Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-03-01 / 1. szám
1896. 1. sz. ORVOSI HETIL Szerző tehát azt hiszi, hogy mint a csontoknak, tüdőknek, úgy megvan a szemnek is a localis tuberculosisa, s a secundaer, más szervek részéről történő infectio a ritkább jelenség. A kórisme felállításánál az a nehézség, hogy a bacteriumok kimutatása nem mindig sikerül, valamint az oltási kísérletek is cserben hagyhatnak (néha még a bacteriumok tiszta kultúráinak inoculatiója sem okoz enyhe iritisen kivid egyebet), azért ajánlatos a klinikus tüneteknek is számbavétele. A localis szemtubereulosisok prognosisa, quoad vitam, általában jó; kedvezőtlenebb ott, hol a szemen kívül más szerv tuberculosisa is fenforog. (Archiv f. Augh. XXXI. B.) Lettner Vilmos dr. Episcleritis periodica fugaxról ír Fuchs E. bécsi tanár és 22 eset leírása után mondja, hogy ez a szemtekei kötöhártya és episcleralis szövetekre reáterjedö, gyakran ismétlődő, kevés izzadmánynyal és nagy izgalommal járó, fájdalmas, nyom nélkül gyógyuló bántalom, melyhez ritka esetben hol szemhéjvizenyö, hol szarúhártya, hol pedig szivárványhártya-gyuladás társul. A .gyuladás 1—2 vagy 6—8 napig tart; a recidivák legtöbbször 2—4 hetenként jelentkeznek, míg a betegség maga néha több évig eltart (egynél 20 évig tartott). A bántalom nem infectiosus eredetű, hanem szerző rheuma, köszvény, váltóláz stb. után keletkező anyagforgalomzavarból származtatja és az egyéni hajlandóságon kívül az egyszerű meghűlés is elegendő a bántalom kitörésére. Therapia a legtöbb esetben nem sokat segít; diaeta és hidegviz-gyógykezelés után a rohamok ritkábbak és enyhébbek; chinin és natrium salvcilicumtól egy-egy esetben teljes gyógyulást ért el. (Archiv für Ophthalmologie 41. kötet.) Schwarcz Ernő dr. Januszkiewicz M. 150 sypliilitikus eredetű, nem gyuladásos és gyuladásos látóideg megbetegedést állított össze, előbbieket szerző genuin és spinalis atrophiára osztja. Knies szerint meningitikus és gummosus megbetegedésnél a látóidegbetegség későn, míg a specifikus neuritis optica, rendszerint korán, 8—20 hónappal az infectio után keletkezik. A 150 esetre 107 (71'3°/°) nemgyuladásos, 43 (28'7°/o) gyuladásos látóidegmegbetegedés esik. A 107-ből 45 (30%) genuin és 62 (41*3°/o) spinalis atrophia, 26-nál (17'3%) a gyuladás aeut stádiumában és 17-nél (1T3%) gyuladásos atrophiás stádiumban volt. I. Genuin atropinénál az infectio és látásromlás kezdete között változó az időköz. Legtöbbször 5—10 év, de elég gyakran 20 év múlva áll be a látásromlás, míg a teljes vakság legrövidebben 6 hónap alatt és későbben 5 év alatt áll be. 28'8% a nők és 71'2% a férfiak betegednek meg. II. Tabetikus atropinénál 5—20 év az időköz és 16' 19% a nők és 83'9% a férfiaknál van ; az amaurosis 1, legkésőbben 8 év alatt áll be. A legtöbb beteg a tabes kezdeti szakában jelentkezett, egy esetben volt 14 éves a tabes, 15 esetben pedig kifejezett ataxia volt. III. Acut specifikus neuritisnél a megbetegedés korábban, 1—5 év alatt keletkezik, míg IV. atrophia ex neuritidenél a megbetegedés későn, 2—28 alatt támad. Amott 11 esetben higanybedörzsölésre jelentékeny javulást látott, míg emennél egy esetben sem volt javulás elérhető. (Centralblatt f. pract. Augenheilk. 1895. dezember.) Schwarcz Ernő dr. Az állenticonusról értekezik Demicheri. Ily névvel illeti ö a lencse középrésze és széli részeinek fénytörése között keletkező különbséget, mely a cataracta corticalis kezdetekor áll be s a mely kevésbbé pontos vizsgálatnál a lencse valódi conusával téveszthető össze. A lencse hályogos elváltozásának első jelensége gyakran egy szabálytalan astigmatismus, melynek oka épen az említett fénytörési különbség s mely megmagyarázza, hogy kezdődő cataractánál a látás nagyfokú romlása sokszor épen nincs arányban a lencsének még csak alig észlelhető homályával. Ugyancsak gyakori dolog, hogy a hályogosodás kezdetén myopiás lesz a szem, még pedig rendesen csak a lencse középrészének fényA P — S Z E M ESZE T törése emelkedik, míg a periplierikus részek hypermetropiát mutatnak. Szerző említést tesz egy kezdődő hályogról, melynél a lencse magját élesen elhatároltnak látta; a skiaskopia egy tengelye körül forgó centrális árnyékot és egy a tükör mozgásával ellenkező irányban mozgó széli árnyékot mutatott. Szemtükri vizsgágálatnál a lencse közép részén át nézve, a papillát kicsinynek, kereknek látta, míg a széli részeken át szabálytalannak és jóval nagyobbnak. A functionális vizsgálat a jobb szemen 10, a balon 6 D. myopiát mutat, a látása rendesnek Cg-a, illetve %-a. Szemtükörrel a pupilla környi részein 6, illetve 4 I). hypermetropia volt kimutatható, úgy hogy a lencse közepe és széli részének fénytörése közti különbség a jobb szemen 16, a balon 10 D. volt. Megelőzőleg az egyén úgy távolba, mint közeire kitünően látott. A lencse conusát kizárta a 3 Purkinje-féle tükörképnek teljesen szabályos állása. Ezen 3 tükörképen kiviil a szem bizonyos állásában sikerült szerzőnek még kettőt észrevenni, melyek magatartásából következteti, hogy azok a lencse felületénél kisebb görbületi sugárral bíró felületen s tekintetbe véve még elmosódott voltukat is, valószinüleg a lencse elhatárolt magjának mellső és hátsó felületéről valók. Szerző ez esetet következőleg magyarázza: képzeljük a lenesét 3 üvegből állónak, ú. m. egy középső, kis görbületi sugarú erős convex-üvegből és két (egy mellső és egy hátsó) jóval nagyobb sugarú convex-concav üvegből; a lencsemagnak megfelelő középső üveg erős összetérítö hatását a kéregnek megfelelő két üveg mérsékli. Ha tehát a lencse közepe myopiás fénytörésü lesz, annak oka lehet vagy az, hogy a magnak fénytörési ereje nő, vagy pedig az, hogy a kéregnek fénytörési ereje csökken, s így a magnak erős fénytörése érvényre jut. Tekintetbe véve, hogy cataracta corticalisnál a lencse magja kisfokú senilis selerosison kiviil elváltozást nem szenved, kérge ellenben hígabbá lesz s így fénytörése csökken, továbbá hogy a peripherikus részeken jelentékeny hypermetropia mutatható ki, valamint hogy a cat. corticalisnál keletkező myopia jelentékenyen növekedik igen rövid idő alatt, még pedig a nélkül, hogy concaviiveggel a látóélesség lényegesebben javulna — holott a lencsemag öregkori sclerosisa tudvalevőleg lassan halad — valószínű, hogy a myopiát csak igen kis részben okozza a lencsemag sclerosisa, hanem föképen a kéreg elfolyósodása, a mely a szilárd alkatrészek megfogyását követi. (Annales d’Oculistique. 1895. 2.) Schotte Kornél dr. Moll Alfred, Hirschberg tanár klinikájáról, 150 postdiphtheritikus alkalmazkodási bénulásról számol be, a mely esetekben a szemen levő elváltozás nem állott mindig egyenes arányban az eredeti bántalom intensitásával, mert néha súlyos diphtheria mellett is csak csekély alkalmazkodási hiány volt, és fordítva. Az időköz, az eredeti bántalom fellépése, meg az alkalmazkodási bénulás kezdete között, átlag 4 hétre tehető, valamint az utóbbi bántalom tartama is átlag 4 hét, mely idő alatt bár lassan és fokozatosan, de önként is beáll a gyógyulás. Szerző 83 súlyos és 67 könnyű bénulást látott. Mindezen esetekben szerző a szemen külsőleg semmi elváltozást sem látott, kivéve 4 esetben előfordult sphincter pupillae bénulását. Ellenben a külső egyenes izmok bénulása a 150 esetben 16-szor mindkét oldalt és 3-szor egyik oldalon fordult elő. Azonban szerző hiszi, hogyha minden beteget piros üveggel pontosan vizsgált volna, többször is akadt volna abducens bénulásra. A mi a szemfenéki leletet illeti, eltekintve az egyszer látott, a papilla temporalis felének halványságától, a melyet is egy acromegaliásnál látott, az mindig ép volt és retina vérbőséget vagy neuritis opticát sohasem látott. (Centralblatt f. prac. Augenheilk. 1896. január.) Sclnvarcz Ernő dr. Saenger Hr. a hamburgi orvosegyesttletben 2 esetet mutatott be, annak az igazolására, hogy egy daganat mellett a trepanatiónak még akkor is van jogosultsága, ha annak eltávolítása nem is sikerül. Az egyik egy 27 éves lakatos, kinél mindkét oldalt kezdődő neuritis optica a jobb látótérben haemianopikus defectus, majd később kifejezett pangásos papilla, homonyme lateralis jobboldali haemianopsia és beszédképtelenség voltak. A diagnosis egy a baloldali gyrus angularistól az occipitalis lebenyig terjedő daganat volt; melyet bár trepanatióval nem sikerült megtalálni,
