illeti A keringési zavar oka lehet továbbá az ütőerek falának primaer elváltozása (glancomé vasculaire), mely esetben a glancomat különösen a vérzések jellemzik. Harmadik osztályba sorozza S. azon eseteket, melyekben a glaucomát a trigeminusnak elválasztó és vasomotorikus rostjait tartalmazó ágának bántalmazottsága indít meg (Nervenglaucom). Ez esetben maga az idegbefolyás hozza létre az edények degéneratióját, mi különben mindegyik glaucoma fajnak végeredménye ; míg azonban az „edény-glaucománál“ ez a primaer jelenség, a másik ketlönél csak secundaer tünet és a circulatio lassúbb voltából magyarázandó. Csermáka glaucomás dispositiót a sekély csarnokra vezeti vissza s azt állítja, hogy a csarnoknak ezen sekély volta, melyet a glaucoma egyik okozatának tekintenek, már a glaucoma megjelenése előtt is, sőt még nagyobb mértékben fennáll. A sekély csarnok egyszerűen öregkori jelenség, melyet a csarnokvíz csökkent elválasztása okoz. 11a ilyen lapos csarnok mellett az iris a trabeculum corneoscleralenak neki fekszik, elzárja a csarnokvíz levezető zsilipjét és nyomásemelkedést hoz létre. Minthogy acut rohamnál az irfsnek ezen odafekvését tisztán mechanikus tényezők és nem a csarnokzúg elörement gyuladása idézik elő, kérdés mi módon vezet a csarnok sekély volta az irisnek ez odafekvésére. A pupilla erősebb kitágulásakor — sekély csarnok esetén — az iris gyökének megvastagodott részei a Descemet-hártya széleivel érintkezésbe jutnak, miáltal a csarnokvíz lefolyása megnehezül, de azért a trabec. corneoscleralen át a levezetés a Schlemm-féle csatornában változatlan gyorsasággal folytatódik; ez által a nyomás a csarnoköbölben gyorsan csökken s így közte és a hátsó csarnok között nyomási differentia létesül. Ez a nyomási különbözet az irisnek azon részét, mely a Descemetnek neki támaszkodott része és az iris gyöke közt van, ventilszerűen odanyomja a trabeculum corneoscleralehoz, tehát szabad pupilla daczára is az iris periplieriás részletét a csarnok zugába tolja. A mint a pupilla megszükül s így az iris odafeküdt része elhúzódik, a levezetés ismét szabad lesz. A glaucoma simplex azon eseteit, melyek sohasem járnak 1 Dissert. Inaug. Freiburg. 1897. Arch, für Augenheilkunde 1897. 3 Archiv d’ophth. XVII. „ „ r „ 3 Trans, ophth. soc. XXL „ ,, „ „ P — 8 Z E M É S Z E T. 1897. 3- 4. sz. tensio emelkedéssel, Cz. nem számítja a glaucomák közé, hanem lényegileg másféle bántalomnak tartja. Bitzos1 a glaucoma simplex állandó tünetének mondja a papilla gy eladásának egy nemét, mely szerinte a bántalom tulajdonképeni oka. A szem hátsó elvezető utai e gyuladás következtében elzáródnak s így állanak elő a glaucoma összes tünetei. I Csak az iridectomia jótékony hatásának tulajdonítja, hogy a glaucoma okát a szem elülső részeiben keresik. Korai iridectomián kívül, mely a látóideg betegségét nem befolyásolja, a higanyt ajánlja, melyből nem luetikus egyéneknél is jó eredményt vélt látni. A sympathias amblyopiáról ír Nuel- 16 eset kapcsán ; 1 esetben égés, a többiben perforáló sérülésben pusztult el a szem. Az egyik szem tönkrementé után hosszabb idő múlva, néha több évvel később a másik szem látása is többé-kevésbbé csökkent, minek magyarázatául a papilla részleges sorvadása hozható fel, egyes esetekben azonban a szemfenéki kép teljesen negativ volt. Az amblyopia kifejlődött akkor is, midőn a vak szem teljesen békés és fájdalmatlan volt, sőt akkor is, ha az enucleatio már jóval előbb megtörtént. Különben az amblyopia megjelenésekor az enucleatio sem változtatott az állapoton. A baj kezdetét a munkánál időnkint jelentkező látás elhomályosodás jelzi; később a látásélesség is csökken, a látótér megszükül és centrális színscotoma I mutatható ki. A szem pihentetése mindezen tüneteket megszüntetheti. Ha az amblyopia előrehaladottabb, akkor a papilla határai elmosódottaknak látszanak s lassankint a temporalis fél atrophiája ; következik be; a papilla teljes atrophiáját N. sohasem észlelte. A bántalom prognosisa a többi sympathias megbetegedéshez képest : kedvező. Inunctiós kúra és szemdiaeta jó eredményt adnak. Nuel úgy véli, hogy a betegséget interstitialis neuritis okozza oly módon, hogy az elsődlegesen bántalmazott szem látóidegén kezdődik a folyamat, halad a ehiasmáig s így tér az egészséges szem látóidegére (?). Leitner Vilmos dr. VEGYESEK. — A trachoma bacillasa. Müller magántanár a Wiener klinische Wochenschrift 1897. 42-ik számában a következő érdekes közlést teszi: Tracliomások conjunctiva váladékából sikerült egy bacillust tenyészteni, mely az influenza bacillusához morphologiájában és culturájában analog. Csak vért tartalmazó tényészanyagon szaporodik és igen finom pálezika alakú. Az állatkísérletek negativek maradtak. 15 trachomas közül 11-ben positiv volt az eredmény, s a kimetszett conjunctiva-r.észletek is tartalmazták a bacillust. Egyidejűleg 25 váladékkal járó más kötőhártyagyuladást is megvizsgált, de a lelet negativ xolt. A kimerítőbb közlést legközelebbre Ígéri. — A Holocain l°/0 oldatát a szembe cseppentve 1—2 perez múlva felszínes auaesthesiát idéz elő. Az érzéketlenség bekövetkezése előtt csípésről panaszkodnak. Az anaesthesia 12—15 perczig tart, a pupillát nem tágítja, az alkalmazkodást nem bénítja s antisepticum, de a cocainnál még mérgezőbb anyag. (Heinz és Schlösser.) — Silex magántanárt, a berlini egyetemi szemklinika I. assistensét ny. rk. tanárrá nevezték ki.- Holmgren (56 éves korában meghalt. A physiologusok gyászában a szemorvosok is joggal osztoznak, a színtévesztés által a közlekedésben előidézhető veszélyek ellen való küzdelmet ö vezette. — A (7rae/e-jirtaimat ez évben Axenfeld és Hippel magántanárok között osztották meg. — A kolozsvári egyetem szemklinikájának betegforgalma az 1896-dik évben. Közli dr. Iloor Károly egyetemi ny. r. tanár, a szemklinika igazgatója. Kolozsvár. Ajtai K. Albert könyvnyomdája 1897. — A járó betegek száma 1878 volt, szemben az 1895-dik év 1748-ával. A kórházi betegek száma 162 volt, mig 1895-ben 122. Összesen 172 operálást végeztek, ezek között 59 hályogmíítétet, 65 iridectomiát, 5 enuclealást stb. — Új könyvek. Le Denti/ et P. Delbet. Traité de Chirurgie clinique et operatoire. Paris, 1897. Lagrange. Précis d’ophtalmologie. Paris. Octave Dóin. 1897. ltoin. Traité de therapeutique appliquée. Paris, 1897. Watson. Pract. handbook of the diseases of the eye. Edinburgh, 1897. * Annál, d’ocul. XVII. „ „ 6 Prag. med. Wochenschrift 1897. „ „ Budapest, 1897. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. 1 Archiv d’ophth. XVII. Arch, für Augenheilkunde 1897. 2 Archiv d’ophth. XVII. „ felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
