Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-09-23 / 5. szám

IOI

102

is fog. — Knapp (New-Yorkból) a gyógyítási tartam akármelyik periódusában beavatkozik, ha az eredménynyel nincs megelégedve.

— Donders meggyőzi Schweiggert, hogy strabismusnál a kettős képek elkerülése czéljából a retinában elnyomás történik.

3. Stilling (Strassburgból) előadást tart a koponya alakjáról viszonyítva a refractióhoz. Ha az orbita nem magas, az obligus superior ráfekszik a bulbusra s azt comprimálja, hosszabbá, myopsá teszi, ha pedig az orbita magas az obliques nem bír hatással a bulbusra. A nagyfokú myopiás szemeknél a bulbus nasalis fele nagyobb, de sokszor a bulbus nem is mutatja azon sagittalis irányban ellipsoid alakot, melyet a kisfokú myopiás szemek szoktak mutatni. Ha továbbá az obliquus messze a halánték felé tapadt, akkor a bulbus excesiv myopiánál tojás alakjával bír; ellenben ha az obliquus máskép halad, akkor vagy a golyó formájához közeledik, vagy a haránt átmérő nagyobb mint a hosszátmérő. A sagittalis irányban hosszabbodott, tojásdad szemeknél a sclera a szem hátsó pólusában elvékonyodott, a haránt irányban kitágult szemen pedig az aequatoron.

Discussio. Schmidt-Rimpler (Marburg) tett ez irányban vizsgálatokat 79 tanulón, de nehéz exact méréseket tenni, mert az orbita lágy képletektől körülvett, melyek bizonytalanná teszik azon határt, melyhez mérnünk kell. Ezért kijelenti, hogy előadó nézete sem alkothat valami biztosat, az ő általa felállított törvény több mint kétséges. — Cohn (Boroszló) örvend, valahányszor új munka jelenik meg e téren, melyen ő 2 5 éven át dolgozott, másrészt azonban kéri a congressust, hogy előtte szóló skepticus nézeteivel szemben álláspontot ne foglaljon, mert az ilyen már sokat ártott az iskolás-myopia ügynek. — Weiss (Mannheim) bonczleletek alapján megerősítheti Stilling méréseit, mert kiválólag foglalkozott az orbitabemenet anatómiájával (ez évben jelent meg e munkája).

III. gyűlés. I. Gayet (Lyonból) előadja hivatalos referátumját a hályogkivonásról. A hályog csak műtét által gyógyítható s pedig a lágy, discissio által, a legtöbb alak kivonás által. A lesülyesztés és reclinatio nem vétetik már igénybe. A tokkal kivonás ideális czélt követ. A kivonás helye a mellső csarnokba esik s úgy látszik a limbus előnyben részesül. A lebenyes kivonás legjobb, a seb ne legyen igen kicsi, iridectomia nem szükséges s a mennyire lehet, csak mint előre tervezett hajlandó, végre szükség esetén. A tok discissiója a punctióval egyidőben történjék késsel, s a hályog kihajtása a rögzítő csípő és a kanál kombinált nyomása által végzendő. A maradék kihozására kerüljük az eszközt a mellső csarnokba vezetni, hanem tegyük azt massage-al és a csarnok kimosása által fecskendővel (jet dardé). Esetleg a cornealis seb varrható. Az elbánás a cocain segélyévei könnyebbült és az asepsissel biztosabb eredményekhez vezet. Az atropin és eserin nem bír absolut javalattal és ellenjavalattal s kitűnő fegyverek ügyes kezekben. Egyedüli eshetősége e műtéti módszernek az iris beékelődése okozva spasmus által, vagy glaucomás tensio által, vagy végre a maradékok felduzzadása által. Az előbbit kerüljük nagy gonddal, az utóbbit jó operálás által, a másodikat pedig nem lehet előre látni s gondoskodnunk kell a részeknek ad integrum helyreállításáról. Az utóhályog gyakori és kellemetlen, mert az utóműtétek mindig tele vannak bizonytalansággal és veszélylyel.

3. Schweigger correferál ezen tárgyról s védi azon tételét, mely szerint a veszteségek ?iem függnek sem a seb alakjától, sem fekvésétől. Használ háromszögű kést és villaalakú rögzítőt (Spiess), mely két helyen behorgasztatik a sclerába s így a szem rotatióját is megakadályozza. Az üvegtest igen jó tenyésztője a bacteriumoknak, azért extractiónál panophthalmitis előfordul, de iridectomia után nem. E baj a klinikán gyakoribb mint magánklinikáján s ezt arra vezeti vissza, hogy előbbiben a levegő inficiáltabb.

Discussio. Wecker (Párisból) hiszi, hogy a háromszögű késsel nagy nehézségeket gördítünk a lebenyes kivonás elé, ezért Graefe kése megtartandó, mert ezzel urak vagyunk a metszés felett, mig amazt tovább kell vezetni akármilyen az iránya. Soha sem alkalmaz atropint sem műtét előtt, sem utána, mert a belszemnyomást emeli, glaucomát is kelt, de igenis eserint, melytől ő nem látott iritiseket. Waldhauer (Mitauról) aranyoztatott bizonyos eszközt (rögzítő, kancsalhorog), mert ez kevésbbé sértő. — Critchett (London) apja műtétéire hivatkozva, az iridectomiás extractiót biztosabbnak tartja.

— Galezowski (Párisból) iridectomia nélkül operál és sokat tart

a sebkezelésről, mely nála abban áll, hogy az infectio kikerülése czéljából gelatinlemezeket tapaszt a lebenyre. E lemezek 7 —10 óra múlva eltűnnek, felszivatnak. — Chibret (Clermond-Ferrandról) kifecskendezi a csarnokot, de mindig oldallagos világítást is alkalmaz, hogy a csarnok tisztaságáról meggyőződjék. — Graefe protestál Wecker-nek atropin proscribálása ellen, azonkívül határozottan I nyilatkozik az iridectomia mellett.

3. Knapp előadást tart ugyanezen tárgy felett s egyet-mást említ 100 iridectomia nélküli operálásairól. Az iris előesés többnyire magától húzódik vissza, ha nem, lemetszetik. Megkülömböztet mechanicus és bacteriás synechiát.

Discussio. Meyer nem helyesli azt, hogy Schweigger élt v. Graefe azon szavaival, hogy jő volna az iridectomiát extractiónál j kerülni; figyelmeztet azonban arra, hogy v. Graefe azon szavakat 1864 mondta, mikor methodusa még nem volt alkalmazásban. Wecker megint Critchettnek teszi azon megjegyzést, hogy nem I szabad apja adataira hivatkozni, mert azok az antisepsis előtti időkre esnek. Becker is antiiridectomista. Részt vett még a discussióban : Wicherckiewic (Posenből), Haase (Hamburg) s Haltenhoff (Genf). — Knapp befejezi a discussiót, mondván, hogy ő az iridectomiát a kivonásnál úgy tekinti, mint egy ventilt a hajó kazánján, ő pedig sok kapitányt ismer, a ki átszárnyalja az óceánt a ventil igénybevétele nélkül (Meyer s több hangok : de ott van ám a ventil!).

4. Jessop (London) előadást tart a szembeli izmok élettani hatásáról. Az eserin directe stimulálja az izomrostokat, a cocain elernyeszti az izomrostokat, mint az atropin, de az idegvégeket ingerli.

IV. délutáni gyűlés. 1. Coccius (Leipzigből) előadást tart a tensor chorioideae teljes hatásáról. Ha a tensor chorioideae rostjainak legerősebb feszülésében van, akkor az üvegtestből kevés folyadék lép ki. Ily üvegtesti ingadozásoknál (Schwankung) a lencse is ingadozik s akkor észrevenni azt, a mi külömben régebben is észleltetett, hogy a lencse hátulsó képe locomotiót tesz. Lencserezgés nem jön elő elsődlegesen, hanem akkor, ha az üvegtest ingadozik, ha belőle folyadék szivatik fel. A cocain felfüggeszti a lencserezgést, az atropin a tensort bénítja és az üvegtestnyomást csökkenti.

2. Wecker. A cornea-staphylomának kezeléséről szólva, a glandula lacrymalis kiirtását javasolja a kellemetlen könycsurgás elhárítására. Discussióban részt vesz Mohr (Insterburgból), a ki azt mondja, hogy az extirpatio előtt az orr megvizsgálandó, nem-e hurutos és Eversbusch (Erlangenből), ki a glandula extirpálását sokkal nagyobb beavatkozásnak tartja mint az elhárítandó bajt, a könnyezést.

3. Cohn (Breslauból) a szemfenék fotografálásáról szól. Vegyülék chlorsavas kalium és magnesiumból jobb fényt, villámlást ad, mint az egyszerű magnesium. Pisztolylyal idézi elő azon fényt a szükséges perczben s így sötétben a pupilla nem is ér rá összehúzódni. Fényképeket mutat a szem mellső képleteiről. Knapp s többen kívánnak olyanokat látni, melyek a szemfenékről vannak levéve. Dór (Lyonból) mondja, hogy ő is látott szép szemfenéki fényképet, de az macska szeméről vétetett fel. Hozzászól még: Galezowski, Javai, Adler (Bécsből) és Chibret. Parent a cornea reflexusát két nicol segélyével elnyomja.

4. Crainicean (Bukarestből) előadást tart iskolás gyermekek vizsgálásáról. Valami 8000 közt 12 trachomást talált. A myopia az első elemi osztálytól a negyedik osztályig kis mérvben gyarapodik. Átlag 3 °/0, a bukaresti orvosi karon 33%, a budapestin 30°/0. Oly propositiót tesz, mely véleménye szerint a congressus ressortjába tartozik: hogy fogadtassák el minden országban egy általános vizsgálati módszer, hogy az igy nyert adatok könnyebben összehasonlíthatók s értékesíthetők legyenek. — Hozzá szól Pristley.

5. Dürr (Hannoverből) előadást tart öt megalophthalmus eset fölött, melyet górcsövileg megvizsgált.

6. Knies (Freiburgból) az alapszínérzésekről szól, objectiv demonstrálás mellett.

7. Dinkier (Heidelbergből) készítményeket mutat be górcső alatt, a melyeken látni a cornea és irisszövetbeli gonococcusokat gonorrhoicus kötőhártyablennorrhoeaből származó keratitis perforans után.

8. Ernst (Heidelbergből) bemutatja a xerosis bacillus és spóraképződését.

F