Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-02-25 / 1. szám
1894. 1. sz. ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET 9 Poroszország klinikainak forgalmával. L szamok legjobban mutatják, hogy folyton növekvő forgalmunk mellett a klinika szűknek bizonyul. A klinika betegforgalma ugyanazon évben Budapest.. Berlin.. . -------Bonn.-. . -.- — Breslau — ... ... ... Göttingen. .. ... ... ... — Greifswald ... ... ... ... --Halle_______________ -Kiel ......... ... ____ ... -Königsberg___... -.. ... Marburg ... ... ... ... ... Járóbetegek Kórliázilag ápolt betegek száma Operálások száma száma 6171 671 789 — 982 517 3946 1965 290 4078 805 209 4264 806 364 1516 556 84 5796 679 640 — 463 314 2801 806 445 1642 1162 167 Hiszen a táblázat szerint az ambuláns betegek s az operálások számában a budapesti klinika első helyen áll, míg a kórházi beteglétszámban nyolczadik helyen, minthogy nem vagyunk képesek több betegnek helyet adni. Grósz Emil. IRODALMI SZEMLE. — Az ophthalmia sympathica okára vonatkozó bacteriologikus vizsgálatokat teljesített Dr. Richard Greef. A szerző Deutschmann eljárását ismételte negativ eredménynyel. Ophthalmia sympathica három esetében sem a resecált látóideg-darabkákban nem talált bacteriumokat, sem pedig apró darabkáknak házi nyúl szemébe való beoltása által nem tudott tovaterjedő gyuladást előidézni. A szerző kísérleteire 14 oly esetet is felhasznált, melynél a fenyegető Sympathikus gyuladás miatt az elsődleges sérülés után nagyon gyorsan (3 hét — 3 hónap) resecálták a nervus opticust. Ez esetekben nem lehetett feltételezni, hogy a bacteriumok már ismét eltávoztak. Az eredmény szintén tagadó volt. Azon kísérletek, melyeknél a másik szemen a gyuladás akkor állott be, midőn már általános volt a fertőzés, nem támogatják Deutschmann állítását. A szerző is csak akkor talált gyuladást a másik szemen, ha már általános volt a fertőzés, illetőleg ha már agyhártyagyulladás fejlődött. Ezek szerint Deutschmann állítása még bebizonyításra vár. Azokkal szemben, a kik nem a bacteriumok átvándorlásából, hanem az ezek által fejlesztett toxalbuminok átterjedéséből származtatják a Sympathikus gyuladást, a szerző a láz hiányát a Sympathikus gyuladás kifejlődésénél említi czáfoló tény gyanánt. (Archiv für Augenheilkunde. 1893. Bd. XXVI.) Fauns Márk dr. — A kötőhártya chronikus gyuladásainál Dr. Albert Peters a hámnak lekaparásával ért el jó eredményeket. A szerző egyenes, lekerekített, tompa lándzsát merőlegesen állít a nyákhártyára és gyenge nyomással végig súrol rajta. Trachománál, ha az pannus-szal társult, elég egyszeri lekaparás, hogy a subjectiv tünetek, mint a fénykerülés és könyezés, szűnjenek. Makacsabb esetekben az eljárást 3 nap múlva ismétli. 11a a betegség okozta változások nagyobb fokúnk, 3—4 napi időközökben többször végzi a lekaparást. Természetes, hogy ez által a pannus és a fekélyek gyógyulása nem gyorsíttatik, hanem csak a subjectiv tünetek enyhülnek. Egyszerű trachománál az eljárás ép oly jó és még gyorsabb. Catarrhus follicularisnál eredmény nem volt. Catarrhus verualisnál az izgalmi tünetek enyhültek, de a túltengések nem fejlődtek vissza. Legjobb volt az eredmény catarrhus siccusnál. A betegek legtöbbször már másnap jobban érezték magukat. A lekaparás ambulanter végezhető. Az esetleg jelentkező izgalmi tünetek hideg borogatásokra gyorsan múlnak. N Trachománál nem szükséges valamennyi csomó eltávolítása. Az eredmény akkor is jó volt, ha a szerző az átmeneti redöt érintetlenül hagyta. A lekaparás által a megbetegedett nyákhártya egy része eltávolíttatik. A trachoma gyógyításánál azon eljárások a legjobbak, melyek által a hámréteg legjobban és leggyorsabban eltávolítható. Ilyen a szerző eljárása is. Hogy a betegséget gyógyulásra indítsuk, arra nézve nem lényeges az antisepticumok (sublimat) alkalmazása, hanem elegendő a mechanikus eljárás. (Archiv für Ophthalmologie. XXXIX.) Faune Márk dr. VEGYESEK. — Angliában három év óta többnyire a kisebb városokban indiai benszülöttek telepednek le, kik „indiai szemészek“ név alatt nagy orvosi gyakorlatra tesznek szert. Elhitetik, hogy bizonyos titkok nemzedékről nemzedékre való öröklése által a „Gondviselés“ közreműködésével páratlan gyógyeredményeket érnek el. Kezelésük dohánypor-behintésből, de operálások végzéséből is áll. így a szürke hályogot reclinatio által operálják, a conjunctiva egy darabjának kimetszése által pedig a legkülönbözőbb betegségeket kezelik. „The London and Country medical protection Society“ végül mégis bíróság elé vitte a dolgot Mint szakértők London első szemorvosai szerepeltek: Namara, Hartridge, Henry Dodd, Anderson Critchett, Nettleship, Lawford, Archer. S bár a per folyamán egész biztonsággal megállapíthattak a kuruzslók káros működését, a bíróság mégsem Ítélhette el őket, mert az angol törvények magát a kuruzslást nem büntetik, hanem csak magánpanaszra biztosítanak az illetőnek kártérítést. Ezt pedig meg szokták előzni maguk a kuruzslók. Az ilyen esetek alighanem a magyar törvényekhez hasonló intézkedések behozatalára fogják indítani az angol kormányt. Nálunk ugyanis a közegészségi törvény magát a kuruzslást is bünteti. Csak az a baj, hogy a törvényt nem hajtják végre. A javas asszonyok országszerte űzik káros mesterségüket s alig fordul elő, hogy egyszer is a vádlottak padjára kerüljenek. G. E. — A párisi szemorvosok egyesületében a folyó évre elnökké Meyer Edét, alelnökké Gillet de Grandmont-t, első titkárnak pedig Vignes-t választották meg. — Új könyvek. Stephenson Ophthalmic Nursing. London, 1894. — Salzmann-Jäger. Ophthalmoskopischer Handatlas. II. Auflage (1 táblával: 4 képpel gazdagabb, mint az előző kiadás). — Coccius und Wilhelmi. Die Heilanstalt für arme Augenkranke zu Leipzig zur Zeit ihres 60jährigen Bestehens. — Michel. Klinischer Leitfaden der Augenheilkunde. — Bäuerlein. Meine Erfahrungen über Staar und Staaroperationen. Wiesbaden. Bergmann 1894. — „Utasítás az újszülöttek szemlobja kifejlődésének akadályozására.“ A m. k. belügyminister úr 9(1,846. sz. rendeletével a törvényhatóságoknak két utasítást küldött meg, egyet az orvosok, egyet a bábák számára, melyek az újszülöttek szemgyuladása kifejlődésének megakadályozására szolgálnak. Az utasításokat az „Orvosi Hetilap“ egész terjedelmében közölte. Ez intézkedés újabb jele ama figyelemnek, melyet a belügyminister úr a közegészségügyre fordít. Ez alkalommal időszerűnek tartjuk, hogy egy pillantást vessünk a kérdés történetére s a szóban forgó utasításra néhány megjegyzést tegyünk. Általános ismert dolog, hogy Gibson már 1808-ban megállapította a prophylaxis máig is érvényben álló elveit. De mint az annyiszor megtörténik, feledésbe mentek az oly szükséges ajánlatok. Általánosan azt hiszik, hogy a kérdést Bischoff hozta újból felszínre 1875-ben, holott már 186'8-ban, tehát 7 évvel előbb megjelent magyar nyelven népszerű oktatás a bábák számára.1 A füzet oly czélból készült, hogy azt a belügyministerium körrendelet útján terjeszsze. A sok tenni való között azonban sajnosán feledésbe ment a felterjesztés s csak 1882-ben, tehát 14 évvel később 51,341. sz. alatt küldte meg a belügyministerium a törvényhatóságoknak 4 nyelven a kis füzetet. Ha tehát joggal vitathatjuk is magunknak, hogy a kérdés felújítása először hazánkban történt meg, mégis hatósági intézkedés Poroszországban (1878), Francziaországban (1880) s Ausztriában (1882) előbb történt. Büntető sanctióval azonban eddig csak az amerikai Egyesült-Államokban látták el az utasítást, hol az 1889-ben megszavazott törvény 100 dollárig terjedhető pénzbírsággal vagy 6 hóig terjedhető fogsággal sújtja az utasítás rendelkezései ellen vétőket. Á mi magát az utasításokat illeti, nem hallgathatunk el néhány megjegyzést, melyek különösen a bábák számára kiadottra vonatkoznak. Azért fektetünk nagyobb súlyt erre, mert jól tudjuk, hogy a szülések túlnyomó részében nincs jelen orvos, úgy hogy a védekezés úgyszólván egészen a bábák kezeiben van. Bár igen sok tekintetben a most kiadott utasítás lényegesen jobb, mint a régi, mégis csak félrendszabály jellegével bir. Érthetetlen okokból ugyanis nem akarja a Credé-féle eljárást a bábára bízni! Pedig kétségtelen, hogy egy csepp argentum nitricum oldatnak üvegpálezika segélyével a szembe való becseppentése nem oly művelet, melyet a bába végre nem hajthat, akkor midőn a szülésnél való segédkezés sokkalta nagyobb feladatot ró reá. Megvallom, nincsen valami jó véleményem a bábák nagy tömegéről, mégis a Credé-féle eljárást bátran reájuk bíznám. Különben Fuchs e nézetet már 10 év előtt hangoztatta klassikus munkájában s annál sajnálatosabb, hogy mégsem követik akkor, a midőn minden orvos és szülész belátja, hogy ez idő szerint ez az egyedüli biztos praeventiv mód. Az orvosok számára készült utasításnak pedig már czíme helyett is szívesebben láttuk volna az „Útmutatás“ elnevezést, hiszen az orvosok ez idő szerint csak nem utasíthatók, hogyan kezeljenek! 1 Grósz Albert dr. Az újdonsziilöttek szemlobjáról. Népszerű oktatás szülésznők számára. Nagyvárad, 1868. Ö t ö d i k t á b 1 á z a t.
