Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-12-31 / 6. szám
1893. 6. sz. SZEMÉSZET 69 gikus, de szélig terjedő papillaris excavatio jelen volt. És ha egy physiologikus excavatióhoz atrophia járul, teljes volna a zavar. A mi esetünkben partialis excavatio van jelen, de épp oly hiba volna azt mondani, hogy mert partialis, azért nem lehet glaukomás, mint megfordítva egy totalis excavatióra, a többi tünetek számbavétele nélkül rámondani, hogy ez glaukomás eredetű. Ily értelemben tehát nincs „typikus“ glaukomás excavatio ; a glaukomát nem fogjuk egyedül a „typikus“ excavatio jelenlétéből diagnostizálni, hanem a tünetek összességéből; és ha az utóbbiak glaukoma mellett szólanak, akkor az excavatio, legyen bár „atypikus“ is, mégis glaukomás excavatio lesz. Stedmann Bull1 glaukomát megállapított ott is, hol excavatio jelen sem volt, egyedül a látásrosszabbodás és a látótérszükület volt irányadó. Teljesen egyetértek Schweigger-rel,1 2 a ki kitűnő czikkében a glaukomának tüneteit és azok diagnostikai értékét egyenkint tárgyalva és bírálva oly eredményre jut, hogy eddigelé az excavatiónak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint a mennyit érdemelt és hogy a „typikus excavatio“ elnevezés helytelen és elhagyandó. Azon elvből indulva ki, hogy a glaukomát csak a tünetek összességéből szabad diagnostizálnunk s nem egyes tünetekből, ki is mondhatjuk, hogy nincs „typikus excavatio“, mert egyedül excavatióból glaukomát (diagnostizálni, helytelen volna. Azt mondhatjuk, hogy egy bizonyos alakja az excavatiónak gyakrabban szokott glaukománál előfordulni, t. i. a papilla egész területét elfoglaló, mély üstszerü excavatio. Glaukománál előfordul azonban más alakú excavatio is, melyek határ nélkül átmennek úgy a physiologikus, mint az atrophiás excavatiókba. Minden excavatio glaukomás lesz, ha több oly tünet van jelen, melyből glaukomára következtetünk. Gräfe az iridectomiával oly eszközt adott kezünkbe, melylyel a glaukomás folyamatot mondhatnám kizárólagosan megállásra bírhatjuk; a nélkül a glaukomás szem sorsa a biztos megvakulás volna. Ha most a „typikus“ excavatióhoz ragaszkodunk, oly esetekben, mint a fent vázoltban, kényes helyzetbe jutnánk. Másrészt bármennyire „typikus“ is legyen az excavatio, iridectomiát csak akkor végezzünk, ha hosszabb megfigyelés után oly meggyőződésre jutottunk, hogy tényleg glaukoma van jelen. Kétes esetekben még a következőkre is lehetünk figyelemmel. A physiologikus excavatio rendesen kétoldali szokott lenni, bár alak tekintetében igen különböző lehet egymástól. Egyoldali excavatio inkább pathologikus folyamatra vall. Az, hogy valamely excavatio szélig terjed, vagy hogy igen mély, nem zárja ki, hogy az physiologikus legyen, viszont nem szélig terjedő és felületesebb vagy partiális excavatio lehet glaucomás eredetű is, ha csak a többi tünet a mellett szól. Az olasz szemklinikákról. f Neupauer Gusztáv dr.-tól.1 (Folytatás és vége.) Róma. Bár az olasz klinikák látogatása alkalmával többször és többféle tekintetben csalódás ért, mégis talán leginkább csalódtam Rómában. E nagy városban, hol az ember annyi szépet, magasztosát lát, hol a művészet még most is bámulatosan fejlődik, épen itt kell a tudomány fejlesztésére szolgáló helyet a legprimitívebb alakban találni, értem a szemklinikát. Ez talán a legkisebb klinika a 22 közül. Berendezése is a lehető legszerényebb. Földszinten van egy sötétes, több részre osztott terem, melyben az ambulantiát végzik el; ugyanott van egy tágas tükröző is. Ambulantia van hetenként háromszor. Az emeleten egy aránylag igen kis helyen össze van szorítva a kórház, tanterem, laboratórium, tanár és tanársegéd szobája. Itt tehát minden kicsi. 1 New-York, med. Journal 1889. 2 Glaucom und Sehnervenleiden. Arch, f. Augenhk. 23. Bd. A tanár nem tart előadást; előadásnak mondják, ha a tanár néhány új vagy kórházi beteget bemutat a hallgatóknak. Operatio is kevés van. A kórház igen kicsi; két teremből áll 7—7 ágygyal; egy férfi- és egy női terem. Beteganyag van bőven, ambulánsok 100—150, új beteg 15—20 és így választék volna a tanításhoz. Nagy bajnak tartom, hogy sehol elkülönítő szoba nincs. A római klinikán is hat tiszta beteg között egy teremben egy súlyos trachomás beteget láttam, kinek szeméről csak úgy csurgott a váladék. Részemről az ily betegnek felvételét tiszta betegek közé semmi szín alatt sem tartom megengedhetőnek, még ha oly súlyos beteg is. Mindenesetre érthetetlen mulasztásnak tartom egy elkülönítő osztály fel nem állítását ott, hol az ambulans betegeknek 60—80 százaléka trachomás, s hozzá mind szegény nép. Természetes, hogy e mulasztás nem a tanárt, hanem az államot illeti. Businelli tanár az operatióknál sublimatot használ. Cataractát iridectomia nélkül, lefelé kis Beer-féle metszéssel, tokhasítással operál. Operatio után pólyakötést tesz a szemre és négy napig nem nézi meg; fekszik a beteg. A trachomakezelés a rendes cupr. sulf. és arg. nitr.; utóbbi 30°/<r°s oldatban is; utána mindig cocaint cseppentenek a szembe Itt sem tekintenek trachoma- és tiszta betegre; közösen kezelik. Szürke üveg nem látható. Ottlétemkor a következő érdekes esetet láttam. Egy nagy myopiával biró férfi mindkét szemén Cataracta morgagniana volt jelen. Businelli néhány év előtt az egyik szemén kis Beer-metszést végzett lefelé és midőn a tokot meghasította, sok híg üvegtest mellett kevés kéreg is jött, de mag nem; gyorsan bekötötte a szemet. Később a mag mindinkább kisebbedett, az üvegtestben úszkált és most mákszemnyi, a pupillán át úszkál a nélkül, hogy a beteget zavarná. A beteg üveg nélkül elég jól lát. Genua. A tanár R. Secondi. Az összes orvosegyetemi helyiségek (klinikák^ a rendkívül nagy és igen szép városi kórházban vannak. Új épületek új berendezéssel; egy év előtt adták át a használatnak (1892). A nagy kórház kisebb felében vannak a klinikák; a kórtermek igen nagyok, szépek, berendezésük egyszerű, de jó. Az egyes kórtermek egyszersmind a klinikai betegeket is tartalmazzák, bár ez utóbbi rész egy válaszfal által van elkülönítve. A berendezés mind új, szép, különösen az első sebészi kórodáé, hol a bacterologiai vizsgálatokhoz is minden szükséges megvan. A tanév október—május végéig tart. A tanulók száma a szemészeten 50. A szemészeti tanszék 1860 óta áll fenn. Első tanára Secondi. A kórház 24 ágygyal, 1 assistens és 2 gyakornokkal bir. Meglepő a tisztaság. Secondi theoretikus előadásokat ritkán tart; többnyire csak betegbemutatás van (minthogy állítólag a medicusok nem járnak el). Secondi híve a desinfectiónak és asepsisnek; használ sublimatot. Operatióknál ügyel a tisztaságra. Eszközöket előbb a sterilizátorban sterilizálja. Graete-kést használ, a mikor csak lehet. Iridectomiát csinál a cataractáuál, de a sebet a limbusban. A tokot csak discindálja, miért is sok a secundaria. Láttam operálni: 1. cataracta maturescens artefacta (Förster szerint punctio és massage), iridectomia nem volt szép, sok maradék. A beteg hazament. Kötést három napon változtat. 2. Strab. conv. 22 hónapos gyermeknél; mindkét internust (!) hátra helyezte, pedig a strabismus csak közepes volt. 3. Staphyloma secundum Beer Graefe-késsel végezte a lebeny képzést. Beteg hazament. Elektromos fénynyel tükröztünk. Ambulantia: 10—12. napjában ; mind gyuladásos, többnyire scrophulás és trachomás; refractiós kevés, ezeket a tanár elvégzi. Régi beteg 30—40, sok trachomás, kezelés hasonlít a mienkhez. A csomókat kinyomják a Knapp-féle mángorlóval, különben 1—2% arg. nitr., sublimat, bórsav. Itt már ügyelnek másoknak esetleges inficiálására s a trachomás után megmossák kezüket. Pavia. Tanár Rampoldi. Klinikáján már hermetikus kötést találtam. Ambulantián csupa kötés. Rendkívül sok vattát és pólyát fogyasztanak. Az összes klinikákon a vatta alá lebenyt nem tesznek. Cataracta operált (iridect. nélkül) 10 ed napra már bejár, lridectomiás már 6—7-ik napra. Kezelés: sublimat 1 :2000 a főszer, ebből minden beteg
