Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-03-01 / 1. szám
1896. 1. sz ORVOSI H E T 1 L A P — S Z E M É S Z E T ;> Paoli, Carron du Villars, Graefe és Waleberg eseteiben a szemhéj óriási nagyságú volt, egészen a szájzúgig is lecsüngött, Wecker esetében pedig a daganat mind a négy szemhéjat elfoglalta. A most közölthöz még legjobban hasonlít a Becker által közölt. A mi az operativ beavatkozás módját illeti, az ignipunctura, a részleges s teljes kimetszés jöhet szóba, ez utóbbi természetesen csak akkor, ha a daganat körülírt A mi esetünkben a részleges kimetszéssel értünk czélt s úgy hiszem, hogy kosmetikus szempontból is ez a legczélszerübb. Annál is inkább indokolt ez eljárás, mivel gyakran tapasztalják, hogy a visszamaradó részek a kimetszés után gyorsan visszafejlődnek. A kimetszés elégtelensége esetén a Wecker-féle ptosis műtét sokat segíthet, a mint azt Van Duyse is sikerrel alkalmazta. Az intermarginalis metszés, a melynek segítségével Wangemann a Bekér által közölt esetben a daganatot lepraeparálta feleslegesnek látszik. A mi az aetiologiát illeti, mint az esetek túlnyomó számában, az anamnesisben ismétlődő gyuladásokat találunk. Ezek természete azonban még homályos, egyes esetekben pedig teljesen hiányzik, úgy hogy a veleszülött hajlam szerepe sem tagadható.Cysticercus subconjunctivalis bulbi. Vas Sándor dr.-tól Aradon. Hogy az ocularis cysticercusok között a bulbus kötőhártyája alatt székelőkkel csak igen ritkán találkozunk, az kiviláglik abból is, hogy az Arch. f. Ophthalm. XII. 2. sz. szerint A. v. Graefe 80,000 szembetegénél a cysticercust a szemfenékben mintegy 80 és egynéhányszor látta és csak 5-ször a kötőhártya alatt. Hirschberg, kinek tudvalevőleg Berlinben a legnagyobb szemorvosi beteganyag áll rendelkezésére és a szem parasitáival igen sokat és nagy előszeretettel foglalkozik, a mennyire én utánna járhattam 1880-ig 50 szemcysticercust észlelt és ezek közül csak egyetlen egy esik a conjunctivára. Miután a szemtekén magán (és annak környezetén) előforduló cysticercusok felismeréséhez különös speciális szemészeti vizsgálati módszerek nem szükségeltetnek és e bántalom mégis ritkán lesz észlelve oly óriási szembeteg anyagnál, mint például a fent említett két kitünően észlelő szerzőnek keze alatt megfordult: jogosan fel lehet tenni, hogy a ci/sticercus subconjunctivalis bulbi valóban igen ritkán is fordul elő. Hogy ennek mi lehet az oka, hogy miért választja magának e hólyagféreg praedilcctionalis tanyájául a szemben inkább a sötét szemfenéket; ki tudná azt megmondani! E néhány igénytelen sorból álló közlésemnek is szolgáljon mentségül a cysticercus ezen ritka előfordulási helye, hazánkban mindössze három lett közölve, Hirschler, Ottava és Neupauer által. Czélja csak az, hogy irodalmunkban is nyoma legyen e ritka észleletnek. Néhány évvel ezelőtt a most már beszüntetett aradi Darányiféle magánkórház ambulatoriumában D. Z. 25 éves szerb tanító jelent meg segélyt keresendő szembaja miatt. A bal külső szemzúg és szarúhártya limbusa között egy körülbelül borsónyi mekkoraságú és alakú, határolt, belövelt kötőhártyával fedett, alapján minden irányban kissé mozgatható, legkiemelkedőbb részén gombostűfej nagyságú fehér folttal ellátott, fájdalmatlan, kissé érméczes tapintatú terimenagyobbodást constatáltam, melyet a megejtett vizsgálat után azonnal cysticercusuak gyanítottam. Beteg állítása szerint baja nehány hét óta keletkezett és könnyezést, feszülő és égető érzést okoz neki, a mi miatt orvosi tanácsra különböző szemvizeket használt, de természetesen minden eredmény nélkül. Miután beteggel baja természetét megértettem, rögtön bele is egyezett a műtétbe, melyet a daganatot fedő conjunctivának Graefe-késsel való egyszerű felhasításával végeztem. A kötőhártya tömlöcztől megszabadult hólyagféreg a beteg álla alá tartott langyos vizet tartalmazó genycsészébe esett és nagy örömömre még néhányszor szivótálczás fejét farktömlőjéből kidugdosta. A mfitett szemet egyszerű védőkötéssel láttam el, melyet 24 óra múlva eltávolitván, a beteget gyógyultnak jelenthettem ki. Carcinoma tarsi. <irósz Emil dr. egyetemi magántanár, szemklinikái tanársegédtől. A milyen gyakori a szemhéjszél rákja, épen olyan ritka a tarsus carcinomája. Pedig ez utóbbi bántalom ismerete annál fontosabb, mivel a klinikus kép teljesen hasonló lehet a jó indulatú chalazionéhoz. Nemcsak a prognosis érdekében kívánatos a két bántalom megkülönböztetése, hanem az operatio beavatkozás módja is egészen más, ha sikerül a carcinomát idejekorán felismerni. A következő eset nemcsak ritkaságánál fogva érdekes, hanem még sokkal inkább tanulságos abban az irányban, hogy az ilyen esetekben mennyire indokolt a legnagyobb óvatosság. L. J., 63 éves férfit 1895. október 1-én vettük fel az egyetemi szemklinikára. Bal szemén 10 éves korában gyuladása volt, azóta rosszul lát. Jobb felső szemhéján egy év óta nő daganat, mely majdnem az egész tarsust elfoglalja, kis diónyi, fölötte a bőr változatlan s szabadon eltolható. A duzzadt, vörös tarsalis conjunctiván genycsapok sárgállanak át. A cornea közepén haladó fekély. Á bal szem cornéájáu alul belül lencsényi heg, melybe az iris belé nőtt. A jobb felső szemhéj daganata tehát egy szokatlan nagy chalazionhoz teljesen hasonló volt. Az operálást október 5-dikén végezliik. Minthogy már a kifejtésnél a metszlap gyanúsnak tűnt fel, igyekeztünk minden kórosat eltávolítani. Az egész terjedelmében megkímélt bőr sebszélei per primam egyesültek s miután a másik szemén iridectomiát végeztünk s a jobb szem cornealis fekélye is behegedt, október 22-dikén a klinikáról távozott. A daganatot az egyetemi szemklinika laboratóriumában dolgoztam fel s a histologikus vizsgálat kiderítette, hogy typikus rákkal van dolgunk, mely minden valószínűség szerint a Meibomféle mirigyekből indult ki. Ezért haladéktalanul írtunk a betegnek s figyelmeztettük, hogy kiujulás esetén azonnal jelentkezzék. Folyó évi január hó 5-dikén csakugyan visszajött. Ekkor a bőrmetszést csak alig látható finom vonalas heg jelezte, de annak belső szélének megfelelően borsónyi tömött tapintatú a bőrrel részben összekapaszkodott a szemhéjszélén kifekélyesedett daganat volt. A daganatot január 8-dikán A-alakú metszéssel eltávolítottuk s mivel a távol eső sebszélek maradó egyesítése nem sikerült január 16-án Eandolt-féle plasticát végeztünk. Arra, hogy más természetű daganatok chalazion benyomását kelthetik már Fuchs1 is figyelmeztetett. Ilyenekül az izzadság és faggyúmirigyek adenomáját s carcinomáját sorolja fel, sőt a sarcoma is ölthet ilyen alakot. Kívüle Van Duyse* Randáit3, Baldauf, Bock 4, Rumscln witsch 5 és Panas i; írnak le hasonló eseteket. Különösen Rumschewitxch tárgyalja a kérdést nagy részletességgel. Esetei (adenoma gland. Krause, gland, sebac., gland. Meibomii; myxoma; papilloma; granuluma; dermoid; atheroma) között azonban nincs rák, úgy hogy csak Fuchs és Panas esetei azok, melyek a most közölthöz hasonlít. Lehetséges azonban, hogy egyik másik esetben a már kifekélyesedett rák eredeti kiindulására reá sem ismerünk, vagy hogy a nagyon korai időszakban operált esetekben nem j is derül ki azonnal, hogy a közelebbről meg nem vizsgált daganat nem chalazion, hanem rák volt. S meg kell vallanunk, hogy a klinikus diagnosis ilyen esetekben teljesen lehetetlen, mivel a bőr érintetlen lehet, a conjunctiva felől látható genyes csapok pedig chalazionnál is előfordulnak. Ezért nem ajánlható eléggé — főleg öreg egyéneknél — a kivágott chalaziondarab gondos histologikus vizsgálata. IRODALMI SZEMLE. A heidelbergi szemésztársaság 1895. augusztus 5., 6., 7-dikén tartott üléseiből. Fuchs (Bécs) önmagán és másokon észlelte az erythropsiát, mely hófödte mezők között való járká-1 Archiv für Ophthalmologie XXIV'. 2. 3 Annales d’oeulistique 98, 112. 3 Jahresbericht für Augenh. 1887. 433. 4 Wiener med. Wochenschrift. 1888. 5 Kiin. Monatsbl. für Augenh. 1890. 396. 0 Traité des maladies des you;;. II. 127.
