Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1889-02-24 / 1. szám

SZEMÉSZET

1889. 1. sz.

■>

egyikének (4. ábra) azonosságát az enyimével a szerző maga hangsúlyozza. Itt is a jobb teljesen ép látású szem papilláján egy szürke folt mutatkozik, mely behatóbb vizsgálatnál egy részben éles szélű, meg nem határozható mélységű excavatiónak bizonyul lie ; itt is a centrális edények egy különálló physiologikus vájulásból erednek. A szerző oly szíves elsőbbségemnek elismeréséül esetemről így nyilatkozni: „no other ease has to my knowledge been reported“. Es ezt a véleményt, úgy látszik a két német szerző is osztja; de én most képes vagyok egy az enyimnél (nem az észlelés, hanem a közlés idejére nézve) régibb jelentést felemlíteni. A lelet, melynek tárgyát az enyiméhez teljesen hasonló boneztani viszonyok képezik, a kölni Samelsohn poliklinikai anyagából való és már 1884-ben akkori segédorvosa dr. Stood által lett leírva és rajzolva (5. ábra).1

4. ábra. 5. ábra.

Egy asszonynak jobb szeméből van, melynek látóképessége — 1; de minthogy ezen szem, spontan jelentés szerint, mindig csak a sorok első betűit látja, a látótér is megvizsgáltatott, és kisült, hogy a centrumtól mintegy 2 fokkal kifelé egy scotoma van, melynek kiterjedése vízszintes irányban 6, függélyes irányban 5 foknyi. Nyilván a rósz rajz, mely azt a mi a szövegben olv kimerítően le r an írva, tényleg a nézővel nem sejdítteti, lehet oka annak, hogy ez az érdekes lelet a későbbi észlelőknek figyelmét és így az enyimét is kikerülte.

Ismeretem szerint tehát eddigelé csak 5 eset találkozik az irodalomban (némileg feltűnő, hogy csupán nők szeméből erednek); A mennyire igaz Peltesohnnak az az észrevétele, hogy a látóidegfej morphograpliiája gyorsabban gyarapodnék, ha kivétel nélkül minden esetben a szemtükörrel a szemek belsejébe tekintenénk, részemről mégis azt hiszem, hogy az itten tárgyalt lelet általában véve igen ritka, de figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az anomalia az egyes esetekben helyre és alakra nézve oly nagy mértékben összhangzó. Az excavatio éles széle és meg nem határozható mélysége minden szerző által fel vau említve (Stood és liandall által is), azonkívül az excavatio mindig a külső papilla félben, szélének szomszédságában, észleltetett. És így a magában véve ugyan ritka és rendkívüli morphologiai leletnek mégis elég rövid idő alatt és gyorsan egymás után történt újból észlelése és a részleteknek épen érintett nagyfokú összhangzása feljogosít arra, hogy a typusos rendellenességek sorába emeljem.

Orbitabajolt.

Issekutz László űr. tanársegédtől.

Az orbitában előjövő számos daganatok, cysták, gyuladásos bajok közös tüneteként majdnem mindig megvan az exopthalmus, illetve dislocatio bulbi, minek jelentősége az, hogy a szemgödörben oly kóros anyagszaporulat van, mely az élettanilag meglevő, szemteke és az orbita falai közötti űrbe nem fér, tehát elmozdítja, kinyomja a mozgatható részt, a szemet. A bulbus kimozdításának milyensége és nagysága szo-1 Zellender. Klinische Monatshlätter für Augenheilkunde 1884. XXII. évf. 285. 1. Zur Casuistik der Missbildungen an der Sehnervenpapilla.

ros összefüggésben áll az ezt okozó kóros anyagszaporulat székhelyével, növekedési irányával és nagyságával. Az orbitában bárhol előálló anyagszaporulat, hacsak nem szétfolyó természetű (geny, vér stb.), a szemtekét növekedési irányában fogja elmozdítani, mert épen növekedési irányában állja útját az orbitát majdnem teljesen kitöltő szemteke. Az orbitából kitolt szem mozgásában is gátoltatliatik, mely megint az alapbaj természete, székhelye és nagyságától függ. Látható tehát, hogy úgy az elmondott protrudálás, mint az azzal járó mozgási hiány is az alapbajra nézve diaguostikus értékkel bír. A szem mozgása, daczára a protrusiónak majdnem semmit, vagy csak kis mértékben, de egyenletesen korlátolt, pl. Basedow-kórnál, az izom-tölcséren belül fekvő kisebb daganatoknál, szétterült retrobulbaris vérzéseknél és gyű (adásoknál stb. Majd máskor mozgása csak egy irányban gátolt vagy felfüggesztett, mint pl. álképletek, cysták, tömörebb lobos izzadmányoknál, mikor is az említett bajok fészke felé van a mozgási zavar. Tapintó érzékünk felhasználását sem hanyagolhatjuk el ily esetekben, jóllehet csak az egészen peripheriásan fekvő bajoknál foganatosíthatjuk ezt directe, míg máskor a. szemteke közvetítésével. midőn felvilágosítást kapunk arra nézve, hogy a dislocatiót vagy cxophthalmust okozó baj puha, tömött, tluctuáló, pulsáló, fájdalmas természetű-e, miket ismét diaguostikus szempontból jól felhasználhatunk. Támaszkodhatunk még a baj fejlődésének mikéutiségére és azon tapasztalatokra, melyek arra tanítanak, hogy egyes bajok, cysták, daganatok mely helyen szoktak rendesen előjönni. Ha az orbita említett bajai még kis terjedelműek, akkor természetesen a jellegző tünetek sincsenek meg, vagy ha a baj az orbita peripheriáján van, csak dislocatio bulbi áll elő, ámbár nem tagadható, hogy ezzel mindig kis exophthalmus jár. Az elmondott tünetek kellő értékesítése és méltatása mellett, természetesen akkor haladhatunk legbiztosabban a diagnosis útján, ha a bajt magát láthatjuk, tapinthatjuk. tartalmát vizsgálhatjuk, miért a próbapunctio is szóba jöhet.

1. 8. lí., lf> éves, hajadon, szülei elmondják, hogy a leánykának baloldali belső szemzugában már első gyermekkora óta láttak kis daganatot, de minthogy semmi kellemetlenséget sem okozott és mindig egyforma volt, semmi fontosságot sem tulajdonítottak neki.

Az utolsó évben azonban ezen daganat rohamosan nőni kezdett, mivel együtt bal szeme is kifelé nyomatott, úgy hogy kancsallá vált. Fájdalmai soha sem voltak. Az említett betegjói fejlődött, teljesen egészséges. Jobb szeme ép. A bal orbita felső-belső zugának megfelelően, az orrgyöknél, a szemhéj bőrét elődomborító galambtojásnagyságú daganat volt, mely felett a bőr kissé feszült volt, de rendes színű. A daganat a belső orbitafal alul bújt ki, előfelé körülirt volt és tapintásnál élénken fluctuált. Fulsatiót nem mutat, nyomásra nem kisebbedet! A bal szem ki- és aláfelé volt eltolva és mérsékelt fokban kissé kifelé; mozgásai szabályosak voltak, talán be- és felfelé kissé korlátolt. Kettős látás nem volt. A szem visusa, valamint a tiikri lelet normális volt.

A betegen próbapunctiót csináltunk hegyes szikével, midőn a nyíláson át pépes, kissé sárgásba játszó tartalom ürült ki, melyben nagy mennyiségű szőrt lehetett találni. A sebet ezután tágítottuk, a cysta tartalmát kiürítettük, a sebet drainiroztuk és az utókezelést tisztogatásban állapítottuk meg. 10 nap múlva, mert a baj lassan gyógyult, de meg a zugban még kis tömött összeállású hely volt, a cysta-fal elroncsolása végett, a seben át lapis-pálczikával behatoltunk és igen erélyes égetést végeztünk. Erre a következő napokban a szem kitolása és az említett irányban való dislocatiója tetemesen növekedett, mihez a bulbaris conjunctiva belső felének vizenyője járult. A szem befelé kevesett mozgott és a beteg kettős látásról panaszkodott. Az üreg maga galambtojásnagyságú volt. Puha szövettel kibélelve, bátra egész a n. optikusig lehetett eljutni.

Az említett tünetek négy hét alatt kezdettek visszafejlődni, mit későbben azzal iparkodtunk siettetni, hogy a szemteke közvetítésével másságét végeztünk, melynek itt is, mint más esetekben jó hasznát láttuk. Az egész lefolyás alatt a visus jó volt, tükörrel még pangás sem volt látható. A beteg egy ér-