Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)

1896-11-29 / 5-6. szám

1896. 5—6. sz. ORVOSI HETILA P — S Z EM É S Z E T A szemnek születés alatt történő sérüléseiről ír Wecker. A szíilészi fogó alkalmazása gyakran okoz izombénulásokat s főleg az abduccat az, a mely gyakran szenved. A bénulás gyakran ki­kerüli az orvos figyelmét, mert a csecsemő nem fixál, nem con­­vergál s így a hiányos izomműködés csak a későbbi korban ötük szembe, strabismus convergens alakjában, a melyet ilyenkor rend­szerint a hypermetropia eredményének tartanak. A szemhéjakon gyakran előforduló chutes, úgyszintén a veleszületett s rendszerint egyoldalú ptosis aetiologiájában is alighanem jelentékeny szerepet játszik a nehéz szülés vagy fogómütét traumája. Ezekkel szemben a szemnek direct sérülései fogó által a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. W. 3 esetről tesz említést, a melyekben a szem­héjak zúzódásán és oedemáján kívül a corneát elborító egyenletes fehér, teljesen átlátszatlan homályt észlelt, a nélkül, hogy akár a gyermekek egészségi állapotában, akár egyéb körülményekben magyarázatát találta volna ezen beszíirödéseknek; mindhárom esetben a gyermek nehezen született meg, fogó alkalmazása mel­lett. Ezen, valószinüleg nyomás okozta táplálkozási zavaron ala­puló homályok atropin becseppentésekre lassanként feltisztultak. (Annales d’Oculittique 1896. julius.) A cornea taetoválását a szt.-pétervári Bellarmiroff klinikán úgy végzik, hogy a sublimat-oldattal készült créme-sürüségft cliina­­foucheba mártott vájt tüt lehetőleg hegyes szög alatt szúrják a cornea felhámja alá jó mélyen. Érdekes, hogy a taetoválást leukoma adhaerenseknél is gyakorolják, a nélkül, hogy az eljárás jelentékenyebb izgalmat okozna a szemen. Ha a leukoma az egész eorneára kiterjed, akkor a pupillát ábrázoló fekete folton kívül még az irisnek megfelelő körkörös festést is végeznek, utánozva az ép szem irisének rajzolatát. 11a a leukomás szem hibás állású (kancsal), a pupillát oly helyre festik, hogy a kancsal állás lehe­tőleg kevéssé legyen feltűnő. (Witzinseky Recueil d’Ophth. 1896. 496. 1.) Az utóhályogok discissióját Gcüezowszhi az eddigiektől eltérő módon végzi. A discissiós tűvel a corneaszélen át behatolva átszúrja a cataracta secundariát közvetlenül a pupillaszél mellett; a tűt azután átvezeti a hályog mögött a szemközti pupillaszélig, ott ismét kifelé szúrja a mellső csarnokba s azután a tűnek élét mellfelé fordítva fűrészelő mozgásokkal átvágja a hártyát. A dis­­cindálás tehát hátidról mellfelé történik. Az eljárás még biztosabb, ha a műtő egy másik, az előbbivel szemközt beszúrt tűvel nyo­mást gyakorol a secundariára, a mely ily módon üxálva van s az átfürészelö tű elől ki nem térhet. (RemiiI d’Ophth 1896. 520. 1.) Schölte Kornél dr. A keratitis striatáról írt czikkében újabban védelmére kel Hess tanár a már 1892-ben kifejtett ama nézetének, mely szerint a cataracta extractiók után jelentkező csíkszerü cornealis homá­lyokat nem lehet oedema következményének tekinteni. Szövettani vizsgálatai és állatkísérletei inkább oda mutatnak, hogy e tüne­ményt a cornea mélyebb rétegeinek ránczolódása okozza. A cor­­neában felül ejtett folytonosság megszakítás ugyanis oly módon hat a fesziilési viszonyokra, mintha a cornea két oldalról a víz­szintesben nyomatnék össze, minek következtében a mélyebb réte­gek a Descemet-hártyával együtt verticalis irányban ránczolódnak, míg a felszínes rétegek ellenkezőleg, megfeszülnek. E magyará­zattal jól összeegyeztethető, hogy a szürke sávot néha már az operatio után 5—6 óra múlva észlelhetni, míg az oedema ki­fejlődéséhez bizonynyal több idő kivántatnék; minél később áll helyre a csarnok, annál több idő múlva szokott jelentkezni. Miután a feszülésben beállott különbség legnagyobb a sebszélen s fogy a cornea közepe felé, azért a keratitis striatát is legkifejezettebben láthatni a sebszél mentén. A cornea átfúró fekélyei is okozhatnak csíkszerü homályokat, melyek az említettekhez igen hasonlók, csakhogy rendszerint radia­lis elhelyezödésüek. Nehéz elképzelni, hogy ezeket radiusokban fejlődő oedema hozná létre, míg az előbb adott magyarázat való­színűvé teszi keletkezésük okát. Szerzőnek tényleg volt alkalma egy 11 év előtt sérült szem szövettani vizsgálatánál meggyőződni, hogy az életben látható volt radialis szürke csíkoknak a cornea mélyebb rétegeinek ránezosodása felelt meg; a Descemet-hártya 49 a ránczok felett sértetlen volt, oedemának nyoma sem volt talál­ható. (Arch. f. Augh. XXXIII. 11.) Leitner Vilmos dr. A hályogműtétek eredményeiről. Közli C. Devereux Marshall. Szerző a Royal London Ophthalmic Hospital öt évi (1889—1893) anyagát használta föl. Összesen tizennyolcz táblázatban számol be az eredményekről, kiterjesztve mindenre figyelmét. Azon öt év alatt 1519 hályogmütétet végeztek és pedig 1091 esetben iridektomiával, 267 esetben iridektomia nélkül, 161 esetben elő­készítő iridektomiával. A beteg általános vizsgálata és előkészítése a műtétre ugyanoly módon történik, mint minden más sebészeti műtétre. A szemhéjakat és a szem környékét a műtétet megelőző estén meleg­vízzel és szappannal megmossák és azután a szemet egy subli­­j mat-oldatba (1 :4000) áztatott ruhával bekötik. 11a másnap reggel a szemhéjak összetapadtak, a műtétet elhalasztják; ha azonban nincs ellenjavallata a műtétnek, úgy 2°/o-os frissen készült cocain- I oldattal való érzéstelenítés után a kötöhártyazsákot meleg bórsavas vagy sublimat-oldattal jól kiöblítik. A műszereket előzetes kifőzés i után 1 :40 carbol-oldatba helyezik. Műtét után mindkét szem 1—2 napig bekötve marad. Az operált szem rendesen még egy hétig marad kötés alatt, azután sötét pápaszemet alkalmaznak. A sebkészítés majdnem kivétel nélkül felfelé történik, leg- I többnyire conjunctivalis lebenynyel. Tokrepesztésre többnyire í cystotomot használnak, némelykor a Förster-féle csipöt is, hasonló­képen a Graefe-féle kés is a tok oldalt való megnyitására. A betegek látásának vizsgálata, ha csak lehetséges, kétszer történik, t. i. elbocsáttatásuk előtt, körülbelül két héttel a műtét után és 6—8 héttel vagy több hónappal később. Utóbbi ter­mészetesen nem minden esetben lehetséges. Az eredményesen meg­operált esetek másodszor nem szoktak a kórházba visszajönni és így a végleges eredmény sem vizsgálható mindig. A következők­ben az eredményeket ismertetjük, a mint azt a szerző a tizen­nyolcz táblázatban bemutatja. A látásvizsgálati eredményeknél négy fokozatot vesz föl: 1. V % — «/», 2. V °,'í4 0 60, 3. v - «/«o-tól—ujj-olvasásig, 4. v kézmozgás vagy annál is kevesebb. Legkedvezőbb az eredmény az iridektomia nélkül végzett operatióknál, mert ezek közül 78‘38°A> látása volt az első foko­zatba sorozható, míg az iridektomiával operált esetek közül csak 76'28°/o, az előkészítő iridektomiával operált eseteknél pedig csak 73'20"o. Csakhogy ennek meg van az oka. Iridektomia nélkül csak oly esetekben operáltak, a melyeknél a szemen a cataractán kivtil semmiféle más változás nem volt, sem pedig valamely ki­­í állott szembaj nem volt felvehető. Ily esetekben tehát a gyógyu­lási arány is a legkedvezőbb. így tehát nem is oly nagy a különbség az eredményeket illetőleg az iridektomia nélkül és- az iridektomiával végzett operatiók között. Az előkészítő iridek­­tiomiával operált esetekben azért oly feltűnően kedvezőtlenek az eredmények, mert ezen esetekben rendesen a hályogon kivíil más szembaj is volt jelen részben a műtét előtt, részben a műtét idejében. Másodfokú látást mind a három műtéti módnál körülbelül egyenlő arányban értek el. Harmadfokú látást (v «/«o—ujjolvasásig) iridektomia nélkül 2'47°/o-ban, iridektomiával 5'21°/u-ban, előkészítő iridek­tomiával 6'69°/o-ban nyertek. Negyedfokú látást iridektomia nélkül 5'53°/o-ban, iridek­tomiával 4'95"/o-ban, előkészítő iridektomiával 5'99°/o-ban értek el. Ha nem tekintjük eredményeseknek azon eseteket, a melyek­ben a látás nem éri el a °/eo-ot, úgy az összeredmény a következő: Iridektomia nélkül 91'97°/o, iridektomiával 89'81°A>, elő­készítő iridektomiával 87'29"/o operáltatott kellő sikerrel. Összesen 117 növel többet operáltak, mint férfiút. Ezen többlet onnan származik, hogy több a nő- általában, mint a férfilakosság. Az iridektomia nélkül végzett operatiók 13‘86°/o-nál észlel­tek iris-előesést, az iridektomiával végzett esetek közül csak 0'87"/o-ban. Az iris-előesés legtöbbször a beteg nyugtalan maga­tartásában leli okát, sokszor tüsszentés stb. által jön létre. De van még egy másik oka is, midőn a prolapsus lassan, szinte észrevétlenül kifejlődik. Némely esetben lencserészek az iris

Next

/
Thumbnails
Contents