Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-04-29 / 2. szám
ORVOSI HETI LA!' S Z E M E S Z E T 1894. 2. sz. 13 A cysticercus helyének meghatározására a közte és a papilla közötti térbeli viszony szolgált alapul. Az operatio napján ugyanis a hólyag által felemelt terület belső széle a papilla külső szélétől körülbelő] 2 papillaátmérőnyire volt, maga a cysticercus tömlő szélessége is mintegy 2 papilla átmérőjével egyenlő; ha a papilla átmérőjét rövidség okáért V5 mm.-nek számítjuk, akkor a féreg fészkclési helyének középpontja és a papilla külső széle közti távolság hozzávetőlegesen 3‘5 mm.-re tehető; ezen pont azonban egyúttal a horizontális meridiánnál mélyebben fekszik, miután a hólyag felső határa a papillának csak mintegy alsó harmadával van egyenlő magasságban, vagyis azon pontnak, melyen keresztül a metszésnek okvetlenül irányulnia kell a horizontális meridiánnál mintegy V75 mélyebben és a nervus opticustól köriilbelől 3‘5 mm.-nyíre kifelé fekszik. Az operatio, melyet február 25-dikén a szt. Rókus-kórház szemészeti osztályán végeztem, valamint a gyógyulás lefolyása a következő: A bal szemhéjak és környékük alapos tisztításnak lettek alávetve és azután ezen terület, valamint a conjunctiva-zsák sublimátoldattal (1:5000) leöblítve. Az eszközök kifözés által sterilizáltattak és azután bórsavoldatba kerültek. Chloroform narcosisban a cornea külső szélétől mintegy 6—8 mm.-re készítettem a conjunctiva-lebenyt, melyet a külső egyenes izom közepéig szabaddá téve, az izmot tompa kampóval felemeltem ; a kampó előtti és mögötti izomrészen keresztül kettősen átöltve fonalat fűztem és a két átöltési hely között az izmot átvágtam. A hátsó izomcsonkot hátrafelé húzva, tágítottam kissé a Tenon-tok sebét s az episcleralis kötőszövetben tompa eszközzel lepraeparálva igyekeztem a bulbust annyira befelé rotálni, hogy a meghatározott helyet hozzáférhetővé tegyem. Miután ennek az obliquus inferior széles tapadásával ellenállott, kényszerültem ezt a bnlbusról leválasztani. Erre a befelé való rotálás a kívánt fokban lehetővé vált és a sclera átmetszéséhez foghattam. Domború élű finom scalpellel mintegy 4 mm. hosszúságban meridionális irányban igen óvatosan rétegenkint hatoltam át a selerán s midőn a szabadon fekvő chorioideát hasonló óvatossággal átmetszettem, egy kis cseppnyi zavaros savós folyadék kíséretében spontan ürült ki a sértetlen cysticercus, maga is valami szürkésfehér zavaros csepphez hasonlítva; alighogy megszületett, nyaka a fejjel kitüremkedett és glycerinbe téve rövid ideig még mozgásokat mutatott. A cysticercus eltávolodása után egyesíteni akarván a musc. rectus externus csonkjait a bulbust reponáltam és mert a mellső izomcsonk kifoszlott a varrásnál, a hátsót a corneaszéli conjunctivához varrtam. — A beteg nyugtalanul aludt, hányt, hogy tehát a szem és a beteg minél hamarabb nyugalomba jöjjön, nem is egyesítve a conjunctiva sebszéleit, bekötöttem. Ugyanaz nap este a beteg rendkívüli élénk fájdalmakról panaszkodik, a miért a kötést levettem, de csak minimális oedemát találva a conjunctivákon, sublimatba mártott ruhácskákon keresztül nyújtandó jégborogatásokat rendeltem. Éjen át ezek többször ismételtettek és reggelre a fájdalmak megszűntek. Február 26-dikán. Szemhéjak alig észrevehetően duzzadtak; conjunctivák igen kevéssé oedemásak. Váladék a szemrésben igen kevés, nyákos. A szemfenékben tükörrel a metszés helyén nagy subretinalis vérömleny látható. Üvegtest tiszta, 28-dikán. Szemhéjak rendesek. Conjunctiva kissé duzzadt még, mint az a rectus elövarrásánál szokott lenni. Váladék a szemrésben alig. V = 5/so. A subretinális vérömleny ném oly sötét már, tisztán látható a meridionális sebvonal, két végpontján tömegesb vérömlenynyel, az egész nagyjában súlyzóvashoz hasonló alakú. A retina teljesen visszafeküdt helyére, ablatio sehol, borús. Papillának különösen alsó határa határozottan elmosódott, valamivel duzzadt, egy onnan jövő vena teltebb. Üvegtest tiszta. Márezius 3-dikán. V = 5/>t. Látótér teljes. A visszafeküdt retinarész egész terjedelmében borús, itt-ott festenyrögökkel tarkázott, Az edények nem változtak. Papilla alsó határa elmosódott, vena kanyargós. Vérzés felszívódás folytán egészen világos, szélei felé kifoszló, rojtozott. Üvegtest tiszta. Közérzet jó, 10-dikén. Elbocsátáskor: Conjunctiva sebe tisztán gyógyult. Szemállás rendes. Szemmozgások minden irányban szabadok, csak kifelé nem éri el a maximumot. Üvegtest, retina, papilla nem változott. T = n. Subretinális vérzés felszívódik. v= 5/30. 26-dikán. Már egy hét óta rendes foglalkozása után jár. Papilla határairól a borússág elmúlt, mindenütt elég élesek. A vérömleny jóval megfogyott. A cysticercus-fészek alsó szélének megfelelöleg keskeny sávban mintegy papillaátmérőnyi hosszban csillogó fehér, felette az edények változatlanul haladnak el. A többi terület, honnan a vér elfogyott, chronikus chorioretinitis képét mutatja. Ezen területen szétszórtan tüszúrásnyi, élénken csillogó sárga pontocskák, melyek köriilbelől 10 nap előtt tűntek fel legelsöbb és ma már számuk vagy 10—12-re megy. v= 6/au. Április 10-dikén. v= bko. Az izzadmány eltűnt. Az eltávolított féreg cysticercus cellulosaenek bizonyult. A kiterített hólyag átmérője 4 mm. és így teljesen megfelel a szemtiikri kép útján kiszámított nagyságnak, tekintve azt, hogy a szemben lelapítva bár, de gömbalakú volt; a 3 mm. hosszú vastag haránt redőket mutató nyak végén a fej 4 szívótálcsáva l és 22 horogból álló horog-koszorúval. A mint a röviden közölt kórtörténetből kiviláglik, a gyógyulás zavartalan menetű volt. A papilla szélének rövid idejű és kisfoké borússága ama vongálás által idéztetett elő bizonyára, melynek a bulbus erős befelé rotatiója folytán a nervus opticusnál elszenvednie kellett, miután az állat oly messze hátul ült. A seleralis metszéshez cysticercus subretinalisnál a domború élű szike (éllel a sclera felé) határozottan alkalmasabb, mint a lándzsa (Leber, Hirschberg), vagy még kevésbé a Graefe-késnek olyan alkalmazása, hogy fokával a sclera felé fordítva punctio és coatrapunctióval vágja át belülről kifelé, mert annál sokkal jobban határozhatjuk meg a metszés lioszszát, mélységét, könnyebben kerülhetjük ki a retina átszúrását vagy a hólyag megsértését. 11a a metszés a cysticercus tartózkodásának területébe esett, a subretina és chorioidea közt szabadon fekvő férget a szem tensiója nyomja ki a sebhez, mint a locus minoris resistentiae felé és nem szükséges a sebnek mesterséges tágítása. Csakis ezen mód biztosítja látás tekintetében a legnagyobb sikert, mert ha csípővel kell megkeresni és kihúzni az entozoont, az már, ha egyátalában sikerül, az ottani szövetek traumájával jár és a reactio nem marad el. De a siker biztosabb is, mert ha a retina nincs átvágva, a tulajdonképeni szeműi' meg sem nyittatott, tivegtest elő nem esketik és az infectio veszélye is kisebb. 14a pedig a retina átmetszetik, az üvegtest előbuggyan és már most ez, vagy a sebhez fekvő retinafoszlány zárja el az útat a cysticercus előtt és az operatio nem vezet sikerhez. Ép úgy lehet sikertelen az operatio, ha a hólyag megsérül és collabál. Ilyen esetben előfordult már, hogy a keresgélő csípő retinaczafatokat hozott ki a parasita helyett. Esetünk zavartalan gyógyulása bizonyíték továbbá, hogy mily jól és hamar forrad össze a sclera meridionális sebe, úgy hogy azt összevarrni nem szükséges, sőt még a conjunctiva sebe is jól gyógvúl összevarrás nélkül. Az operatio sikere még látás tekintetében is teljesen kielégítő és miután az üvegtest tiszta, papilla ép és a retina a bántalom helyét kivéve változatlan, egész joggal várható, hogy a vérzés teljes felszívódásával, melyet elősegítendő, a beteg jodkaliumot kap, a visus javulni fog. De így is, a jelenlegi f’/2o visus az irodalomban közölt legjobb sikerek közé tartozik, mert Graefc Alfred, kinek, mint ezen operatio tökéletesítőjének, legnagyobb a gyakorlata és kinek legtöbb a tapasztalata és kinek 45 operált esete között 14 subretinalis cysticercus volt, ezek közül csak 5 esetben ért el hasonló jó eredményt. 1 Leber'1 közölt 11 cysticercus ocularisa között pedig kettő volt subretinalis fekvésű s ezek egyikében volt csak ennél jobb (%) eredmény, a hol az operatio előtt 6/i„ volt a visus. Jelen eset tehát újabb bizonyítékul szolgál, hogy teljesen jogosult az operatio akkor is, ha a közegek tiszták és 1 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XXXI. 4. k. 2 V, Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XXXII. 1. k,
