Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)

1896-07-07 / 2-3. szám

22

ORVOSI HETILAP — SZEMESZET

1896. 2—3. ez.

Kereshetnénk még kifogásolni valót eleget. Talán megkérdhetnek, hogy atropinmérgezésnél mért fél olyan nagyon a pilocarpintól (2 centigrammig mer emelkedni, míg Landolt — talán egy kis túlzással —• a 60 cm.-ot mondja határnak); tehetnénk talán kifogást az ellen is, hogy a csípős szerek esteli használatát előítéletnek mondja: de ez apró és más nagyobb kifogásokat mellőzve keressünk inkább eltanulni valót könyvünkben ; mert a sok felhasznált forrás kétségtelenül sok jót is rejt magában. Ezek nagy része természetesen mindnyájunk előtt ismeretes, mégis akadunk egy pár — nálunk kevésbbé használt — eljárásra.

Igen jó s követendő ajánlat pl. mindjárt, hogy corneafekélyeknél cseppentsünk fluorescint vagy aesorcint a szembe. Amaz zöldre, ez pirosra festi mindazt, a mi kóros, egészen az épnek határáig. Igen nagy hasznát vehetjük e színezésnek, különösen ha villamos égetővel vagy éles kanállal akarjuk megtámadni s egészen az ép szövetig elroncsolni a káros részeket.

Jól tesszük, ha figyelmünkre méltatjuk a könyv egy másik állítását, hogy t. i. a nyálkás váladék is ragályos. Idevágó tapasztalata talán minden szemésznek van. Helyén levő tehát ily esetekben is a gondos prophylaxis.

Az ily gyógyszerek közül itt is szembetűnik a formaldehyd, mely — állítólag — 4 nap alatt erős blennorrhoeás genyedést is képes megszüntetni, enucleatio után alkalmazva pedig éppen minden váladékképződésnek útját állja.

Egyik autor szerint a formol is hatalmas orvosság volna. l°/o-os oldata megakasztotta a hályogmütétel után mutatkozó végzetes „sebváladékot.“ Ha van is e dicséretekben túlzás, nem fog ártani, ha e szerekkel kísérleteket teszünk.

Azt sem fölösleges felemlítenünk, hogy szerzőnk narcosishoz az aethert ajánlja és dicséri. Ila az elég gyakori chloroformhalálra gondolunk, hajlandók vagyunk tanácsát követni, ha annyira nem megyünk is, hogy — mint ö — blepharospasmusnál is narcotisáljunk, hogy a cornea jobban megnézhető s gyógyítható legyen.

Érdekes dolog a saját szempontunkból még az is, hogy a trachomaellenes eljárásokat országok szerint végig tárgyalva, hazánkból Klein ezredorvos chromjegeezeit és Ottava spatuláját említi fel. Hazánk fiai közül csak még Goldzieher talál a könyvben helyet natrium sozojodol. kenőcsével.

Felemlítésre méltónak találom az iridectomia és punctiók ajánlatát is, sokáig izgatott állapotban levő keratitis parenchimatosánál.

Mindnyájunkat érdekelhet a sublimat kötöhártya alá fecskehdezéséröl szóló hosszabb fejezet is, melyben igen sok szerző tapasztalatait állítja egymás mellé. Az a benyomásunk támad belőlük, hogy a nagy reménységekkel fogadott s többfelől elég nagy zajjal magasztalt új eljárással nem sokat gazdagodott szemészi gyógyszertárunk. Ismét egy korán elmúlt, sokat ígérő csemete, egy új eltemetett remény!

Ila végre még felemlítem, hogy a fénytörés rendellenességeinek oi'voslását a könyvben hiába keressük, eljutottam a conclusióhoz, mely szerint az elöl említett tudományos módszer még nem elég arra, hogy jó könyvet írjunk. Ehhez — különösen ha therapiáról van szó — hosszas gyakorlat által megedzett erős Ítélet is szükséges. Igaz, hogy a mi ferde vagy helytelen a könyvben található, az nem Ohlemann bűne. Az ő hibája csak az, hogy nagyon sokat összehalmozott s a nagy anyagot elfelejtette kellőkép megrostálni.

így a mint van, a könyv czíméböl okvetlenül törlendőnek tartom, hogy „für Studirende“. Mi többiek pedig — minden kifogásunk mellett is — nagy köszönettel tartozunk a szerzőnek, hogy egy rakásra hordta azt a tekintélyes anyagot, melyért köteteket kellene fölhánynunk, hogy külön-külön felkeressük.

Budapest, 1896. április 11.

Juhász Lajos.

IRODALMI SZEMLE.

A Röntgen-sugarak mint Van Duyse kísérletei mutatják, a szemészetben is értékesíthetők a szem mellső részébe bejutott idegen testek felkeresésénél. V. L kísérleteit házi nyulakon végezte. A szem mellső részébe egy kis seben át ólorasörétet

vagy más fémdarabkát csúsztatott be, azután a szemet kissé protrudálva alája helyezte a fényérzékeny lemezt, míg az X-sugarak felülről estek a szemre; 10—15 perez múlva megjelent a lemezen az idegen test árnyképe. Emberi szemnél a photographikus lemezt a belső szemzugnál kellene elhelyezni s a sugarakat a halánték felöl bocsátani a szemre. A lefényképezhető rész nagysága természetesen a szemzúgok mélységétől és a szemteke kidiilledésétöl fog függni. V. D. szerint meg lehetne kisérleni a szemtekét az által protrudálni, hogy 0'6°/o-os konyhasó oldatot fecskendezünk a Tenon-tokba; ily módon a szemnek nagyobb segmentuma esnék a sugarak útjába s szerinte ezen eljárás veszélylyel nem járhat. Egyszerűbb az eljárás Salvioni cryptoscopjával. Ezen készülék egy 8 cm. hosszú karton-cső, a melynek egyik végét egy calciumsulfattal praeparált gelatinlemez zárja el, másik végén egy üveglencse van. A csőnek lemezes végét a vizsgált tárgyra illesztjük, míg a Röntgen sugarak a tárgyra a túlsó oldalról jutnak; a csőnek lencsével ellátott végén benézve az erősen phosphoreskáló gelatinlemezen meglátjuk a tárgynak, illetve a benne lévő és az X-sugarakat át nem bocsátó részek árnyképét. V. I). szerint ezen készüléknek a szemészetben jövője lesz. (Archives d’Ophthalmologie 1896. 2.) Scholtz Kornél dr.

A szemtekének és orbitának kisebb fajta ólomsöréttel történt sérüléseinél követendő eljárásokat tárgyalja Yvert. Ily sérüléseknél 3 dologra kell figyelemmel lennie az orvosnak: a helybeli lobos tünetekre, a látás állapotára és az ép szemen esetleg mutatkozó Sympathikus jelenségekre. Y. a következő eshetőségeket állítja fel: Ha a sörét valószinüleg behatolt a szembe, de ott meg nem látható és ha a látás részben megtartott, várakozó álláspontra helyezkedjünk ; jeges borogatások, atropin czélszerüek. Ha a sörét a szemben szemtükörrel meglátható, akár van lobos tünet, akár nincs, meg kell kisérleni annak eltávolítását tekintet p nélkül arra, hogy a látás türhetö-e vagy teljesen elveszett. Ha a sürétet a szemben meglátni nem lehet, de ha a nagyfokú gyuladásos tünetek valószínűvé teszik annak bentiétét és ha a látás is erősen megromlott, kísérletet kell tenni az eltávolításra még akkor is, ha sikerre nem nagy a kilátás. Ha Sympathikus gyuladás tünetei mutatkoznak az ép szemen, azonnali enucleatio indicált; ez esetben az idegen test után való kutatás veszedelmes dolog. Ha az enuclatio után kitűnik, hogy a sörét a szemtekén áthatolt s az orbitában fészkelve lobot idéz elő, a sebészet szabályai szerint távolítsuk el; ha pedig Sympathikus gyuladás jelentkezik az ép szemen, az exenteratióhoz kell folyamodni.

A szemtekében levő sörét eltávolítására Y. sclerotomiát végez, még pedig, ha a sörét helye szemtükörrel meghatározható, a megfelelő helyen egy meridionalis irányú sebet ejt a selerán s azon át a Terson-féle kanalas csípővel benyúlva kiemeli a sörétet. Ha a közegek zavarossága miatt a szembe belátni nem lehet, a bemetszést a szem alsó részén ejti a sugártest szomszédságában, arra a valószínűségre támaszkodva, hogy a súlyos ólomdarab a szemteke legmélyebben fekvő részébe siilyedt. (Recueil d’Opthalm. 1896. 2. sz.)

A könycsatornának az orrcsontok exostosisai folytán keletkezett szűkületeit Galezowski forcirozott sondázással gyógyítja. G. többször észlelte ezen bajt scrophulotikus és syphilitikus egyéneken, a kik régebben hosszú ideig tartó mirigy- és csontbántalmakban szenvedtek s a kiknél állapotuk javultával könycsorgás jelentkezett. A könycsatorna nyákhártyája teljesen ép volt, de a megvastagodott csont a csatornát még a legvékonyabb sondák számára is átjárkatlanná tette. G. ilyen esetekben igen vastag, conikus végű kutatókat vezetett be a szűkületig és ismételt lassú, de erélyes nyomással visszafejlesztette a túltengéseket. 5 esete közül 3-ban teljes gyógyulást, 2-ben jelentékeny javulást ért el. Vignes inkább vékony kutatókkal kisérti meg a tágítást; ha ez sikerre nem vezetne, ajánlja a könycsatornának kivülről való megnyitását trepánnal s az exostosis-nak sebészi úton való eltávolítását. (Párisi szemészeti egyesület 1896. február 4-diki ülés.)

A könycsorgás (epiphora) igen gyakori oka Woodivard szerint a megnagyobbodott caruncula, a mely az alsó könnycsövecskére nyomást gyakorolva gátolja a könnyek szabad lefolyását ; eltávolítva az alsó könycsüvecske hátsó részét a carun-