Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-12-23 / 6. szám
53 ORVOSI II E rr I \j A l’-SZ E M É S Z E T 1894. 6. sz. 6 esetben a sublimatinjectio kitűnő hatást tett. - Operatiók utáni infectióknál már az első injectio után megállapodás mutatkozik, s e mellett a heves gyuladásos tünetek azonnal visszafejlődnek. Azon esetekben, melyekben az infectio nem a sebből, hanem a szem belsejéből indul ki, a sublimatinjectio a leghatalmasabb gyógyszer, melylyel ez idő szerint rendelkezünk. A sebből kiinduló infectiónál, ha még nem terjedt tovább D., elégnek tartja a cautherisatiót, de ha ezzel czélt nem érünk, a sublimatinjectióhoz folyamodjunk. A két eljárás egyszerre is teliető. Az injectiók hatása traumatikus és más eredetit infectióknál is kitűnő. Szerző ezeken kivül a sublimatinjectiókat a szemben lokalizált luetikus folyamatok ellen is melegen ajánlja, de a mellett az általános antiluetikus kezelés sem hanyagolandó el. D. kisérletképen iritis egy esetében atropint mellőzve tisztán sublimatinjectiókat alkalmazott. A gyógyulás ideális volt. Keratitis punctatánál és keratitis parenchymatosánál a hatás szintén jó, ha az eredet luetikus. Chorioiditis myopicánál is ajánlatos a szer alkalmazása. Általában a szemben lokalizált luetikus eredetű bántalmak gyorsan és biztosan gyógyulnak sublimatinjectiók által, operatiók után fellépő infectióknál pedig alig nélkülözhető ezen szer. Szerző káros hatást sohasem látott. A sublimatinjectiók jó hatásúak akár sikerül a sublimatot az injectio után a szem belsejében kimutatni, akár nem. (Deutschmann: Beitr. z. Augenlieilk. XV. fűz. 1894.) B. F. Az élettartamról a retinitis albuminurica keletkezése után. Possauncr Gabriela bárónő Szerző a zürichi szemklinika 30 évi és Prof. Dr. Haab privát praxisának 15 évi beteganyagát vizsgálta át. Ezek közül csakis a typikus eseteket tette tanulmánya tárgyává. Az irodalomban közölt esetek azt bizonyítják, hogy majdnem minden szerző a retinitis albuminurica fellépését a legrosszabb jelnek tartja, mely után a halál 2 éven belül szokott bekövetkezni. Az átvizsgált kortörténetek azt mutatják, hogy a klinikai betegeknél, tehát a munkásosztálynál a mortalitás a diagnosist kővető 2 éven belül a férfiaknál 100 %, a nőknél már csak 68'4 “/i.. A privát betegek, tehát a jobbmódúak közül a férfiak 2 éven belüli mortalitása 59%, a nőké csak 53*8 °/ . Ebből és az élettartam idejének összehasonlításaiból szerző azt következteti, hogy a prognosis azon betegeknél absolut rossz, kik kényszerülnek magukat különböző ártalmaknak kitenni; míg azoknál, kiknek módjukban áll a kellő életmódot és diaetát betartani, mely a nephritis gyógyulására szükséges, a prognosis a retinitis albuminurica fellépése után is aránytalanul jobb. Bár utóbbiaknál szintén nagy a 2 éven belüli mortalitás, mégsem áll azzal az általánosan elterjedt nézettel arányban, mintha e betegség lefolyásának előnyös befolyásolása lehetetlen volna; Sőt ellenkezőleg sok esetben az orvos módjában áll nemcsak ezen betegek szenvedéseit csökkenteni, hanem életüket is meghosszabbítani. (.Deutschmann : Beiträge z. Augenheilk. XV. fűz. 1894.) fí. F. Muttermilch. Nehány kritikai megjegyzés a subconjunctivalis sublimatinjectiókra. Sem a theoretikus okoskodás, sem a klinikai eredmények nem igazolják azon lelkesedést, melylyel némelyek a subconjunctivalis sublimatinjectiókat panacaeanak tüntetik fel. Az eljárás pártolói abból indulnak ki, hogy a Sublimat ilyen módon könnyebben jut a betegség székhelyéhez. Pedig a rendes útnál gyorsabbat alig lehet képzelni, sőt Tichomiroff vizsgálatai azt mutatják, hogy be sem jut a Sublimat. De feltéve, hogy bejut, a bacteriumölö képessége, melyen a fösúly fekszik : semmi. A befecskendés alkalmával %) milligramm jut a conjunctiva alá. Ebből legkedvezőbb esetben egy harmadrész jut be a szembe: %o milligramm (O'OOOO 17). Ennek a mennyiségnek kell a szem belsejének szöveteit átitatni s ez által 1 : 1400000-re erősség keletkezik. Pedig alapul olyan mennyiséget vettünk fel, a mennyi bizonyára nem juthat be a befecskendett folyadékból. Gallenga kísérletei, melyekkel az így alkalmazott Sublimat bacteriumölö képességét akarta bizonyítani korántsem kifogástalanok s a post hoc propter hoc összecseréléséböl erednek. A milyen eredménytelennek látszik már a priori az eljárás, olyannak bizonyul a praxisban is. A betegségek nagy száma között, melyek ellen az injectiókat úgynevezett „nagy“ sikerrel alkalmazták, külön is kiemelik a hypopion-keratitist, a chorioiditis myopicát, az operálások után keletkező infectiosus gyuladásokat és a Sympathikus gyuladást. Azon esetek, a midőn az injectiók mellett más hatékony eljárásokat is alkalmaztak (keratotomiát a bypopion keratitis ellen) nem bizonyítanak semmit. De azt sem kell feledni, hogy midőn a beteg a legkedvezőtlenebb hygieniku's viszonyok közül kórházba kerül, állapota nem egyszer minden gyógyszerelés nélkül is rohamosan javulni kezd. A mi pedig a Sympathikus gyuladást illeti, ennél abba a hibába esnek az eljárás pártolói, hogy bacteriumokat akarnak ölni, bár minden klinikai tapasztalás a mellett szól, hogy Deutschmann theoriája korántsem fejti meg a betegséget. Végül azok, kik operálások után keletkező gyuladások alkalmával megmenteni hiszik a szemet a sublimatinjectiók segélyével, feledik, hogy nem minden iritisből lesz panophthalmitis s nem egyszer a beavatkozás többet árt, mint használ. Mindezek daczára több ízben megkisórlette az injectiókat és pedig ulcus corneae cum hypopio 3 esetében, iritis suppurativát előidéző sérülés alkalmával s egy Sympathikus gyuladás ellen s bár szigorúan Darier utasításaihoz tartotta magát, hasznot nem, hanem csak kárt látott belőlük. (Annales d’oculistique 1894. Septembre.) G. E. VEGYESEK — A szeptember 1—9-dikéig Budapesten tartott nemzetközi higiénikus és demographikus congressus tárgyalásaiban a trachoma és a vasúti alkalmazottak látás vizsgálatának kérdése is helyet foglalt. Előbbi a demographiai csoport VII. sectiójában képezte a vita tárgyát. Utóbbi kérdést pedig a hygieniai csoport XI. sectiójában idézett beható eszmecserét. Minthogy Eversbitsch tanár nem jelent meg, az első előadó Grósz Emil dr. volt, ki a következő conclusiókat terjesztette elü. 1. Az összes vasúti alkalmazottak látásának megvizsgálása szükséges. Az általános vizsgálat tárgya: a) a látásélesség és refractio ; b) a látótér (kézzel); c) a színlátás (Holmgren és Snellon szerint). A kétes eseteket felülvizsgálatra kell küldeni. Ennek tárgya: a) A látás élesség és refractio ; b) a látótér (perimeterrel); c) a színlátás (Holmgren, Snellen, Rose): d) a szemfenék (tükörrel). Az általános vizsgálat időszakonként (legalább 2 évenként) ismétlődjék. II. A szolgálatképesség más feltételektől függ a régi alkalmazottakra, mint a felvételre jelentkezőkre. Az eredményeket 4 categoriába kell osztani, úgy mint: a) minden szolgálatra alkalmas; b) forgalmi szolgálatra alkalmas, kivéve a mozdonyvezetői és fűtői állást; c) forgalmi szolgálatra nem alkalmas, de irodaira igen; d) minden szolgálatra alkalmatlan. III. 1. Az általános vizsgálatot külön o czélra megbízott orvosok a szemorvos-tanácsadó részletes utasításai alapján a rendelkezésükre bocsátott felszereléssel teljesítik Az eredményeket e czélra kiadott nyomtatványba jegyezik be. A kétes eseteket felülvizsgálatra küldik. 2. A felülvizsgálatot a tanácsadó szemorvos végzi, ugyanő tesz előterjesztést a vizsgáló orvosok kinevezésére, azoknak utasítást ad, a vizsgálatot ellenőrzi. IV. A költségek aránylag jelentéktelenek. A tanácsadó szemorvos állandó fizetést kap. A vizsgáló orvosok egy vizsgálatért 1 koronát kapjanak s egy-egy 300—500 vizsgálatot végezhet. Egy orvos felszerelése 20 koronába kerül. így 12,01 0 alkalmazott megvizsgálása 7000 írtból kitelik. A második előadó Eeuss tanár saját tapasztalatai alapján mondhatja, hogy a kérdés tisztázása égető. Azt indítványozza, hogy vegyes bizottságok küldessenek ki s nemzetközi megállapodások jöjjenek létre. Bäuerlein a kék jelzések behozatala ellen szól s meglepő példákat hoz fel arra, hogy a látásvizsgálatot teljesítő pályaorvosok között színtévesztők is voltak. Ugyanezt Beüss is igazolja. A vitában még Szili és Weiszberg is részt vettek. Valamennyien megegyeztek, hogy a kötelező látásvizsgálatok rendszeresítése szükséges s ezeket külön e czélra megbízott orvosok által kell végeztetni. — Belliarminoff érdekes adatokat közöl azon expeditiókról, melyeket Oroszországban a vakok javát előmozdító „Mária-társaság“ organizált. Ezek czélja, hogy azon vidékekre, hol szemorvos nagy területeken nincs, legalább rövid időre szakértői kezelésben részesüljenek a szembetegek. Minden expeditióval egy szemorvos, egy segéd s egy az anyagi dolgok rendezésével megbízott egyén utazik. A múlt évben ilyen módon 1—2 hó alatt 7691 beteg nyert kezelést és 1466 operálást végeztek, ezek közül 228 szürkehályogot. Az egész 41)00 rubelnél Kevesebbe került. Az cxpeditiók jó hatása a közvetlen eredményeken kivül abban is nyilvánult, hogy a vidéki orvosok is ismereteiket szaporíthatják. (Annales d’oculistique. 1894. Aout.) Budapest, 1894. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.