Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-08-27 / 4. szám
40 SZEMÉSZET 1893. 4. 8z. kautert készíttetni. Természetesen úgy, a hogy a thermokauter a sebészek czéljaira készül, bizony nagyon durva szerszám lenne a szemre s legfölebb a szem környékének bajai ellen válna be. Másrészt azonban, ha csak a galvanokauter vékonyságával mérkőző égető véget készíttetnénk, koczkáztatnánk vagy legalább megnehezítenénk a műszernek a nagyobb kiterjedésű égetésekre, pl. a szemhéjakon történőkre való kellő alkalmazhatóságát. Mivel különben is klinikai fölszerelésekben a költség nem jő annyira számba, mint hogyha a magánorvosi működésben akar az ember valamit beszerezni, nem törekedtünk egyetlen olyan égető véget kigondolni, a melyik mindenben a galvanokauter formájához igazodjék, hanem úgy iparkodtunk a kérdést megoldani, hogy több költséggel ugyan, de lehetőleg mindenféle eshetőségre külön égető végünk legyen. így összesen hét égető véget készíttettünk. Schulek professzorral megállapítottuk az egyes égetők formáját és méreteit, s aztán az én rajzaim szerint készítette el az égető végeket. Coliin a nála megrendelt thermokauterhoz 1886-ban, még Eversbusch közleményének megjelenése előtt. Az egyes égető végeket a mellékelt képek szemléltetik. 1. A fölhasított blennorrhoeás könnytömlő falainak kisütésére való az az égető vég, melyet az 1. kép ábrázol. Az égető vég gömb formájú, 6 mm. vastag, a nyaka 100°-nyira meg van hajtva. (Coliin ezt az égető véget 6551. gyári számmal jelölte, e bejegyzés szerint rendelhető meg.) 2. A szemhéj fekélyei, epitheliomája kisütésére, vagy akár nagyobb terjedelmű fölszínes szarúhártyai fekély egyszerű érintésére alkalmas az az égető vég, mely a 2. képen látható. Egyenes nyakú, a végén sík lappal csonkított gomb, melynek átmérője 5 mm. Éppen mivel egyenes nyakú, tehát függőleges irányban illesztődik az égetés helyére, el van kerülve az az eshetőség, hogy a nagyobb tömérdekségű izzó testnek a nyaka is ne sugározzon bántó meleget a szemre. (Coliin száma 6552.) 3. Idegen testek kikaparása után maradt fertőzött sebek vagy mélyre ható nem nagy kiterjedésű fekélyek érintésére való az az egyenes, kissé konikus vég, melyet a 3. kép mutat. Ä csúcsán 2 mm., a tövén 3 mm. vastagságú. Az egyenes szabás czélja kiviláglik abból, a mit az előbbeni pontban mondottunk. (Coliin száma 6555.) 4. Áttöréssel fenyegető fekély alapjának átégetésére, igen kis fekélyek érintésére, egyes hibás állású pillák kisütésére alkalmas a tű hegyű égető vég, mely a 4. képen szemlélhető. A tövéig konikusan 2 mm.-nyire vastag J szik meg, szintén egészen egyenes, úgy hogy pont- I szerűen a csúcsa süt csupán. (Coliin száma 6553.) 5. Vonalas égetésre, pl. a pannusz limbusi Hl határának körülsütésére, ulcus serpens haladó szélének f-sj, kisütésére igen alkalmas a hajlott nyakú, ellapitott, IJ a hegyén éles égető vég, mely tehát nem szúr, 4 ^ép. hanem úgy szólván vág. Az 5. képen látható égető vég lapja 2 mm. széles, a végén kissé elkerekedő, az összenyomott lap vastagsága 1 mm., az éle vastagsága 0'5 mm. Ugyanezt az égető véget trichiasis és distichiasis egész sorának kisütésére is lehet használni. Másrészt, ha pl. a pannuszt nemcsak vonalasán akarjuk a limbuson elvágni, hanem szélesebb övben kisütni, az égető vég lapját megfordítván a domborúságával húzzuk végig a limbuson. (Coliin száma 6550.) 6. Fölszínes vagy sarló fekélyek lapszerint való kisütésére avagy szélüknek a továbbterjedés irányában való elhatárolására alkalmas az a féloldalt csapott, a végén ellapított égető vég, melyet a 6. kép ábrázol. A szélessége 3 mm., a 6. kép. 7. kép. végének éle el van kerekítve. A hajlása szerint igen könnyen vezethető, visszafelé az éle irányában pedig mintegy alája lehet vele vágni a fekély duzzadt szélének. (Coliin száma 6556.) 7. Igen fölszines, de nagy terjedelmű fekélyek (herpes catarrhalis corneae, ulcus serpens) égetésére, mintegy végig súrolására alkalmas az az égető vég, mely a kancsalsági horogformájára készült s a 7. képen látható. Alakjánál fogva a fekély lapján egész fölszínesen gyorsan végig lehet húzni, annyival inkább, mert ez az égető vég oly vékony nyakú, hogy vörös izzásnál jobban nem tüzesedik meg. (Coliin száma 6554.) Ennyi égető vég készíttetése természetesen tetemesen drágítja a készüléket; azonban tulajdonképpen csak kényelmi szempontból van hétféle, a magán praxisban kevesebbel is be lehet érni, pl. a 4., 5. és 6. képen levőkkel. Klinikán azonban, a hol az egyes esetek a legkülönfélébb változatban fordulnak elő, igen megkönnyíti az elbánást, ha választhatunk a leírt formák között; mindegyiknek van olyan kiválósága, a mi egyre vagy másra alkalmatosabbá teszi. Ä drágaságát pedig eltünteti az a körülmény, hogy a beszerzés úgyszólván örök időkre való műszert ad a klinika szertárának. Az a többi ellenvetés, a mit a galvanokauter védői tehetnek, semmis, a thermokauternak a mellett a kiváló tulajdonsága mellett, hogy a Paquelin-égető mindig megbízható, soha nem hagy cserben az alkalmazás pillanatában. De méltassuk még egy kissé ezeket az ellenvetéseket is. Csupán a nagy sugárzó hő lehetne komoly kifogás; ámde ha nem fujtatjuk az égetőt fehér izzásig, ez a kifogás is eloszlik. Különben meg a galvanokauterról sem hisszük el ma már Middéldorff-nak azt a kijelentésszerű okoskodását, hogy a galvanokauter nem áraszt sugárzó meleget, mert hőjének forrását önmagában bírja. Annak az állításnak, hogy a thermokauterral nehezebb a velebánás, éppen az ellenkezője igaz; alig képzelhető egyszerűbb elbánású készülék, mint a Paquelin-égető. Hogy kell valaki, a ki fújtat, klinikán nem lehet kifogás, még a privát praxisban is csak akad, a kire rá lehet bízni, néha magára a betegre is. Kényesebb esetekben meg úgy sem operálunk segéd nélkül. Meg aztán a privát praxisra nézve Eversbusch fogásával élhetünk, a ki nagy Wulff-palaczkot tesz a benzines üveg helyébe. Aztán nem szabad a Paquelin-égetőnek a könnyedségéről megfeledkezni. Nem terheli a kezünket, nem akadékoskodik neki semmi, holott a galvanokauter vezetékeiről ezt nem lehet annyira elmondani. Nem akarok ezúttal a thermokauter alkalmazásának ismertetésébe ereszkedni, nem akarom az egyetemi szemklinikán történt alkalmazásának eseteit tárgyalni; hiszen erre nézve közte és a galvanokauter között semmi különbség sincsen. A ki hasznát veheti a tüzes égetésnek, hasznát látja a thermokauternak mindazokban az esetekben, melyekben elhalt vagy fertőzött részek elpusztításával akarja az ép, a pótlásra kész
