Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-06-29 / 3. szám

30 SZEMÉSZET 1890. 3. sz.

A füzet tulajdonképeu két egymástól majdnem független dolgozat. Az első két főrészből áll. Az első részben a szerző a trachoma elleni hatósági eljárást ismerteti, ennek első fejezetében az egész országra elrendelt óveljárásokat és időszaki jelentéseket tárgyalja. Nevezetesen a beliigyministerium 1876. évben 63,668. szám alatt kelt körrendeletében az egész országban kötelezővé tette a tanulók megvizsgálását és pedig az iskolák megnyitásakor; továbbá azon vidéken, hol több trachomás volna, évnegyedek, esetleg hónaponként. Megvizsgálandók a gyárak és nagyobb vállalatok személyzete. Minden haza érkező katona; minden egyén, a ki más helyre megy munkát keresni vagy onnét hazatér. A szerző nagyon hangsúlyozza, hogy minden munkásnak a munkakönyvében be legyen jegyezve, ha esetleg a szeme trachomás; megvizsgálandók a rendőrség kezébe került egyének.

Az óvintézkedéseket a szerző a következőkben foglalja össze: _

Úgy a hatósági mint a magánorvos, ha trachomás beteget észlelt, azt azonnal köteles bejelenteni a szolgabirói, vagy a polgármesteri hivatalban; ez a beteget és annak környezetét azonnal megvizsgáltatja. A kórházak is kötelesek jelentést tenni az ott jelentkező trachomás szembetegekről. A nagyobb gyárak és vállalatok saját orvosaik által is megvizsgáltathatják alkalmazottjaikat ; de a hatósági orvosnak joga, sőt kötelessége ott időnként ellenőrző vizsgálatot tenni. A szemvizsgálatokról jegyzőkönyvnek kell lenni minden községházánál s ezen kivül külön az iskolánál. A trachomás szembeteget azonnal orvoslás alá kell venni, az eset súlyossága szerint ambulanter, vagy kórházban.

A kórházba azonban csak a hajléktalanokat, vagy az igen ragályozó betegeket küldjük, ha azok otthon el nem különíthetők; kórházba küldendők a gyógykezelésnek ellenszegülők vagy orvos nélküli község betegei.

A katonasággal szemben következőleg járjunk el: A. katonaságtól ideiglenesen, esetleg véglegesen csak akkor bocsátják el a trachomás szemű hadkötelest, ha a betegség ott már nem gyógyul, vagy talán még rosszabbodik; de _ ezeket a katonaság köteles a polgári hatóságnál bejelenteni. Úgyszintén ha katonaságot, kiválóan a lovasságot polgári házakban szállásolják el, a katonai hatóság köteles a trachomás katonákról a polgári hatóságnak jelentést tenni, hogy az figyelmeztesse a polgárokat, hogy a trachomás katonákkal ne érintkezzenek. Minden törvényhatóság köteles jelentést tenni a katonai sorozásnál észlelt trachomásokról és ezenkívül minden fél év végén területének trachomaviszonyairól.

A második fejezetben a táj kóros trachoma elleni eljárást tárgyalja. Hatóságoknak, lelkészeknek, tanítóknak kötelességük a népet e betegségről felvilágosítani, a községi hatóságnak feladata a trachomás betegeket kipuhatolni és gyógykezelésükről gondoskodni. A szerző ismerteti a trachomás szeműek megvizsgálását, és a betegek bejegyzését; előadja a tömeges gyógykezelés módját. Az óvintézkedés szempontjából nagyon fontosak az ellenőrző szemvizsgálatok, különösen a fertőzött vidékeken : az ily községekben az iskolák minden hónapban megvizsgálandók; havonkint egyszer kötelesek az orvosnál jelentkezni azok, a kik a trachomából kigyógyultak (vájjon nem állott-e be visszaesés); megvizsgálandók azok, kiknél trachomás beteg lakik. Az általános szemvizsgálat az első években minden őszszel, ha a tájkór már tetemesen apadt, ritkábban ugyan, de még ezután is bizonyos időszakokban újra eszközlendő.

Minden községből, a melyben a trachoma szemgyuladás nagyobb kiterjedést nyert, havi kimutatás küldendő a szolgabirói hivatal útján az alispáni hivatalba. A kimutatás mintája a füzet végén található.

A második rész a beliigyministeri körrendeleteket teljes szövegben ismerteti.

A füzetke második főrésze két utasítást foglal magában.

Az első utasítás a szemcsés kötőhártyalob elleni eljárásról laikusok számára van írva. Bevezetésében előadja a szerző, hogy ezen ragályos szembetegség milyen káros nemzetgazdászati szempontból és csökkenti a véderőt is. Minden intelligens ember szerezzen magának róla felvilágosítást, hogy környezetét

figyelmeztethesse annak káros következményeire. A szerző szól a fertőzés módjáról. A trachomás szem váladékának már kis mennyisége is elég, hogy a betegséget más szemen előidézze; a ragályos anyag a legkülönbfélébb úton juthat másnak a szemébe, pl. törülköző, kilincs és más minden nap használt tárgyak közvetítésével. Olyan helyen, hol az emberek összezsúfolva laknak, a hol rossz a levegő, a hol a ragályozásra nagyobb az alkalom, ott könnyebben is jön az létre. Genyedő szemek váladéka kiválóan veszedelmes. A szerző előadja, hogy a betegség nagyon heves tünetekkel léphet fel, de előállhat lappangva is, s ez utóbbi esetben csak orvos ismerheti azt fel, kifordítván a szemhéját annak belső felszínén a trachomát jellegző szemölcsösödést láthatja. A veszedelmes szembetegség megronthatja a látóképcsséget és következményei teljesen tönkre tehetik a szemet.

A betegséget első Napoleon katonái hozták Egyptomból, ezekről ragadt át az európai hadseregekre, a katonákról pedig a polgárokra.

A hol a fejlődésre kedvező a talaj, pl. ha zárt körben sok egyén kénytelen tartózkodni, hajók, fegyházak, kaszárnyák stb., ott nagyon pusztít.

A táj kóros szemcsés kötőhártyalob elleni eljárást is tárgyalja : Ha valamely községben 3—4 család trachomás, az egész község lakosságát meg kell vizsgálni, mert nagyon valószínű, hogy már nagyon sok trachomás szemű lesz a községben. Ily esetekben különösen törekednünk kell a lakosok pontos vizsgálására és a betegszeműek összeírására. Ha a betegek száma oly nagy, hogy azokat az orvos lakásán nem fogadhatja, úgy gyógykezelésre a község házánál kell erre alkalmas helyiséget berendezni. Óvintézkedés czéljából a szerző a betegek lehető elkülönítését kívánja, az azok által használt tárgyakat a lehetőleg meg kell tisztogatni, mielőtt mások használatba vennék. Zárt körben fellépő trachoma-járványnál a betegek elkülönítése után elég a tárgyakat jó erős lúggal lesurolni, a falakat lesöpörni, a szobát kiürítve 5 egész 7 napig szellőztetni. A falak lekaparása, a padlódeszkák felszaggatása nem szükséges. Az ellenőrzési vizsgálatok nagyon szükségesek. A fertőzött vidéken fekvő nagy városokban, melynek összes lakosságát megvizsgálni nem lehet, ellen kell őrizni az iskolákat, szállóhelyeket; hazatérő katonákat és a trachomás szembetegek hozzátartozóit. A gyakorló-orvos a trachomás szembeteget, akármily úton jött annak tudomására, a városi hatóságnak köteles bejelenteni, ez pedig a beteget nyilvántartásba veszi. Ilyen városokban szemkórháznak is kellene lenni.

A második utasítás orvosok számára van írva.

„A szemcsés kötőhártyalob gyógytana“ czím alatt a conjunctivitis trachomatosa definitióját adja: elmondja, hogy azelőtt blennorrhoea chronica név alatt ismert szembetegséget ma a trachomához sorolják és így a heveny blennorrhoea is azonos a heveny trachomával s így a heveny blenorrhoea elnevezés is fölöslegessé lenne, de mégis kiválóan heves esetekben, ha igen bő a váladék s a cornea is nagyon veszélyeztetve van, jónak tartja a szerző a heveny blennorrhoea elnevezés megtartását. A betegség nagyon hasonló a kankós szemgyuladáshoz. „Váljon ezen a trachoma-ragály által előidézett és a kankós eredetű blennorrhoea közti hasonlóság a kimenetre nézve is fennáll e, azaz: vájjon az utóbbi után is annak következtében, hogy a kötőhártyába lerakodott izzadmány nem szívódik fel egészen, idült trachoma maradhat-e hátra, ez még vitás kérdést képez, melyet azonban több tekintélyes szerző igenlőleg eldönteni igyekszik.“ Az utóbbi definiálás kissé nehézkes. A blennorrhoea chronica elnevezés minden esetre szükséges, bármiképen formuláljuk a blennorrhoea elnevezést, mert ha van heveny blennorrhoea és ez hosszú ideig eltart, minden klinikus kényszerítve lesz a heveny kifejezést chronikussal felcserélni.

Hevenytakár czím alatt le van írva, mily úton történik a fertőzés, utánna miként fejlődnek ki a tünetek; a leírásnál a blennorrhoea acuta tüneteinek leírását adja. A 40-dik lapon említett nyirkszerű túlképlődés (lymphoide hyperplasie) alatt alighanem nyirkmirigyszerü túlképlődést ért a szerző, mert nyirk ez folyadék, ez sem szemölcsös, sem szemcsés túlképlő-