Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1889-02-24 / 1. szám

cicatrix centralis simplex van, mely csak */70 visust enged meg, tovább nem is foglalkozunk.

A jobb szent corneáján, a középtől kissé aláfelé tinóm pontszerű homály. Csarnok mély. Iris szövete csillog, rendes szálazatú, alul egy öblöt mutat, melynek két partjáról a sphincternek megt'elelőleg egy-egy szál húzódik a lencsetokra, honnan a lencsébe annak hátsó felületéig érő sárgás fehér egyenetlen tömeg húzódik, mely szabálytalan kúp alakot mutat, alapján pontszerű barnás-fekete folttal. Tensio normalis. Lencse* képek jelen vannak. Szemfenék teljesen ép. V — 6/5;1 10 I) hypermetropiával. A kórházból távozva, hol a trachoma kezelésén kívül mindkét szemen iridectomia történt, a visus 10 1) hypermetropiával 5/2 „.

Hogy a leírt partialis cataracta a sérüléssel oki összefüggésben van, az kétséget sem szenved. A kérdés csak az lehet, hogy hol van a gyujtótok-darab. Az, hogy a corneális heg csak mint kis folt látható, a mellett bizonyít hogy az idegen test tényleg behatolt, mert nem képzelhető trauinatikus cataracta előállása lövés következtében s ily jelentéktelen cornealis sebzés mellett, ha csak az által nem, hogy a nagy erővel röpülő gyujtótok-darab úgy ütötte át a corneát, mint a srét az üvegtáblát. Az tehát adott esetben kétségtelen, hogy az idegen test bennmaradt. De hol foglal helyet?

Nem hatolt-e át talán a lencsén s nem fúródott-e be a retina, chorioidea vagy selerába? Ez ellen határozottan szól a szemfenék ép volta, mert ez esetben e hártyák részéről volna valamilyen complicatio látható, mint a hogy azt Galezowski1 is hangsúlyozza, de még nekünk is volt alkalmunk a már idézett esetben láthatni, hol a retinában székelő idegen test, ha ablatiót nem is, de szembetűnő retinalis elváltozást mégis okozott. E negativ bizonyítékok mellett positivek is hozhatók fel. Ilyen az irisben látható hiány, a synechiák s a cataracta erősebben sárga színe. Szóval több mint valószínű, hogy az idegen test, mint igen kis darab az elhomályosult lencse-részben foglal helyet.

Hasonló, bár nem egészen azonos esetet írt le l’iirtscher,1 2 de az ő betegénél a chorioideában az idegen test hatásának is tulajdonítható igen csekély elváltozás van, úgy hogy nem dönthette el, nem hatolt-e át a lencsén a vasforgács. Még kevésbé azonos a leírttal Creniceanu3 esete. Ennél a cornealis foltnak megfelelő homályos csík volt a lencsében s 28 év előtt lövés következtében sérült meg. A közlő valószínűnek tartja, hogy gyujótok-darab csapta meg, de hogy a szemben maradt-e s annak mely részében foglal helyet, arról nem nyilatkozik. E ritkaság szolgáljon közlésem indokolásául.

Kisebb klinikai közlemények.

Közli Neupauer Gusztáv dr. szemklinikái gyakornok.

I. Szivárványhártyában levő idegen test három esete.

15. József 29 éves gyári munkásnak egy darab vasból, kalapálás közben, vasszilánk pattant bal szemébe. Másnap reggel kórházunkba jött. A vizsgálatnál erősebb könyezés és fénykerüléssel járó kötőhártyagyuladást és ciliaris injectiót találtunk. A szaruhártya alsó-belső negyedében a limbustól 3 mm.-nyíre volt egy körülbelül 1 mm. hosszú szürke elmosódó határú folt; a csarnok rendes, vize tiszta; a pupilla szűkes, fényre renyhén reagált; az iris duzzadt, vérbő. Az iris alsóbelső negyedében a szarubártyasebnek átellenében beékelve az iris szövetébe egy körülbelül ll/2 Q-mm. terjedelmű 1/2 mm. vastag lapos fémfényű vasdarab volt, melynek elő-felé álló, az irisből kiemelkedő részén finom szemcsés törés volt látható. Következő napon iridectomiát végeztünk ezen szemen és az idegen testet a vele összefüggő kis irisdarabbal együtt eltávolítottak. Már másnap az operatio után a szemteke halovány volt, a pupilla ad maximum kitágult, az izgalom teljesen eltűnt.

1 Des cataractes traumatiques Récéiül d’ophthalmologie, 1881.

2 Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1878.

3 Szemészet. 1884, 62.

A kimetszett irisen látható volt górcső alatt, hogy a vasdarab az irisnek testé kés rétegéig hatolt. Az idegen test körül és részben az iris szomszédos részeiben is erős beszűrődés mutatkozott. Ugyané helyeken apró festék-szemcsék is voltak szabálytalanul behintve az iris beszűrődött szövete közé.

I). Vilmos 40 éves géplakatosnak munka közben egy vasdarab orrához ütődött, majd onnan jobb szemébe ugrott. 0 estéiig dolgozott, másnap reggel azonban szeme oly erősen fájt és könyezett, hogy a miatt kórházunkba jött. A jobb szem kötőhártyáin erős hurutos gyuladást találtunk. A szaruhártya körül erős ciliaris injectio volt. A szaruhártya közepén több kisebb diffus szürke fénylő régi homály; a szaruhártya alsó-belső negyedében egy körülbelül 1 mm. hosszú szürke folt. A csarnok rendes, vize tiszta; az iris duzzadt, vérbő, szálazata kissé elmosódott. A pupilla szűk. kerek, fényre renyhén reagált. Az iris belső részében közel a pupilla széléhez van egy 1 mm. nagy szürke-fekete testecske, mely színe által az iris vörösös-barna színétől nagyon elüt. E testecske fémfénynyel csillog és az iris síkjából kiemelkedik, a mi különösen akkor tűnik fel ha az idegen testet oldalról nézzük. Az idegen testnek eltávolítása ezen esetben is úgy történt, hogy keskeny lándzsával a cornea kerületi részén sebet készítettünk, majd Förster-csípővel megfogtuk az idegen testet, a vele szomszédos irisrészlettel együtt kihúztuk s az utóbbit ollóval levágtuk. A kimetszett iris-darab azonban oly kicsi volt. hogy a keletkezett iris coloboma alig volt 2 mm. széles. Az operatiót követő napon a szemteke halovány, a pupilla tág volt. A gyógyulás ezen esetben is oly rohamos volt, hogy a beteget 7-dik napra elbocsátottuk.

li. Ádám 19 éves molnár egy héttel ezelőtt malomkövet faragott, mely alkalommal egy kődarabka ugrott bal szemébe. Erős könyezés és kisfokit fájdalma daczára tovább dolgozott és csak orvosa tanácsára kereste fel kórházunkat. Vizsgálatnál a bal szem mérsékelt kötőhártyai és kisfokú ciliaris injectiót mutatott; a szaruhártya alsó-belső negyedében a limbustól körülbelül 3 mm.-nyíre volt egy kis kölesnyi szürke elmosódó határú volt; a csarnok rendes, vize tiszta; a pupilla kerek, szürkés folt, fényre renyhén reagált; az iris duzzadt, vérbő volt, alsó-belső negyedében, a cornea sugár közepének megfelelőleg, egy kölesnyi sárgás-barna, gömbölyded, egyenetlen felületű, az iris síkjából kiemelkedő testecske volt. Ezen esetben is az előbb leírt módon iridectomiát végeztünk és az idegen testet eltávolítottak. A gyógyulás szintén gyorsan és teljesen zavartalanul folyt le.

Ezen esetekben tehát idegen test, áthatolva a szaruhártyát, beékelődött az irisbe, több napon át ott is maradt, s daczára az érzékeny cornea és iris ezen sérülésének, az idegen test eltávolítása után rohamos gyógyulás állott elő. Ezen gyors gyógyulást csak úgy magyarázhatjuk, hogy a vas- és kődarab jelen esetünkben tiszta lévén, nem vitt magával fertőző microorganismust az irisbe, miért is az izgalmas tünetek egyszerű traumatikus eredetűek voltak, melyek az előidéző ok eltávolítása után szintén engedtek.

II. Lipoma subconjunctivale.

rich. Vilma 14 éves leánynak jobb szemén, a szemteke felső felében, a szaruhártya széle felett 1—2 mm.-nyíre egy szabálytalan ovalis alakú éles határú 16 mm. hosszú 9 mm. magas és 8 mm. vastag sárga daganat ült, mely felfelé az átmeneti redőig, ki- és befelé majdnem a zugokig terjed. A daganat síma felszinű, lágy, sekély barázda által egy kifelé eső nagyobb és egy befelé eső kisebb részletre oszlott. A kötőhártyával erősen összefüggött, a sclera felett azonban könnyen volt mozgatható.

A daganat tömege által akadályozott pislogatás hosszabb ideig fennálló kötőhártya hurutot okozott. A daganat eltávolítását akképen eszközöltük, hogy a daganat tetején ovalis kötőhártyadarabot vágtunk ki, mely seben át az egész sárga tömeget elég könnyen kifejtettük. A górcsövi vizsgálatnál a conjunctiva hámja vastagodottnak mutatkozott. A conjunctiva alatti kötőszövet szaporodott, egyes helyein diffus beszűrődés