Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-10-21 / 6. szám

127

—■--------—----------------------------------■ ■■ ■ m ■.....................................- ■ fl

is uralkodóvá, és azontúl is, midőn még más feladatok kerültek előtérbe, ezek mellett folyton a felszínen maradóvá tette.

Később, midőn a kórboncztan az orvosi tudományokban már teljes érdemesítésben állott, a kórtani felfogás újabb tényezővel, a Virchow sejtkórtanával szaporodott. Ugyanezen időben a külön szemészeti téren roppant haladást indított meg a Helmholtz által feltalált szemtükör (1851), ugyancsak Helmholtz physiol, optikája (1867) mint a látószerv életműködéseiről szóló exact tudomány, továbbá Dondersnek a fénytörési rendellenességeket teljesen megértésünkre hozó munkálatai, úgyszintén a szemről Müller Henriknek és másoknak a Virchow sejtkortanán alapuló kórszövettani felfedezései.

Mindezen rohamosan felhalmozódó ismereteket szemklinikái irányban a lángelméjű Graefe Albrecht elvtársaival egyetemben in statu nascenti értékesítette. A szemészeti tudomány kevés év alatt bámulatos tökéletességre emelkedett és a többi gyakorlati orvosi tudományokat hamar messze túlszárnyalta.

Graefe kórtani felfogása sejtkórtani volt, tehát tulajdonképen, bár finomított alakban, kórboncztani maradt. Kutatási módja pedig a physikalis vizsgálási eljárások igénybevételén és az új személettani ismeretek alkalmazásán alapult.

A szemészetnek ezen élettani és módszertani irányával Graefe szelleme van elválhatlanul összenőve. Arit csak mint öntudatos követő vett benne részt, habár az új szellemben tett egyes kutatásokkal a további fejlődéshez még mindig járult. Az előbbi korszaknak Arit, az utóbbi korszaknak Graefe adta meg a bélyeget.

Ha a két nagy szemészvezérnek cselekvő befolyását, termelő képességük hajtó erejét mérlegeljük, be kell vallanunk, hogy az egyes munkálatok szerint, azok változatosságában, továbbá az új felfedezések hordereje szerint, úgyszintén a segédeszközök és segédtudományok felhasználásában a találékonyabb, sokoldalúbb, másokra termékenyítőbben ható, a jövőnek új perspectivákat nyitó Graefe volt. Azonban, a midőn Graefe a módszertani irányt kezdeményezte, mégis már önként kínálkozó útra lépett, míg Arit annak idején az útat maga törte. Graefet az ár vitte, Arit az árt megindította. Graefe bő tartalmat, Arit új alakot adott a szemészetnek. Graefet felfedezései, Arltot az irányadás teszi halhatatlanná.

Ekként Arit nagy nevét a késő unokák is kegyelettel fogják hangoztatni, mint olyant, mely a mívelődés történelmében külön helyet követel. —

Ezen a végtelen időkre folytatódó hatás mellett közel elenyészőnek látszhatnék az a benyomás, melyet az egyideig élt, most már meghalt férfi a vele egykoruakban visszahagyott.

De épen úgy, mint Arltot nem a történelemben történhető megörökítés gondolata vezérelte, hanem az igazságot kereste és lelkületét magas erkölcsi eszmények szerint fegyelmezte : mi is, a kik vele egyidőben éltünk, azon jogunkat el nem ejthetjük, hogy benne ne csak a történelem hősét, hanem a köztünk mozgott, a velünk cserehatásban állott egyént is lássuk. Ezen hatás, az emberről az emberre, idővel elenyészik, de addig, míg a vele érintkezettek életben vannak, eltart.

Nekünk itt maradiaknak Arit nemes személyisége lelkesítő például szolgálhat abban, hogy a szellemi jelentőségnek és a jellemfejlődésnek mily magas fokára lehet feljutni, ha minden képességünket egy eszményre központosítjuk. Arltot összes érzési köre arra vezette, hogy mindenek felett a szenvedőkön segítsen. A vele élőknek jóltevője lenni akart. Szellemi tevékenységét ezen eszme szolgálatába állította. Kutatásai is azon törekvésből következtek, hogy a betegeket minél sikeresebben gyógyítani lehessen. Működésének ethikai alapja tehát a nemes jellem volt. Ezen erős jellem nélkül aligha alkotott volna maradót.

Ha Arit élete a mívelődés tényezőjévé fejlődött és ezen eredményt csodálva tiszteljük, akkor egyszersmind jelleme, mint azon eredmény kútforrása, előtt is hódolva meg kell hajolnunk. És ha Arltra emlékezünk, lelkünk felmagasztosodik a gondolatban, hogy vele egy időben élni, vele érintkezni szerencsések valánk, — mert épen mint ember a legjobbak közzé tartozott, kikkel földi pályánkon találkozhatánk.

— 128 —

A szemészet külföldön.

Grósz Emil dr.-tól.

(Vége.)

A német egyetemek nem viselik magukon a berlini iskola jellegét, részint, mert már ab initio önálló irányban fejlődtek, részint, mert a berendezés és az alkalmazott módszer igen nagy mértékben függ az illető tanártól. Igaz ugyan, hogy Bismarck keze a szellemi s anyagi centralisatiót az egyetemekre is kezdi kiterjeszteni, a százados traditiót azonban ő sem törülhette el. De jobb is ez így, mert épen önállóságuk által képesek az egyetemek a kis vidéki városokat a tudomány központjaivá emelni. Semmi sem képes annyira meggátolni a nagy városok felső tanintézeteinek túltömöttségét, mintha a vidéki egyetemek nagyhírű tanáraikkal s mintaszerűen berendezett intézeteikkel ellensúlyozzák a világvárosok vonzerejét. A budapesti egyetem túltömöttsége évente érezhetőbbé válik, a harmadik egyetem szükségét mind gyakrabban hangoztatják. Pedig ezzel nem fog csökkenni a pesti egyetem hallgatóinak létszáma, mert míg nem vagyunk képesek a vidéki egyetemnek gazdagon berendezett intézeteket s kórházakat adni, s míg meg nem szűnik az a rendszer, mely előmenetelnek tekintette az áthelyezést egyik egyetemről a másikra s így a kolozsvári egyetemet a budapesti gyakorló iskolájává sülyesztette: addig a dolgon nem lesz segítve.

Németország fényesen igazolta, hogyan kell ez eszmét a gyakorlatba vinni. Néhány kivétellel a híres tanárok megmaradnak a vidéki egyetemen s nehogy elvágyjanak onnan, a kormány igyekezett számukra olyan existentiát biztosítani, mely pótolta a nagy városok izgalmait s élveit. Nagyszerű intézetek berendezésével s önálló működés engedélyezésével jutalmazta őket a veszteségert, melyet az anyagiakban vidéken maradásuk által szenvedtek, így lehetővé válik, hogy a 60,000 lakossal bíró Würzburgban 1000 orvostanhallgató van. A kisebb anyagot sokkal több haszonnal használhatja fel tanulásra a tanár s hallgatója egyaránt, mint a világvárosok által nyújtott óriás beteglétszámot, melynek gépies ellátása határozottan kárára válik a tudománynak. Még utazásom előtt beláttam, hogy csak így lehet decentralisálni a hallgatóságot, s most csak megerősödtem hitemben s tisztelettel hajlok meg Volkmann előtt, ki kétségkívül Németország első sebésze és az ismételt alkalmat Berlinbe mehetni visszautasította, hogy Halléban maradhasson. S ez által ő és collegái oly niveaura emelték a Berlintől alig pár órára eső hallei egyetemet, hogy nem egy berlini beteg s tanuló keresi fel a klinikákat. Az »Orvosi Hetilap« részletesen ismertette a hallei egyetem berendezését, ismétlésekbe tehát nem bocsátkozom, csak azt jegyzem meg, hogy méltán emlegetik, hogy úgy néz ki, mintha a város volna az egyetem kedvéért s nem fordítva.

A szemészet tanára Graefe, kit nagynevű rokonának nymbusa még mindig környez. Méltán, mert eredményei oly szépek, hogy Németországban szerencsés kezű operateurnak tartják. 0 is erélyesen desinficiál, még pedig sublimattal. Assistensei a műtét terét egész idő alatt folyton öblögetik. Tőle láttam először az evisceratio bulbit, mely hivatva volna az enucleatiót pótolni. A cornea eltávolítása után kanállal kiüríti a bulbust, s utána gondosan összevarrja.

Érdekes, egyéniségénél s tanítási modoránál fogva, Michel. Würzburgban a híres Julius-Spital területén áll a szemészeti intézet, nagy tantermével, tágas s kényelmes szemtükrözőjével, világos laboratóriumával s szép várótermeivel. A betegek a néhány percznyi távolságra eső kórházban külön épületben nyernek elhelyezést.

Reggel 9—ii és délután 2—4 tartják az assistensek az ambulantiát, melyen a tanár is jelen szokott lenni. 11 —12 előad, mialatt a hallgatóság gyakorolja magát a díagnosistételben s számos beteget mutat be. 12-kor operál. Desinfectió pontos, törlésre gondosan kifőzött szivacsokat használ. A beteget műtőszéken helyezi el, melyet toló kocsira helyeznek át a beteg átszállítására. A könnyebb operátiók után azonban gyalog mennek át a kórházba. Mint mondja, ebből még nem látott kárt. Ő minden gyógyszert kenőcs alakjában rendel (vaselinnel) s alkalmazásukra üvegpálczikát használ. A trachoma-csomókat felszúrja s kinyomja.