Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-10-30 / 5. szám
— — SZEMESZET 1892. 5. sz. 52 sikerült kieszközölniük a kormánytól, hogy ez évtől kezdve fokozatosan mind több-több hónapon át legyen nyitva, míg végre 1890 óta egész éven át nyitva áll. 1888 óta saját szerény otthonában működik, — mint az alábbi kimutatásból kiviláglik, szép eredménynyel. A kórház vezetője 1856-tól 1863-ig Mayr Ignácz dr. volt, Rosas egykori assistense, 1865—1871 Mysz Ede dr., 1872-től Fabritius József dr., 1884 óta Fabritius Ágost dr. segédkezik neki, mint tiszteletbeli szemorvos. Az 1884 óta végzett hályogműtétekről érdekes statistikát is állított össze. 215 nem komplikált hályogoperatio között 8 a veszteség, nem egészen 4°/0, javult a látás 5 esetben, 2'3%, a gyógyulás 96%. Csináltak kezdetben reclinatiót, majd Beer-féle extraction végre áttértek a Graefe-féle methodusra. Üvegtest 14-szer esett elő a hályog eltávozása után, baj nem származott belőle. 3-szor jelentkezett üvegtest hályogkibajtás előtt, ekkor a Weber-féle hurokkal húzták ki a hályogot. Egy Morgagni-féle hályog magja luxálódott az üvegtestbe, e szem később iridocyclitis miatt megvakult. Egyszer tokostól távozott a hályog. Másfajta betegek között legtöbb volt a trachomás s számuk évről évre szaporodik. A könnyebb megbetegedéseket ambulanter gyógyítják, a súlyosabbakat a kórházban. 1886-ban 83 volt a bent ápoltak száma, 1891-ben már 186. Ezeknek gyógyulási eredményét nem közli, valamint azt sem, hogy mi fajta más szembajosok vették igénybe a kórház segítségét. De hogy az ilyenek is gyakoriak s hogy ezeknek gyógyításában is jó eredményt mutathat fel a kórház, arra enged következtetni az ambuláns betegeknek nagy szaporodása ; számuk 1891-ben 326 volt. Az a kívánság zárja be a kimutatást, hogy bár sikerülne mielőbb, hogy a kórház a rendes állami kórházak sorába vétetnék fel. A beteglétszám folytonos növekedése mutatja, hogy mennyire szükséges egy ily czélját sikerrel betöltő kórháznak nem csak fentartása, de sőt fejlesztése, hogy a mindinkább növekedő követeléseknek megfelelhessen. Hiszen manapság nem csak a közvetlen szomszédos, de a távolabb fekvő vármegyék közönsége is felkeresi s vár tőle gyógyulást. Kívánsága méltányos, rászolgált erre ama szép eredménynyel is, melyet a kimutatásban közöl. Hazánk egyéb részeiben sem sokkal kedvezőbbek a közegészségügyi viszonyok, sok helyen rosszabbak. Nagy szükséget pótolna, ha más helyeken is felállíttatnék egy-egy szemkórház, a mely azonban nálunk csak úgy képes feladatának teljesen megfelelni, ha az állami kórházak jogait is élvezi. Dr. Lippay. Egy veleszületett kettős hályognak az egyénnek 15 éves korában történt operatio után gyógyulását írja le Bribosia dr. — Szerzőnk elitéli azon eljárást, hogy fiatal gyermekek hályogjának vagy strabismusának műtevését rendesen elhalasztják a serdülő korig; jóllehet köztudomású dolog, hogy a sokáig nem avagy rendetlenül működő szem idővel oly súlyos alteratióknak van kitéve, melyek az egyén egész életén át tartanak. Ritkaság, hogy oly — serdülő korban — operált gyermekek elegendő látással bírjanak, sőt gyakori az egész életen át fennálló nystagmus vagy súlyos bántalmaka retinán s látóidegen. Jelen esetben egy 15 éves fiúról van szó, kinek veleszületett kettős hályogja ugyan már csecsemőkorában lett kórismézve, de bajának operálása — miután gyógyíthatlannak tartották — meg sem lett kisértve. A fiút kérelmére — ki vallomása szerint a napot az estvétől meg tudta különböztetni — elhozták szülei szerzőhöz műtét végett. Az egyén elég jól táplált volt, szülei erőteljesek, épek, nemkülönben testvérei; születése rendesen folyt le, fogó igénybevétele nélkül. Fényérzése kifogástalan volt, projectiója kissé szűkült s a folytonos nystagmus miatt nem határozható meg pontosan, kézmozgást sejtett. Irisének charakteristikus rezgése az üvegtest némi ellágyulására engedett következtetni. A feltűnően szűk pupillát atropin instillatióval ad maximum tágítva, előtűnt a lencse szélein túl a retina vörös színe, a mellső csarnok elég mély volt, az iris ép. A bal szem hályogja kevésbbé volt homályos mint a jobb szemé. Miután ez esetben az iridectomia contraindicálva volt, szerző a linearis extractióra határozta el magát, melyet az atropinnal tágított s cocainnal érzéstelenített jobb szemen végzett először 2 mm.-nyíre a cornealis széltől szúrva be. A sebszélen behatolva többfogú csípővel a lencse tokját megrepeszté s a cataractát könnyen ballotálva kihajtotta. Utána egynéhány csep eserin s nyugalom. Nyolcz nap múlva a jobb szemet hasonló eredménynyel operálta, csakhogy ez alkalommal csekély üvegtest távozott. Hasonlóan eserin-instillatio s nyugalom; szigorú antisepsis a legcsekélyebb lobfolyamatot is megakadályozta s így a gyógyulás teljes volt két hét múlva. További két hétig még sötét üveget használt az egyén s ez idő alatt nystagmusa apadt, a beteg szemei jobban fixáltak, látta a tárgyakat, de még homályosan. Végre egy hónappal a műtét után + 10 dioptrias szemüveget kapott s ezzel tisztán látott! Látta az elébe tartott ujjakat 1—2—4 méter távolságban s látta a tárgyakat különböző távolban. A neki mutatott élénk vörös, kék, zöld stb. színek tetszését s kíváncsiságát ébresztettek fel. Jól distinguálta az egyes színeket, a nélkül, hogy neveiket tudta volna. Ismételt próbák után azonban a Holmgren-féle fonalakkal, megtanulta a színek neveit is. Leginkább zavarta eleinte a tárgyak alakja s távolsága, melyek felismeréséhez a látáson kívül tapintási érzékét is igénybe vette. Gyakran kinyujtá kezét oly tárgy után, mely tőle több méternyi távolban volt. De csakhamar ezen tévedések megszűntek s az egyén sokkal gyorsabban tanult meg látni s jól látni, mint egy kis gyermek járni. Keratoscopikus megvizsgálása semmi rendellenességet sem tüntetett fel; bajosabb volt szemtükri megvizsgálása, melyet a még mindig fennálló nystagmus s a szemek folytonos kitérése majdnem lehetetlenné tett. A menynyire megítélhető, a szemfenék normálisnak látszik. Az egyén jelenlegi látása + 10 dioptriás üveggel kielégítő. J. sz. v. = 6/10. B. sz. v. = 5/j0. Fényérzése valamivel a rendesen alóli. Perimetrikus vizsgálattal látótere kissé szűkültnek látszik, de mindezen vizsgálatok nem mondhatók pontosaknak, mivel befolyásolják az egyént s nystagmusát fokozzák. Két hónapja, hogy operálva lett. Látása napról napra javul, úgyszintén közérzete is. Bámulatos gyorsan tanul írni s olvasni. Az egyén még mindig az intézetben van megfigyelés végett. (Archives d’ophtalmologie, f. é. febr. fűz.) Szabó Sándor. Az idegen testekről a lencsében s ilyen esetben a művi beavatkozás feltételeiről Terson dr. következőket közöl.— Felemlíti azon különbséget a sérülés súlyosságát illetőleg, mely előáll, ha az idegen test a pupilla középső részén hatol be, midőn a lencsét csak tokja védi, ellentétben azon esetekkel, midőn az idegen test a mellső csarnok peripherikus részén behatolva, az irisben hatásos ellentállásra talál. Feltételezi továbbá a sérülés nagyságát az idegen test súlyától, azon erőtől melylyel még bir, a lencsébe behatolva, sőt még a sérült egyén korától is azt állítva, hogy az idős, megkeményedett lencsével biró egyén szemébe hatolt idegen test némely esetben a lencsét — a reá gyakorolt ütés folytán — helyéből kimozdítja — a nélkül, hogy belé hatolna — s az üvegtestben elsiilyed, esetleg azon is keresztüljárva a mélyebb rétegekbe fúródik; míglen fiatal egyéneknél, még inkább gyermekeknél perforálhatja a lencsét a nélkül, hogy luxálná azt. Leggyakoribb azon eset: midőn az idegen test erejének nagy részét a corenán áthaladva elveszti s a lencse belsejében helyezkedik el. Megemlíti azon érdekes tüneményt, hogy a magas hőfokkal biró idegen testek, tehát leginkább lövegek szilánkjai, melyek elölik a rajtuk tapadó vagy esetleg útközben felszedett infectiosus csiranyagokat, kevesebb fertőzést okoznak, mint az alacsony hőfokú testek, melyeknek behatolása után gyakran észlelünk conjunctivitist vagy dacryocystitis chronicát s más egyéb fertőzéseket. Figyelmeztet azon rigorosus gondosságra,
