Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-12-31 / 6. szám

64 SZEMÉSZET 1893. 6. sz. tismust, melynél a cornea egyik meridiánjában emmetropia létezik; ha azonban az astigmatismuson ki vili még valamely ametropia léteznék, a cylinder-Uveghez hozzá kell még csatol­nunk azon sphaerikus lencsét, mely a concret esetben jelen­levő ametropiának megfelel. A torus egyszerű megtekintéséből kiviláglik, hogy nem vagyunk képesek vele az egyszerű astigmatismust corrigálni, mivel a torus minden főmeridiánja véges görbülettel bir, tehát minden toius-lencse már egy combinált cylinder lencse értéké­vel bir, azaz a torus-lencse annyi mint cylinder-lencse + sphaeri­kus lencse. Ennek daczára nem fog semmi nehézséget okozni az egyszerű astigmatismust torus lencsékkel corrigálni, mint­hogy a torus-lencse Kátsó felületére rácsiszolható azon sphaeri­kus görbület, mely a torus felesleges törőerejét megsemmisí­teni képes. Ép úgy lehetséges, a torus-üveg másik felületére akármelyik sphaerikus görbületet rácsiszolni, úgy hogy minden olyan combinatio könnyen elérhető, mely az összetett astigma­tismus corrigálására szükségesnek látszik. Léteznek tehát egy­szerű (convex, illetőleg concav-) és combinált torusok, azaz olyan torusok, melyek egyik felülete torikus, másik felülete sphaerikus görbülettel bir. Azonkivtil készíthetünk bitorikus és periscopikus-torikus lencséket (ld. később). Ha már most kérdezzük, mi a torus előnye a cylinder felett, már a priori a következő derül ki: míg a cylinder-lencse görbületei 0 és egy véges érték (a cylinder radiusa) között ingadoznak, addig a torus-lencse görbületei két véges érték közt ingadoznak, miután a torus-lencse főmeridiánjai véges értékű radiussal bírnak, nem mint a cylindernél, hol az egyik radius végtelen, a másik pedig véges. Ennek következtében a torus-lencse jobban hasonlít a cornea ellipsoid felületéhez, mint a cylinder. Physikailag a legelőnyösebb volna ellipsoid-lencséket a cornealis astigmatismus megszüntetésére használni; de miután ellipsoid-lencsék egyelőre nem csiszolhatok, a torushoz kell folyamodnunk, mely a cornea alakjához sokkal közelebb áll, mint a cylinder. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a cylinder­­lencse a cornea asymmetriáját csak akkor képes kiegyenlíteni, ha a cornea főmeridiánjai directe szemben állnak a cylinderéi­­vel. Mihelyt azonban a szem egy oldalmozgást végez, a két ellentétes főmeridián nem áll többé egymással szemben, s a dioptrikai egyenlőtlenség kiegyenlítése nem történik többé pontosan; ennek megfelelőleg az astigmatismusban szenvedő egyének, kik cylinder-tivegeket (főleg erősebbeket) használnak, általános panasza abban áll, hogy nézőterük nagyon szűk és csak akkor látnak élesen, ha a cylinder-lencse közepén néz­nek át; ellenben a cylinder oldalrészein át nézett tárgyakat széthúzva és eltorzítva látják, mi elég nagy kellemetlenségre ad okot. Mindezen nehézségek — mint az a torus theoriájából kiderül — el vannak hárítva a torus lencse használata által, mivel a nézővonal minden állásánál a cornea főmeridiánjai a viszo­nyokhoz jobban megfelelő üveg-görbületekkel állnak szemben. A cylinder-lencse épen leírt kellemetlenségei már Bonders előtt ismeretesek voltak és könyvében azokat alaposan részle­tezi ; de minthogy a torust nem ismerte, nem maradt neki egyéb hátra, mint az astigmatikus egyéneket biztatni, hogy szokjanak hozzá a cylinder-üvegekhez, mert minden szemüveg használata bizonyos kellemetlenségekkel jár.1 A torus-lencse épen jelzett előnyeihez járul még egy további előny, és pedig az, hogy a torus-lencséket periscopi­­kus alakban (azaz kagylószerűen) lehet készíteni, mi a cylinder­­iivegeknél a henger geometriai alakja miatt természetesen nem lehetséges. Elméletileg a periscopikus üveg haszna tudvalevő­leg abban áll, hogy ezen üvegek homorú alakja következtében a látvonal a szem mozgásainál mindig körülbelül merőlegesen áll az üveg felületére és ilyképen a láttérben oldalt fekvő 1 Donders, die Anomalien der Refr. und Acc. 430. 1.: „Die Correction des regelmässigen Ast. durch cylindrische Gläser kann keine absolute Vollkommenheit erreichen........ weil die Asymmetrie des astigm. Auges dem Effecte einer cylindr. Linse nicht ganz und gar gleichwertig ist........ Es ist ferner noch zu bemerken, dass bei einigen Bewegungen des Auges, welche mit einer Drehung des Auges um die Sehaxe ver­bunden sind, die Richtung der Axen der Cyl.-Flächen (nálunk : a cylinder főmeridiánjai) nicht mehr vollkommen mit den Hauptmeridianen zu­sammenfallen und daher die Correction ungenügend wird.“ tárgyak széthúzása és eltorzulása elesik. Nem akarok e helyen a periscopikus üvegek elméletébe bocsátkozni, mely Mauthner nagy könyvében kellőképen van tárgyalva1 és melyben be van bizonyítva, hogy a periscopikus üvegek haszna a praxis­ban nem olyan nagy mint a tlieoriában, de megengedem, hogy az astigmastismus corrigálásánál a periscopikus alakból háramló haszon, bár másodrendű, mégis elég nagy, hogy a torus-lencse főlénye a cylinder fölött biztosítva legyen. Csak arra az egyre bátorkodnék figyelmeztetni, hogy a torus-lencsék erősebb com­­binatiói, ha periscopikus alakban vannak csiszolva, nagyon nehezek és már a nagyobb súly által nem czélszerűek, úgy hogy ilyen esetekben inkább a bitorikus, mint a periscopikus alakot választanám. Ez alkalommal még egyszer hangsúlyozom, hogy a toricitás előnye — mint a torus elméletéből kiderül — nagyobb mint az, mely a periscopikus alakból ered. A gyakorló szemorvosok részére megjegyzem, hogy a torus-lencse bevezetése a gyakorlatba az astigmatismus meg­határozása módszerében mit sem változtatott, hogy a corrigáló üveget csak úgy Írjuk fel mint annak előtte, csakhogy cylinder helyett torust praescribálunk. Fájdalom, a torus ára jelenleg még igen magas és előállítása egyelőre csakis H. Stübin nél Baselben történik. Jelentés a nagyváradi szemkor ház utolsó 10 évi működéséről. Közli Grósz Albert dr., az orsz. közegészségügyi tanács r. k. tagja, a szemkórház igazgatója. A nagyváradi szemkórház a folyó évvel működésének 63-dik évét tölti be. Az utolsó jelentés 1886-ban jelent meg Grósz Emil2 összeállításában. A jelentés magában foglalja az intézet 50 éves működésének vázlatát s az 1882. évvel záró­dik be. Ez úttal tehát csak az azóta lefolyt 10 év tevékeny­ségéről óhajtok beszámolni. A kórházat boldogult bátyám Grósz Frigyes 1830-ban alapította. Az első jelentést az alapító a magyar orvosok s természetvizsgálók Kassán 1846-ban tartott vándorgyűlésén osztotta szét s ugyanakkor indítványt tett, hogy társadalmi actiót indítsanak meg, melynek feladata lenne az ország több vidéki városában ily intézetek felállítását lehetővé tenni. A vándorgyűlés az indítványozót bizta meg a tervezet kidolgo­zásával s azt a Sopronban 1847-ben tartott vándorgyűlésen elő is terjesztette.3 Tehát nem kimélte a fáradságot s áldoza­tot, melybe az akkori viszonyok között a távolra való utazás került, hogy kedvencz eszméjének híveket szerezzen. Egyesü­letek alakítását ajánlja, melyek hivatása lenne vidékenként tőkét gyűjteni, mely lehetővé tegye a kórház felállítását s fentartását. Egyelőre 10 ilyen intézet létesítését tervezi. Mintául pedig a nagyváradi kórház szolgálna, melynek szabályait s akkori berendezését részletesen ismerteti. A szabályok legjob­ban megvilágítják az alapító intentióit, ezért kivonatosan az alábbiakban közlöm : 1. §. „Az intézet czélja a szegényebb sorsú szembetegeknek, különösen földmíveseknek, alkalmat nyújtani a biztos és költség nélküli gyógyításra és így e szerencsétleneket a szembántalmakban különösen veszedelmes kontárkodástól és úgynevezett tudós asszonyok­tól megmenteni.“ 2. §. „Minden szegény szembeteg akár honnan jön, kivétel nélkül ez intézetben lehetőségig segélyt nyer, külföldi úgy mint hazai : a szegény czigány, úgy mint a szegény nemes ember.“ 3. §. „A nem veszedelmes szembetegek orvosi rendelvényt és ha szegénységüket elöljáróik által bizonyíthatják, orvosi szere­ket is ingyen kapnak.“ 4. §. „Veszedelmes, vakságot okozó szembajban szenvedő szegények, kik orvosi szerekkel, s főleg kik mütény által gyógyít­hatók, a kórházba vezetőikkel együtt felvétetnek, teljes ellátásban s gyógykezelésben részesülnek. “ 1 Mauthner, Opt. Fehler des Auges. 8. 842. 2 Jelentés a nagyváradi szemgyógyintézet 50 éves működéséről, közli Grósz Emil. Nagyvárad, 1886. 3 A magyar orvosok és természetvizsgálók Sopronban 1847-ben tartott vándorgyűlésének évkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents