Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-02-28 / 1. szám
S Z E M E S Z E T 1892. 1. sz. felelő, a papillán azonban glaukomás excavatio volt. Színérzésvizsgálatnál eltérés nem mutatkozott. Igen feltűnő volt szerzőnk előtt a látótér hiánya, melynek magyarázatát szerzőnk röviden a következőkben adja: miután e bántalom a retina kötőszöveti túltengéséu alapul, melynek nyomása következtében sorvadnak a retina idegelemei, s obliterálódnak annak edényei s a festékfellnilmozódás csak másodlagos tünet, fel kell tennünk, — mint mondja — hogy e baj csak hosszú fennállása után fejtheti ki ama hatását, melynek következtében a retinitis pigmentosa következményei előállanak, mi mellett bizonyít az is, hogy e bántalom rendesen, vagy legalább is az esetek nagy számában még a gyermekkorban lé]) fel. Jelen esetben azonban az ezen bajt jellemző tünetek csak az utolsó években jelentkeztek, s szerzőnk azt hiszi, hogy ezen esetben a retinitis pigmentosa még nem jutott ama stádiumba, melyben az ezen baj összes jellemző tünetei kifejlődve, kimutathatókká váltak volna, bogy tehát a retina úgy idegelemei, mint a még meg nem akasztott táplálkozásánál fogva érzékelésre még mindig s minden irányban képes. (Klin. Mn. Bl. máj. f. 891.) Butkay dr. A látás romlásáról agydaganatoknál. (Prof. Hirschberg). A szerző két esetet közöl, hol a kórisme a szemtükör segélyével már igen korán agydaganatra volt megtehető. Eseteiben nem a már régóta ismert pangásos papilla a fontos, a mi kétségtelenül az agydaganatok fejlődésekor már igen korán észlelhető, hanem ama látási zavarok, melyek néha a papilla említett elváltozását megelőzik s a melyeknek a szerző sokkal több fontosságot tulajdonít, mint a mennyiben eddigelé részesült. Betegeinél a hányás, fejfájás és szédülésen kívül látásromlási panaszok is léptek fel, a melyek után a szerző szemtükri vizsgálatot ejtett meg. A lelet következő: a papilla 1—1'5 mm. mellfelé emelkedett, sugár irányú, fehéres csíkokkal ellátott, a hajszáledények tágultak és vérzések láthatók, az artériák szűkültek, a vénák tágak és kanyargósak, helyenként a papilla szélénél elfödöttek, s a papillának elmosódott határánál részben a retinában is számos kisebb vérzés. Betegeinél a szerző vizsgálatai alapján a centrális látás tetemesen lefogyott, hemianopsia lépett fel, majd látótérszűkületet s később hirtelen fellépő és múló vakságot is észlelt. Ezek alapján csak megerősítve látja a szerző azon állítását, a midőn az agydaganatoknál beálló látási zavaroknak három alakját veszi fel. I. Az első hirtelen fellépő és épp oly hirtelen elmúló vakság, a melyet Jackson után amaurosis epilepticának hívnak. A látótér néhány másodpercz alatt concentrice szűkül egy pontra s azután lassan visszanyeri rendes nagyságát. E tünet okául a szerző a látási centrumok időnként beálló vérszegénységét hozza fel, mely a daganat duzzadása s erre következő kisebbedéséből könnyen érthető, miután rigid koponyátokról van szó. Ezen tünetek csak addig állhatnak fenn, míg a papillában kötőszövetképződés és ezzel egyidejűleg zsugorodás be nem áll, mert ezzel bekövetkezik azon alak, a melyet a szerző a második csoportba soroz, a midőn az agydaganat állandó látás romlást okoz. E második csoportnak ismét két osztályát veszi fel; ú. m.: II. olyanokat, hol annak helye az agyban határozott, bár nem szorosan körülírt és III. olyanokat, a melyek a szemben támadnak. A Il dik mindkét szem bemianopsiáját okozza a III-dik az egyik szem gyenge látását a teljes vakságig. A szerző a kemianopsiának észlelte olyan esetét is, a mikor az tulajdonképen csak részleges volt, nyilván, mert az újképlet a látási centrumban csak egyes rostokat tett tönkre. A III-dik csoportban 3 alosztályt vesz fel a szerző. 1. a vakfolt nagyobbodását; 2. a látótér szűkületét és 3. a centrális látás csökkenését. A vakfolt nagyobbodását a betegek nem veszik észre, de vizsgálattal kimutatható, okául a szerző a papillát környező retinának lobosodását veszi fel. E tünet annál fontosabb, mert szerző kimutatta ezt már oly korai stádiumban, a mikor még sem a látótérszűkület, sem a centrális látás csökkenése nem volt meg. A látótérszűkület szintén korán jelentkezik s okát szerző a fokozott nyomásban gondolja, mely a vérkeringés akadályozása által inkább érthető, mint az idegrostoknak mechanikai nyomásából. A szerző egyik betegének panasza az volt, hogy a távoli tárgyakat jól, míg a közelieket rosszul látja s ennek szerző Budapest, 1892. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (1 oly irányú magyarázatot ad, hogy a távoli tárgyak kisebb retinális képei inkább beleillenek a kisebbedett látótérbe, mint a közelieké, melyekről nagyobb retinális kép támad. A centrális látás lefolyása mérsékelt fokú szerző szerint, ha a duzzadt papilla környezetében lévő vérzések vagy beszűrődött góczok okozzák, erősebb akkor, ha a sárga folt felé haladó idegrostok bántalmaztatnak vagy a kisebb artériák eltömülnek. Ha a bántalom előre halad, a látás is folytonosan alábbszáll alak- és színlátásról, fényérzésre, míg végre tökéletes vakság áll be, hacsak a halál előbb be ne nem következik. (Centralblaft für prakt. Augenheilkunde.) Kovács dr. — Öregkori hályog intracapsularis spontan felszívódásának egy esetét írja le Natanson A. dr. Pétervárt. — Szerző egy 65 éves férfit említ, ki jobb szemén 14 év óta vak, s az utóbbi időben bal szeme látása is hibás. Jobb szem külsőleg teljesen ép volt, cornea fénylő, csarnok mély, iris normális, pupilla jól reagált. Ez utóbbi területét azonban szürkés-fehér hártya töltötte ki, melyről első pillanatra nem lehetett tudni, hogy az bőrszerű felrakódása-e a lencsének, vagy pedig maga a megvastagodott lencsetok. Atropinbecsöppentés után szerzőnk a következő képet találta: A pupilla nagy részét szürkés-fehér hártya foglalta el, a mely szabálytalan négyszögalakú s csipkés szélű volt; felfelé két ágra szakadt, melyek közül a szélső csúcsos s a pupilla széléig haladt; a belső szár nem terjedt annyira s széleitől szürkés-fehér különálló csíkok húzódtak a peripheria felé, s itt az iris mögött eltűntek. Hasonló fonalszerű csíkok voltak részben parallel, részben egymást keresztezve a belső irányban is. Aláfelé a fenti hártya egy ágban haladt s a pupilla mögött eltűnt. Ez egész sajátságos alakon számos szürkés selyemszerűen fénylő csíkok haladtak radiális irányban s egymással keresztezve, melyek nyilván a hártya ránczainak feleltek meg szerzőnk állítása szerint. Egyes helyeken halvány-fehér pontszerű mészlerakódások voltak észlelhetők. Az egész alak szerzőnk szerint kétségtelenül a megvastagodott s összezsugorodott elülső lencsetoknak felel meg. A pupillának hártyától ment csekély résszerű széli helyei koromfeketék, s helyenként vékony fonalszerű szálak által voltak megszakítva. A pupilla alsó területében egy szürkés-sárga ívszerű, domborulatával fölfelé irányult s helyenkint a fentemlített hártya által fedett test foglalt helyet, mely aláfelé az iris mögött eltűnt, s szerzőnk szerint kétségtelenül a hályog magja volt. Áteső fénynél a pupilla hártyával fedett részlete halványvörös, melyet éles ívszerű fekete határvonal szakított meg a mag által kitöltött hely felső határánál, s ily színnel haladt aláfelé a pupilla mögé. A test helyzetváltozásai vagy a szem mozgásainál nem lehetett helyzetváltozást észrevenni sem a tok, sem a mag részéről. Az egyén látása üveg nélkül 0'5 m.-ről olvas ujjakat, -j- 12 0 d. 3 m. olv. ujj. f. é. pr. jó. Bal szemen kezdődő hályog. (Kiin. Monatsbl. f. Augenhk. decz. fűz. 1891.) Butkay dr. VEGYESEK.-— A budapesti szemklinikán a lefolyt 1891-diki évben a betegforgalom e következő volt: ambuláns beteg 6372, kórházban ápolt beteg 671. A műtétek száma 759 volt, melyek között a legfontosabbak: Extractio cat. sec. Schulek 110, Extractio cat. lobularis modificata 98, Extractio cat. lobul, combin 23, Extractio cat. sec. Graefe 22, Extr. linearis simplex 36, Discissio cat. 40, Iridectomia 177, Tenotomia 30, Enucleatio 32 stb. — Bespagnet esetében egy gyermeknél baloldalt mikroophthalmus, jobboldalt anophthalmus volt jelen. — Günsburg beható kísérleteket végzett a Merk-féle Pseudoephedrinnel, mely hasonló a Wagai által előállított alkaloidhoz. G. kifejti, hogy a Pseudoephedrin által okozott pupillatágítás a sympathikusnak izgatása folytán s nem az oculomotorius bénulása következtében áll elő. — Adler a színlátás vizsgálatára a pamutpróbák helyett színes krétákat használ. Eljárásának nagy előnye, hogy a vizsgálat eredménye (megfelelő alapon húzott vonások) íioszszabb ideig eltartható. _______ felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-uteza 14. sz.
