Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

■ 0 R V 0 S I II E T I L A P — S Z E M ESZ E T 1894. 1. 'az. 6 Miután a daganat nagyságánál és azon körülménynél fogva, hogy az a sclerával szoros összefüggésben látszott, annak teljes eltávolítása nem volt remélhető, a szem enucleatióját határoztuk el. A beteget május 28-dikán operáltuk és junius 2-dikán tiszta szemüveggel hagyta el a klinikát. A betegnek azóta semmi baja, mint a miről folyó 1894. február 5-dikén kelt válaszából tudjuk. A szemteke az enucleatio után azonnal Müller-féle folya­dékba került és azután szövettani vizsgálat végett a szokásos elbánásban részesült. A daganat alapján 10—15 mm. széles, legnagyobb vastag­sága 6 mm. A metszeteken szabad szemmel is láthatók egyes sötét-barna területek. A daganat sclerális felére a conjunctiva hámrétege, a corneát fedő részére a cornea epithelje húzódik cse­kély magasságig, ezentúl külső határát vékony kütöszöveti burok képezi. Felszinén, valamint a reáhuzodó conjunctiva felett vér­­ömlések láthatók. A cornea feletti rész a cornea saját szövetével összefüggésben nincs, hanem csak a Bowman-féle hártyáig terjed, melytől élesen el van választva. A sclera feletti rész legnagyobb­részt szintén el van választva a sclerától, de helyenként azzal szorosabb összefüggésben is áll, a mennyiben a sareomasejtek a sclerának legfelületesebb rétegei közé is terjednek. Az álképlet alapján számos tág, vérsejtekkel telt edény és néhány vérömlés látható. Sok tág, telt véredény van a daganat erősebben festeny­zett középső részében és a reáhuzodó conjunctivá­­ban is. A daganat rész­ben orsóalakú sejtekből áll, melyek helyenként egész sejtpamatokat ké­peznek, részben poly­morph, nagy magvú sej­tekből, melyek jól körül­irt sej tcsoportokát alkot­nak. A számos nagy és kis pigmentsejt egész festenyhalmazokat képez; a pigment rögcsék alak­jában a sejtek közt is foglal helyet. A szem egyéb részei épek. A mellékelt rajz, melyet Bartlia Gusztáv dr. volt szíves elkészíteni, kétszeres nagyításban mutatja a szemtekét a tumorral. Nyilvánvaló, hogy ezen daganat a cornea-sclerális határon a conjunctiva hám alatti kötőszövetéből indult ki, felemelve a con­junctiva és a cornea hámrétegét. Az álképletnek szoros össze­függése a sclera legfelületesebb rétegeivel mutatja, hogy mennyire volt helyén az enuclatio daczára annak, hogy a szem még elég jó látással birt. Röviden még két körülményre utalok. A beteg azt állítja, hogy három hónappal bajának kezdete előtt ütés érte szemét. Sokan nagy fontosságot tulajdonítanak ily behatásoknak. Valószínű, hogy a trauma a daganatok aetiologiájá­­ban csak oly jelentőséggel bír, mint a meghűlés más betegségek kifejlődésében. Egy másik körülmény az, hogy ezen sarcoma is, mint az epibulbaris tumorok legtöbbször, a cornea-sclerális határon fejlődött. Ha Cohnheim nézete az álképletek fejlődéséről megfelel a valóságnak, úgy azt könnyen magyarázhatjuk. Cohnheim szerint az álképletek ébrényi csirokból fejlődnek, leginkább oly helyeken, a hol a szövetek közt átmenetek, vannak vagy a hol a fejlődés bonyolultabb. Ily viszonyok fennforognak a cornea-sclerális hatá­ron is. És valóban, a dermoid-daganatok, melyek kétségkívül ébrényi maradványokból fejlődnek, sőt gyakran világra hozatnak, a szemen leggyakrabban szintén a cornea-sclerális határon találhatók. III. Súlyos szemsérülések. Közli Kiray Arisztid dr., szemklinikái gyakornok. I. P. F., 41 éves vasúti munkásnak 1894. január 4-dikén robbanás alkalmával üvegdarab ütödött jobb szeméhez. Szemét orvos bekötötte és rögtön szemklinikánkon jelentkezett, hol azon­nal fel is vettük. Jobb szemen kézmozgást sejt, fényérzés, projectio jó; bal szemén látása 5/7 • A szemhéji és bulbaris conjunctiva mérsékel­ten belövelt. A szemteke külső részén ciliáris belöveltség. A cornea és a sclera határán a szemrésnek megfel előleg háromszög­alakú lebenyes seb, melynek két szára a sclerába 2 mm.-nyíre terjed, csúcsa a limbuson valamivel túlér. Csarnok sekély; alsó két harmadában friss vér. Iris ép. A pupilla látható része fekete, kifelé csekély mértékben kiöblösödött. 10 napig tartózkodott szemklinikánkon; ez idő alatt a keze­lés aseptikus kötésből s háromszor naponta langyos bórsavoldat­­borogatásból állott. A seb már a negyedik napon behegedt, az ötödik napon a vér a csarnokból teljesen eltűnt; az izgalom pedig napról napra csökkent. Elbocsátáskor a bulbus fehér, a cornea külső széle mellett két szögben összefutó vékony 2 mm. hosszú hegvonal. Csarnokvíz tiszta, pupilla fekete, körtealakú, keskenyebb végével kifelé irá­nyítva. Látása mindkét szemén . 2. Z. M., 4L éves kömíves fejét verekedés alkalmával vastag bottal többször megütötték; két ütés jobb szemét is érte ; az ütés pillanatában káprázott jobb szeme s azóta e szemen Látása is elveszett. 4 nap múlva, 1893. deczember 13-dikán, felvettük a klinikára. A jobb szem szemhéjai és környéke kiterjedten véraláfutott. A conjunctivák élénken belöveltek, a cornea körül sürü finom ciliáris injectio van. A cornea ép, a csarnok mély, aljában vér. Az iris a szem mozgásakor kívül rezeg; négy helyen, a ferde átmérők irányában majdnem a szélig megrepedt. A pupilla igen tág, fényre nem változik. Az iivegtest tele van vérrel, szemfeneket nem látni. Látása: jobb szemen kézmozgást lát, fényérzés, projectio jó, bal szem '5/, Hm 0'5 Dv = % ■ A kezelés főleg diaetetikus volt. Másnapra a csarnokban már alig volt vér. Harmadnapra a vér eltűnt, a belöveltség is sokkal csekélyebb volt; aznap már ujjakat olvasott a szem előtt; 5-dik napon a kötést elhagytuk, belövelt­ség alig van. Egy hét múlva ’/a m.-röl olvas ujjakat; áteső fény mellett a lencse hátsó kérgi részében csillagalakú homály látható. Tizenegyedik napon szem békés, ciliáris belöveltség megszűnt. Deczember 28-dikán elbocsátjuk. A jobb szem conjunctivái halvá­nyak, csarnok mély, csarnokvíz tiszta. Az irisben kivül-alul a ciliáris szélig terjedő, felül-beliil felényire kiterjedő berepedés van. A pupilla tág, fényre nem reagál. Belül a lencse széle félhold­alakú fekete sávként látható, mely kifelé élesen határolt, befelé elmosódó. Szemfenék nem látható. Látása : Jobb szem 2 m.-röl olvas ujjakat Hm 3’5 Dv = 5/so. Bal szem 6/i Hm 0'5 Dv = 6/j. 3. K. G., 27 éves kazánkovács bal" szemét 1894. január 4-dikén vasdarab megütötte; szemét hideg vízzel borogatta s pár óra múlva szemklinikánkon jelentkezett. A bal szem conjunctivái mérsékelten belöveltek; a cornea külső fele körül ciliáris injectio van; a cornea külső szélén füg­gélyes 4 mm. hosszú seb van, melybe az iris hurka alakban be­ékelődött. Csarnok igen sekély, pupilla kifelé elhúzódott, tensio csökkent. Jelentkezése után fél órával soron kívül lecsaptuk olló­val az iris sebben levő részét, mire tág coloboma keletkezett s a csarnok megtelt vérrel. A gyógyulás- reactio nélkül történt s január 14-dikén e szemén 7? látással elbocsátottuk a beteget. K. F., 19 éves lakatosnak deczember 29-dikén este munka közben aczéldarab ütödött bal szeméhez. Orvosa azonnal bekötötte bal szemét s másnap felvettük szemklinikánkra. A felső szemhéj felülről le- és befelé haladólag 1'5 cm. hosszúságban ketté van hasítva. A sebszélek élesek, kevés vérrel fedettek. A conjunctivák edényzettek; a cornea körül mérsékelt ciliáris izgalom. A cornea szélétől fel- és befelé 3 mm.-nyl ferdén haladó repedés van a sclerában, melyből hurkaszerüleg barnás képlet domborodik kifelé. A pupilla ez irányban megnyúlt, az iris­ben levő széles coloboma képét adja. A kettéválasztott felső szemhéjat egyesítettük, a szemre védő kötést alkalmaztunk.

Next

/
Thumbnails
Contents