Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1893-08-27 / 4. szám

48 SZEMÉSZET 1893. 4. az. res sáv vonul végig, mely felett a retinalis erek áthaladnak. A szemfenék hátsó részében, kivéve az említett plaque-ot, feketés fes­tékszemcsék vannak, v =f= 2 méterről olvas ujjakat. A látótér felső fele teljesen hiányzik. A határvonal vízszintesen fekszik s éles (1. az ábrát): A szaglása lényegesen csökkent. A szemklinikán 3 hétig állott észlelés s kezelés alatt. Hi­ganykenőcs bedörzsölésére a látás valamivel emelkedett: 3 méter­ről olvasott ujjakat. A szemfenekek képe alig változott, csak a bal szem üveg testi homálya fogyott meg lényegesen. A golyó útja, mint a leírtakból biztosan tudhatjuk, a jobb orbitán át a balba vezetett, hol beékelve maradhatott. A jobb oldalon, leszámítva a kisebb izomsérüléseket, a látóideg teljes elroncsolását, míg a bal oldalon minden valószínűség szerint csak annak sérülését eszközölte. Hasonló eseteket, bár nem gyakoriak, többen Írtak le (Pagen Stecher, Meyer, Goldzieher, Issekutz) s magam is csak nem régiben közöltem egyet. (Szemészet 1893. 1. sz.) A látóideg sérüléseivel be­hatóbban Berlin foglalkozott, ki kísérleti úton állatokon tanulmá­nyozta a kérdést s a szemfenékben keletkező elváltozásokat vérkerin­gési zavarból magyarázta. Ezzel szemben Waldeyer egy Cohn által észlelt s enucleált szemben chorioretinitist talál. Goldzieher a Wie­ner Medizinische Wochenschriftben (1881. 16. és 17. sz.) megjelent czikkében két esetről számol be. Az egyik egy öngyikossági kísér­letet elkövetett egyén, ki mindkét szemén teljesen megvakult. A szem fenékben nagy fehér fénylő az üvegtestbe benyúló tömegek székel­tek ujdonképzödött erekkel s festék felhalmozódással. A látóidegfők sorvadás képét mutatták. A másik esetben az ugyancsak lövés ál­tal sérült s enucleált szem mikroskopikus vizsgálatra került, mely­nek alapján G. a szemfenékben más ilyen alkalommal is keletkező elváltozásokat legtöbbnyire chorioiditis plastica termékeinek nyilvání­totta. Ez a felfogás a szemorvosok heidelbergi gyűlésén még ugyan­ezen 1881. évben vita tárgyát képezte, a mennyiben Berlin az elváltozásokat organizált véralvadékoknak fogta fel. A kérdés természetesen szemtükörrel nem dönthető el, hanem csakis histo­­logikus vizsgálatra kerülő több esetnek gondos feldolgozása által. A Goldzieher által első sorban leírt szemfenék, melyet nekem is volt alkalmam látni, valóban egy lefolyt gyuladás képét nyújtotta, a most leirt eset a fehér plaque-ok eredetének vérzéses volta mellett szól. Sőt a chorioidealis repedés jelenléte, a vérzéseknél még mindig jól felismehetö friss foltok s végül az üvegtesti rög azt nagyon is valószínűvé teszik. KÖNYVISMERTETÉS. Prophylaxe und Beseitigung des Trachoms in der k. u. k. österreichisch-ungarischen Armee von Dr. Karl Hoor, k. u. k. Regimentsarzt, Docent an der Universität und Chefarzt der Abthei­lung für Augenkranke im Garnisons-Spital Nr. 17 in Budapest. Wien, Josef Safar, 1893. A trachoma-irodalom egy újabb kis füzettel szaporodott, mely irányánál fogva különös figyelmet érdemel. A trachoma történeté­nek, aetiologiájának, kórképének s orvoslásának rövid, de higgadt bírálatról s helyes megfigyelésről tanúskodó tárgyalása után bő­vebben foglalkozik, hogy mi módon lehetne a hadsereget a tracho­mától megszabadítani. Ajánlatait a következőkben foglalja össze : Minden trachomást, kinek szeme még gyógyulást Ígér, be -kell sorozni s minden trachomás katonát azonnal katonai gyógyintézetbe kell küldeni, hol tökéletes gyógyulásáig kell maradnia ! Itt szigorú izolálás s a használt fehérneműk külön jelzése s sürgős desin­­ficiálás szükséges. A felülvizsgáló s bizottságok elé csak a teljesen s véglegesen szolgálatképtelenekké váltakat kell küldeni. 8 ez is csak akkor történjék, ha a baj elveszítette ragályozó jelle­gét. A trachoma miatt való időleges szabadságolásokat teljesen be kell szüntetni. Évenkint pedig trachoma kursusok tartását ajánlja katona-orvosok számára. Különös figyelmet érdemel szerzőnek ama álláspontja, hogy a midőn egyrészről arra törekszik, hogy a tra­choma be ne hurczoltassék a hadseregbe, másrészről a leggondo­sabban igyekezik arra is, hogy a bajt a katonák ne terjesszék el a lakosságban. Valóban a polgári s katonai hatóságoknak karöltve kell eljárniok s nem pedig egymásra tolni a teendőket. Végül a rendkívüli kedvező gyógyulási százalékot kell kiemelnem, a mennyiben betegei 98°/0-ban visszamehettek mint gyógyultak ezredeikhez. Mi sem bizonyít jobban a kórházi kezelés mellett! Szóval az egész füzetet katona- s polgári orvos egyaránt haszonnal forgathatja, sőt a specialista is nem egy becses adatot s jó tanácsot találhat benne. ír. E. Tudományos társulatok. I. A franczia szemorvosok 1893. május 1—4-dikén tartott congressusának tárgyalásából. Nuel a szemoperálások alkalmával követendő asepsisről tartott előadást. Az antisepticumok hatását lényegesen csökkentheti a szövetek alkalikus hatása s zsírtartalma. E mellett a szem csak olyan gyenge oldatban tűri e szereket, a milyen elégtelen a patho­gen mikroorganismusok elpusztítására. Nem is érhető el chemiai szerek által tökéletes asepsis. Szerencsére az infectiót leggyakrab­ban okozó staphylococcus igen kevéssé ellenálló. Nagy segítségünkre van maguknak a szöveteknek baktériumölő tulajdonsága. A mi mindenekelőtt az eljárást illeti, melyet az asepsis érdekében az operálandó egyénnel szemben követnünk kell: általános fürdőt s ürülésröl való gondoskodást kíván, de föfigyelmünket mégis csak az operálás területére kell fordítanunk. Fontos, hogy szappannal s meleg vízzel megtisztítsuk a szemhéjak bőrét s lehetőleg eltávo­­litsuk a zsírt. Csak ezután mossuk meg antiseptikus folyadékkal, melylyel a kötöhártyát is le kell öblítenünk. Nuel a sublimatnak adja a megérdemlett elsőséget, melyet 1 :2000 concentratióban használ. 2—3 napig többször kell evvel a szemet kimosni, mielőtt az operáláshoz hozzáfognánk. A jodhigany (Panas 1 :20,000), a hydrargyrium cyanatum (Chibret 1 : 5000), a jód trichlorid (1: 500 egész 1: 200 Pflüger) helyettesíthetik a sublimatot. Kívánatos volna egy olyan szert használni, mely erős anti­septikus hatás mellett nem izgatja a szöveteket. Az acidum boricum hátránya csekély antiseptikus hatása, de Bourgeois szerint lénye­gesen emelhető, ha a borax vizes oldatában oldjuk. Ekkor ereje 16%-ig emelhető a szokásos 3—4% helyett. A mint azonban az operálást megkezdtük, többé sublimatnak nem szabad a szemmel érintkeznie, az öblítésekre physiologikus konyhasó-oldatot (0*6 °/0) használunk, melyet forralás által sterilizáltunk. Leszárításra ugyan­csak steril gaze-t használjunk s semmi esetre sem szivacsot. A szabályos sebkezelés elősegíti a gyors hegedést. A szemhéjakkal való surolgatás sem ajánlatos, minthogy a szemhéjszél könnyen szerepelhet mint az infectio forrása. Az elülső csarnok kiöblítése antiseptikus' czélból nem eszközölhető, mert az endothél nem tűri, a kéregrészletek eltávolítására sem szükséges. A szemre steril gaze-t helyez, mely erősebben szívja fel a vála­dékot, mint a gyapot, de nem szabad antisepticumokkal e tulajdon­ságát csökkenteni. Jodoform- vagy aristolbehintés is rendes körül­mények közt felesleges. Az így bekötött szemről 48 óra múlva veszi le a kötést. Ha az száraz s a szemhéjak nem vizenyősek, nyitás nélkül megújítja. Ha kevés váladék van, azt lemossuk meleg sublimat-oldattal s úgy kötjük be a szemet. Csak a 3-dik vagy 4-dik napon tárjuk fel a szemrést. Ha azonban az első kötés változtatásakor vizenyős szemhéjat s bővebb váladékot talál, felnyitja a szemrést, hogy szükség esetén jodoformot hintsen be, vagy tüzes vassal állja útját az infectiónak. Különösen gondos asepsist igényelnek az albuminu­­riában vagy diabetesben szenvedő betegek, kik az infectio ellenében nagyon kevésbé ellenállók. Nagy figyelmet érdemel még a köny­­tömlő állapota, melynek genyes gyuladását meg kell szüntetnünk az operálás előtt, s ez azon eset, a midőn a jodoform behintése jogosult. Annak eldöntésére, hogy elérkezett-e már azon idő, a mikor nyugodtan meg lehet operálni a szemet, azt ajánlja, hogy előzetesen 48 órával kössük be a szemet, melyet meg akarunk operálni. Ha a szem halvány marad, s a kötés száraz, hozzáfog­hatunk, ellenkező esetben még nem. A mi a műszerek sterilizálását illeti, erre az antiseptikus szerek közül első helyen áll a hydrargyrum cyanatum, mert nem támadja meg az eszközök élét. De ez nem pótolja a szódás vízben

Next

/
Thumbnails
Contents