Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-11-29 / 5-6. szám
ORVOSI HETILA P S ZEM ESZE T 1896. 5- 6. sz. nek mutatkozott, s enyhe enophtlialmus állott fenn. A pupillák különbözően viselkedtek. Egy esetben egyenlő tágságúak és jól reagálók maradtak. Más esetben az operálás oldalán a pupilla tágabb maradt, összetérítés és accomodatióra összehúzódott ugyan, de relative tágabb volt. A fényreactio kevésbbé intensiv volt az ép szemhez képest. Biztos következtetések e tekintetben nem tehetők; úgy látszik, hogy individuális különbségek vannak a trigeminus működésében. A könyelválasztás minden esetben állandóan csökkentnek mutatkozott, azonban a szem elegendően maradt nedvesítve. Kétségtelen, hogy a trigeminus a kön vei választásra lényegesen folyik be. A könymirigyhez futó rostok a n. lacrymalis- és n. subcutaneus malae-ben tehát részben a trigeminushoz tartoznak, másrészt azonban kell, hogy más ideg is — an. facialis — végezze részben ezen működést, minthogy a könyelválasztás nem szünetel teljesen. A látás sohasem szenvedett..(Münchener medic. Wochenschrift, 1895. 25. sz. stb.) B. F. Feilchenfeld az atrophia nervi optici aethiologiájáról értekezik. A kiéli szemklinika 38,000 betege közül 625 esetben volt jelen látóidegsorvadás. A bántatom oka: 59 esetben neuritis volt, 29 esetben meningitis, 28-szor acut fertőző betegség, 10 esetben tabes, 3-szor sclerosis multiplex, 4-szer orrdaganat, 5-ször hydrocephalus, 32-szer lues, 37-szer trauma, 4-szer iszákosság, 7-szer súlyos meghűlések, 21-szer veleszületett, 3-szor kretineknél fordult elő; ritkább okokként fordult elő: terhességnél 7-szer, gyermekágyban 1-szer, cessatio mensium eseteiben 7-szer, embolia art. centr. után 4-szer, diabetes mellett 4-szer, apoplexia után 4-szer, káprázás villámcsapás folytán 3-szor és arsen-mérgezés következtében 2-szer. (Inaiig.-Dissert. Kiel, 1896.) B. I. A veleszülött lues tüneteiről Silex-től. Szerinte a velesziilött syphilisre három pathognomonikus tünet van: a chorioiditis areolaris, a metszőfogak jellegzetes elváltozása és ajak s arczhegek. A szemorvosok joggal szólhatnak a tárgyhoz, mivel Fournier szerint 212 veleszülött lues között 101 Ízben vannak a szemek megbetegedve. Az arcz hegeit Silex mikroskopiai metszeteken tanulmányozta, akkor jellegzetesek, ha az ajkaktól messzire beterjednek az arcz bőrébe. Azt javasolja, hogy pseudohegek nevét viseljék, mert hiányzanak a hegekre jellegzö elváltozások. (Berliner klinische Wochenschrift, 1896 Nr. 7., Archiv f. Augenli. XXXIII. 3., 57. o.) Alkalmazkodási bénulás és diphtheria-serum Guttmanntól. Szerző szerint a Behring-serum nem prophylacticum a postdiphtheriás alkalmazkodási bénulások ellen, sőt még fennállásuk idejét sem rövidíti meg. (Archiv für Augenh. XXXIII. 3., 59. o.). Intracranialis daganat operativ eltávolítása Seydel-től. Szerző számítása szerint 100 agydaganat közül hat operabilis és három esetben siker érhető el. Egy ilyen kedvező esetről referál. 47 éves férfi 32 éves korában ütést szenvedett koponyáján. 1895-ben szédülés, apathia, jobb kar és láb paresise, fejfájás jelentkeztek. Bal szemfenéken atrophia nervi optiöi, v = Vo; jobboldalt pangásos papilla v = 2/s; jodkalium adagolásra, higanycurára az állapot romlott. Jobboldalt V», balon ujjakat olvasott. 1896. január havában a Rolando-sulcusnál végzett trepanálás cseresznyemagnagyságú, kőkemény, a gyrusokba benyomuló fibromát derített ki. Az eltávolítást zavartalan gyógyulás követte. A pangásos papilla jobboldalt eltűnt, visus % baloldalt v = ujjak olvasása 1/s méterről. A baloldali rossz látás oka a papillo macularis kötegek bántalraazottsága, ez pedig direct nyomástól magyarázható. (Centralblatt für Chirurgie, 1896, Nr. 13, Archiv für Augenheilkunde XXXIII. 3, 6ü.) A budapesti egyetem szemklinikája az ezredéves tárlaton. A budapesti egyetem szemklinikája által az ezredéves tárlatra kiállított tárgyak a közoktatás csarnokában az egyetem többi intézetei s klinikái csoportjában foglaltak helyet. A bemutatott tárgyak összeállításakor az volt az irányt adó szempont, hogy Budapest, 1896. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (F 52 az érdeklődők bepillantást nyerhessenek a klinikának az oktatás és a tudományos munkálkodás terén kifejtett működésébe. A három graphikai tábla azon fejlődésről tesz tanúbizonyságot, melyet a klinika betegforgalma az utolsó 2 évtizedben mutat. Míg 22 év előtt (az 1873/74. tanévben) mikor Schulek Vilmos tanár vette át a klinika igazgatását, a járó betegek száma 1060, a klinikán ápoltaké 276, az operálásoké 291 volt, addig 1895-ben 8160 új járó betegnek rendeltek, 900-at kórházilag ápoltak és 1010 nagyobb szemoperálást végeztek. A betegforgalom emelkedése tehát 8-szoros. Mindez első sorban az új szemklinikának, a törvényhozás áldozatkészsége által lehetővé vált személyzet létszáma emelkedésének s a megkönnyített közlekedésnek tudható be. A nagy forgalom nemcsak változatos beteganyagul szolgál az orvostanhallgatók s a klinikai orvosok alapos kiképzésére, hanem alkalmat nyújt tudományos kérdések tisztázására. Ez anyagnak mindkét irányban való felhasználásáról akar tanúságot tenni a mikroskopiai praeparatumok gyűjteménye. E vizsgálatok a betegségek lényegének felismerésére, a felismert tényeknek érthetővé tételére egyaránt jó szolgálatot tesznek. E laboratóriumi munkában Schulek Vilmos tanár volt s jelenlegi segédei vettek részt. A 2 dobozban kiállított eszközöket Schulek1 tanár saját kerek pupillás hályog-operálásához construálta; az ábrák pedig — helyszűke miatt — ilyen módon mutatják be a Paquelin-féle thermocauthernek Csapodi István- tnr. által tervezett égető végeit, a Neupauer-féle3 könysondákat, s Issekutz4 szemet védő kötését. Mindhárman Schulek tanár segédei voltak. Végül egy füzet5 azon irodalmi munkásságról számol be, melyet Schulek tanár és tanítványai kifejtettek. 34 munkás 264 dolgozattal vett részt a magyar tudományos irodalom fejlesztésében. A dolgozatok kivétel nélkül először magyar nyelven jelentek meg s a külföldi folyóiratokban közölt fordítások vagy kivonatok minden egyes alkalommal jelezték az eredeti forrást. Ez oly eljárás, mely alkalmas egyrészt a magyar tudományos irodalom megerősítésére, másrészt pedig a nyugati culturával való érintkezésünket is fenntartja; oly felfogás, melyet Schulek tnr. az 1895-ben megjelent „Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde“ czímü gyűjtőmunkája előszavában kimerítően kifejtett. Kívánatos, sőt szükséges, hogy ez elv szolgáljon irányadóul mindazoknak, kiknek munkakört a magyar állam ad; így azután megvalósíthatóvá válik az utóbbi időben ismételve hangsúlyozott irány: a nyugati culturához való csatlakozás mellett a nemzeti tudományos irodalom ápolása. VEGYESEK. .t brassói magyar hír. szemgyógyintézetben az 1895-dik évben 571 beteget ápoltak s 428-at járólag kezeltek. Az operálások száma 127, ezek között 58 hályogoperálás, 23 iridektomia stb. A napi ápolási díj 56 kr., s az ápolási napok száma 12,889. Az elmúlt 1895-dik évben a kórház 24 éven át volt igazgató, főorvosa: dr. Fabritius József lemondott s helyébe fiát, dr. Fabritius Ágostot, nevezték ki. — A német szemorvosok nagyérdemű nostora: Förster, boroszlói tanár lemondott, helyébe Uthoff marburgi egyetemi tanárt hívták még, míg utóbbi helyét Hess, a lipcsei egyetemi szemklinika I. assistense s egyet, nyilv. rk. tanár nyerte el A baseli egyetemen Schiess-Gemussens helyébe Melli nyert nevezték ki a szemészet tanárává. A szemorvosok heidelbergi egyesülete a Graefe-érmet Leber tanárnak adta. — Uj könyvek. Hirsch : Grundriss der Augenheilkunde. Wien 1896. Chauvel: Etiides ophtalmologiques. Paris 1896. Groenow. Anleitung zur Berechnung der Erwerbsfähigkeit bei Sehstörungen. Wiesbaden 1896. 1 Orvosi Hetilap. Szemészet 1892. 2., 1893. 1., 1895. 1., 2.- Orvosi Hetilap. Szemészet 1893. 4. 3 Orvosi Hetilap. Szemészet 1892. C. 4 Orvosi Hetilap. Szemészet 1887. 6. 5 Schulek Vilmos tnr. A budapesti kir. m. tud. egyetemi szemklinika orvosi személyzetének irodalmi működése az utolsó 25 év alatt. Budapest 1895. elelős vezető : Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.