Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-02-22 / 1. szám

T---------T7---------------—--------• -------------------------------------I ' .------------------­­-1891. 1. sz. SZEM ESZET _____________________3 minden cornealis homályt, leukomát, staphylomát stb. stb. közfelfogás szerint szürke hályognak tartanak, minek folytán a kikerült adatok és a belőlük levont következtetések is hami­sak vagy legalább a valót nem híven mutatók volnának. Az egész 10 év leforgása alatt a rendesen érett szürke hályog eltávolítására kizárólag a Graefe-féle operálást használ­tuk, melytől nem volt okunk eltérni, részint az addig is ka­pott jó gyógyulási percentek és kielégítő eredményeket te­kintve, részint mivel az időközben ajánlott egyes eltérő ope­rativ beavatkozások közlései, hasonló eredmények elérésével nem kecsegtettek. Mentői több szemnek a látást visszaadni, nem pedig minden áron gyógyítani volt fő elvünk. Ezzel azonban korántsem azt akarom mondani, hogy a Graefe-féle extractióhoz eredeti valóságában ragaszkodtunk, hanem csak azt, hogy az operálás elvét, annak lényegét tartottuk meg, de az egyes részletekben eltéréseket tettünk, melyekről számot fogok adni. Mielőtt azonban a tárgyra reátérnék, átnézetet óhajtok adni azon anyagról, mely megbeszélésünk tárgyát képezendi. Csakis magát az extractio által végzett anyagot mutatja a következő táblázat, mert egyelőre csak erre van szükségünk, miért a discisiókat, linearis simplexet és egyéb a lencse műtevések közzé felvenni szokott eljárásokat itt mellőzöm. A táblázat évek szerint tünteti fel a különféle hályogalakokat és a végzett operatiókat, mindjárt megjelölve egyszersmind, hogy hány előre nem számítható abnormis műtét történt. Az abnor­­mis műtétek közzé soroltuk a sebtágítás, iris többszöri kimet­szését, üvegtestelőesést, kanalazást, a szokottól eltérő csípővel való behatolást és végre lencsesurolást. Ez utóbbit azért szá­mítottam ide, mert munkálatom további folyamán ez abnormi­­tások mikénti befolyásáról a gyógyulásra szó leszen, midőn néhány esetben ez is fog szerepelni. Év Cataracta non matúra Cataracta matúra Cataracta 1 hyper mat. | Cataracta Morgagniana Cataracta complicata Összes en Extractio s. Pagenst. Ext. s. Beer Ext. s. Wenzel normális műtét abnormális műtét I összesen | normális műtét abnorm. műtét s <v © :0 normális műtét abnorm. ' műtét «1 SO j normális műtét abnorm. műtét összesen I 18811 27 6 33 39 14 53 35 20 55 3 3 6 18 165 2 í 2 1881 40 7 47 34 8 42 67 14 81 5 3 8 34 212 3 — 1 1882 36 5 41 34 6 40 63 22 85 5 2 7 32 205 2 í — 1883 15 2 17 51 9 60 68 11 79 5 1 6 25 188 1 i — 1884 25 3 28 57 8 65 65 7 72 4 2 6 30 201 5 3 1 1885 38 5 43 53 8 61 83 13 96 9 1 10 19 229 5 2 — 188(1 36 5 41 67 4 71 78 5 83 8 5 13 19 217 2 1 1 1887 39 3 42 37 5 42 86 1 87 8 — 8 31 250 5 — — 1888 51 4 55 91 2 96 74 1 75 17 1 18 28 272 1 2 — 1880 28 1 29 82 7 89 63 9 72 8 — 8 24 221 — 1-Látható ezen táblázatból, hogy a nem érett katarakták elég nagy számban vannak képviselve, melyek műtevése min­dig nagyobb gondot igényel és az eredmény is a rendesen visszamaradni szokott secundaria miatt, rosszabb. Betegeink legnagyobb részét, mint már említettem, azonban az ország­­különböző vidékein lakó szegénysorsúak képezik, kik, vagy mert nem látnak, tehát, minden tanács nélkül, önmaguktól, vagy igen sokszor orvosi tanácsra, daczára hogy még nem érett a hályog, útnak indulnak. Kényszerhelyzetbe jutottunk tehát igen sokszor az ország legtávolabbi vidékeiről éretlen hályoggal odajött betegekkel szemben, kik régóta kuporgatott pénzüket az utazásra adták, vagy plane napokra terjedő gya­loglást végeztek. Vagyonos vagy helybeliek éretlen hályogának megoperálására sohasem vállalkoztunk, kivételt csak azon ese­tek képezték, hol két szemen egyenlően megindult hályog következtében vakság állott be, és az illetők a tétlenség miatt különféle ideges állapotokba jutottak, mik a szellemi munkával foglalkozóknál, ha megvakulnak, elég gyakran előjönnek. Ha­sonló kivételt képezett nagyon öreg bályogos is, kinél a katarakta teljes megérésének idejét bevárni nem volt sok remény. Két szemet egyszerre sohasem operáltunk, kivéve, ha az egyik amaurotikus volt, midőn az ilyen szemet a látást Ígérő mellett pro cursu operáltuk. A hályogoperálások és ezek körül szerzett tapasztalatok megírásában, mely értekezésem tárgyát képezi, a könnyebb áttekinthetés kedvéért bizonyos terv szerint kell haladnom, mert különben a rendkívüli sok részletből álló dolog egymást takarva, a megérthetőség szenvedne csorbát. Tervet kívánok tehát bemutatni a t. olvasóknak, melyhez egész értekezésem­ben ragaszkodni fogok. Leghelyesebben vélem a tervet a sze­rint összeállítani, a mint a műtevés sorrendje történik, kezdve tehát az operálást megelőző eljárás megbeszélésével, majd a műtevés egyes momentumára térek át, melynek befejezésével a műtéteknél előjövő complicatiók és azok jelentőségét kívá­nom részletezni, kibővítve ezt a gyógyulást befolyásoló egyéni és az egyénen kívül álló körülményekről tett tapasztalatainkkal. Ezek után kívánom a nem rendesen érett hályogoknál végzett, a Graefe-félétől eltérő műtevéseket dióhéjba vázolni és befeje­zésül a sebkezelésre fogok kiterjeszkedni. Nagy fontosságúvá vált a szemészetben a cocain hatásá­nak felismerése, melynek helybeli érzéstelenítő volta és a betegnek ez által lehetséges nyugodt magaviseleté a műtevést felette megkönnyíti. A cocain használatának behozatala óta egész serege jelent meg a hasonló szereknek, melyek felsoro­lásába nem is fogok, de azok egyike sem mérkőzhetik vele, úgy hogy saját, valamint mások ide vágó kísérletezései és tapasztalatai is ezen szer melletti maradásra bírtak. Az igen kitűnő hasonló szernek hirdetett erytrophlein is csakhamar letűnt, melyre vonatkozó tüzetes észleleteink ugyanezen lap hasábjain Neupauer dr. által lettek közölve, miért is erről külön teszek említést. Igen könnyen ájulásra vezető, a becseppegtetésnél kellemetlen érzést okozó szer ez, még erős hígítás mellett is, mikor még azon legalább a szemészetijein elterjedését lehetetlenné tevő tulajdonsága is van, hogy igen erősen izgat nemcsak, de komoly gyógykezelést igénylő gyula­­dásra is vezet. Érzéstelenítő hatása tovább tart ugyan mint a cocainé, de erre, tekintve a még complicált bulbaris operatiók­­nak is aránylag rövid ideig tartó voltát, nincs valami nagy szükség. A cocaint 1884. évi októbei hava óta használjuk mint érzéstelenítőt, mert a műtevést előkészítő eljárásról kívánván beszélni, itt csakis e hatásának megbeszélésére kívánok szo­rítkozni, egyéb használatait, pl. tükrözésnél, mellőzöm. Az említett czélra a legalkalmasabbnak talált 5°/0-os oldatot használjuk, melyből a szembe 4—5 cseppet adva 5 percznyi időközönként, az teljesen érzéstelenné válik. Ha 6—8 cseppet adunk, úgy még a különben rendkívüli fájással járó iris-kimetszést sem érezni, mit intelligens figyelni tudó operáltak kimondásai alapján határozottan állíthatok. Külön­ben ha a cocain a pupillát tágítani képes, tehát átsugározás által reá, illetve idegeire hat, miért ne hathatna reá érzés­­telenítőleg is ; ha csak a két hatást a cocainba foglalt valami két külön résznek nem akarjuk tulajdonitani. Ennek felvéte­lére pedig semmi alapunk sincs. Mindjárt itt azonban már egy megjegyzést kell közbe vetnem, mely arra vonatkozik, hogy a cocainnak izgalmas szemeken már nincs meg többé oly könnyen ez érzéstelenítő hatása, több cocain is kevesebb hatást hoz létre, mint ezt műtevések után, pl. másnap szük­ségessé vált javító vagy befejező operatiók alkalmával, észlel­tük, minek természetesen elég gyakorlati fontossága van. Ha az észleled körülmények közt levő szövetek és beléjük ága­zott érző idegeket az izgalmas vagy plane lobosodott szövet­ben levőkkel úgy érzékenységüket, mint megváltozott szöveti összeállásukat és megbomlott táplálkozásukat tekintjük, úgy egy cseppet sem csodálkozhatunk, hogy az említett a priori várható körülményt a tapasztalat igazolja. A cocaint, mint teljesen jó, alkalmas, a betegre nem kellemetlen és veszély­telen szert tanultuk becsülni, daczára, hogy tudomásunk van, miszerint sokan egyes esetekben rossz hatást tulajdonítottak neki. így, hogy többet ne említsek, Keyser már 2°/0-os cocain használása után annak tulajdonítva rövid idő alatt négyszer látott panophthalmitist fejlődni, és pedig háromszor cataracta-extractio után, egyszer pedig iridektomia után. Talán kis tapasztalatokból levont következtetések azok, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents