Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-07-22 / 4. szám

— 87 — — 88 —

— A lencsehályog képződésének kóroktanához. Landsberg-X.ö\. — L. esetében egy 25 éves leánynál, ki azelőtt mindig jól látott, oly nagy golyva keletkezett, hogy annak sebészi eltávolítása vált szükségessé. Műtét után nehány hónappal epilepticus rohamok jelentkeztek, majd csakhamar mindkét szem lencséje elszürkült. Vizsgálatnál a bal szemen hátsó synechia volt, mindkét szem lencséje teljesen szürke. Mindkét szemen kézmozgást lát. L. mindkét szem hályogját eltávolította; szemkimosásra, valamint a kötéshez is sublimatot használt. Műtét után 8 órával a szemhéjak, nemsokára az arcz bőre is, erősen vizenyősek lettek; 24 órával reá apró hólyagocskák mutatkoztak a vizenyős bőrön. Többszöri tályogképződés után az arcz bőre és vele együtt a különben mindig békés volt szemek is gyógyultak. Látás mindkét szemen volt 5j,„. Landsberg nézete, hogy a szembaj kétség nélkül az egész szemteke gyuladásával kezdődött, mely chorioiditist, hyalitist, végre cataractát okozott, mint a hogy ez infectiosus bántalmak után szokott előállani. Ilyen bántalom azonban a jelen esetben hiányzott, miért is a szerző a szemgyuladás okát a chorioidea vasomotoricus táplálkozási zavarában keresi, mely ismét a struma következtében állott volna elő. Az arcz bőrének nagyfokú vizenyőjét a sublimatnak tulajdonítja, annyival is inkább, mert a golyvakiirtás után — melynél szintén sublimatot használtak — hasonló bőrvizenyőt láttak. (Centralblatt für Augenheilkunde, 1888. februári füzet.) Neupauer dr.

— Lenticonus posterior esete. Meyer F.-tői Heidelbergben. — Tíz éves fiúnál állítólag 3—4 év óta strabismus divergens állott fenn. Az ő állítása szerint jobb szemével mindig rosszul látott, míg a bal szeme mindig jó volt. Vizsgálatnál a bal szem visusa 6/s, emmetropiás, teljesen ép. A jobb szem 3-5 méterről olvas ujjakat. Tükörrel vizsgálva ezen szemet, a keratoconushoz hasonló kép mutatkozott, t. i. a pupilla vörös területének közepén egy kisebb kör látszott, mely sötétebb gyűrűvel volt határolva. Ezen belső kör a szem legcsekélyebb- mozgásánál sajátszerű rezgő kitéréseket végzett az ellenkező irányban. A belső körben több kisebb-nagyobb élesen határolt fekete foltok látszottak. Focalis vizsgálatnál a lencse hátsó felületéről az üvegtestbe nyúló kúpszerű teljesen átlátszó kiemelkedés látszik, melynek falán több kisebb, a csúcsán pedig egy nagyobb fehér, erősen fényt szóró folt van, mely a tükri vizsgálatnál feketének látszik. A lenticonus ezen esete azért bír különös érdekességgel, mert ez az első eset, melyben a conus a lencse hátsó felületén van, míg a lenticonus eddig leírt nehány eseteiben a conus a lencse elülső felületén volt. A lenticonus eredetét illetőleg a szerző valószinűnek tartja, hogy ez nem fejlődési rendellenességen, hanem valószinűleg kóros elváltozáson alapul, mely felfogás mellett szólanak a lencsetokon talált fehér foltok is. (Centralbl. für Augenheilk. 1888. febr. fűz.)

Neupauer dr.

— Látható véráramlás az újonnan képződött szaruhártyavéredényekben. Friedenwald H.-tói Berlinben. — F. a Hartnack-féle loupeval vizsgálva a szemteke elülső részeit, azon észleletre bukkant, hogy a megbetegedett szaruhártya véredényeiben a véráram mozgása könnyen látható. Nevezetes különösen az, hogy a vér a véredényben nem képez folytonos véroszlopot, hanem apró részletekre van osztva, melyek között színtelen űrök vannak. Maga a vér tovamozgása részint lökésszerűen szakkadozott, részint folytonos volt. Az áram iránya mindig a kerület felé volt irányozva, miből F. arra következtet, hogy ő csak vénákat látott. Ezen áramlást a szaruhártya különféle eredetű véredényeiben, valamint a szemtekei kötőhártya edényeiben is lehetett látni. A tünemény magyarázatát a szerző egyelőre még nem tudja megadni. (Centralbl. f. Augenheilk. 1888. febr. f.) Neupauer dr.

— A szeműr és homloköböl genygyülemének három esete. Peltesohn yV.-tól Berlinben. — A három eset közül kettőben orrgyuladás ment előre, míg egy esetben a beteg nem is tudta, hogy orrbaja is van. A tünetek mind a három esetben voltak: fejfájás különösen az orrgyök felett, valamivel későbben fájdalom a szeműrben, daganat a szem belső-felső részében, mely a szemtekét le- és kissé előretolta; maga a szemteke mind a három esetben gyuladástól teljesen ment volt, a látás jó volt, a szemfenékben legföljebb csekély fokú venosus vérpangás. Az orr vizsgálata kiderítette, hogy a homloköböl nyílásából genyes váladék szivárog. Ezen esetekben a homloköböl gyuladása volt az

Budapest, 1888. Pesti Lloyd-társulat

elsődleges, mely az orbitalis csontfal átmaródása után a szeműrbe is terjedett. Kezelés volt: eleinte meleg borogatások, majd beszúrás és a genynek kieresztése. (Centralblatt für Augenheilkunde, 1888. februári füzet.) Neupauer dr.

— A Bright-kór prognosisa szembántalom alapján. Dr. Miley 1884—1886-ig valamennyi a London Hospitalban kezelt vesebajos szemét megvizsgálta. 164 beteg közül 105-nek szemfeneke teljesen ép volt, 8 esetben nem jellegzetes s 51-ben határozott retinitis nephriticát talált. A 105-ből meghalt 28, az 51 közül 27, tehát az utóbbiaknál a halálozás kétakkora. Az 51 eset között 38 férfi s 13 nő volt; 2 egyén volt 20 év alatt. Az első szemfenéki lelettől számítva legfeljebb 12 hónapig élt a legtöbb beteg, egy élt 14, másik 18 hónapig. Szerző következő tételeket állít fel: i. hogy a szemfenéki változások a vesebajnak csak késői szakában állanak be; 2. fellépésük a prognosist súlyosbítja; 3. az első szemfeneki lelettől számítva a beteg legfeljebb 18 hónapig él; 4. kivéve a retinitis gravidarumot, a szemtükör igen becses adatokat szolgáltat a prognosisra. (Centrbl. prakt. Augh. márcz. f.) Juha dr.

VEGYESEK.

— Anderson 9 éves leánynál neuroretinitis albuminuricát észlelt, melyhez igen nagy retina-leválás csatlakozott mindkét szemen. Az idült vesezsugor valószinűleg morbilli után fejlődött. —.—

— Millingen törökországi 15 éves gyakorlata alatt egyetlen

egy amblyopia toxica-\al sem találkozott. A törökök dohánya gyengébb, bár sokkal többet szívnak. M. a mérgezést a dohánylének tulajdonítja, mely a száj nyálával keveredik. A raki-\vú.s,l) bár némelyik túlhajtja, nem okoz kárt. —.—

— Suell 42 éves férfiúnál glaucoma ellen sclerotomiát

végzett. 2 év múlva a ki- és beszúrási helyen 2 göb keletkezett, melyek idővel szaporodtak s összefolytak. Minthogy a glaucoma szűnni nem akart, enucleatiót végzett, később a tumor recidivált (sarcoma fusocellulare) s exenterátiót tett szükségessé. —.—

— Trachoma folliculare újabb sebészi kezelését ajánlja Schroeder e czélra készült fémkésével, mely 4—7 mm. hosszú nickelezett vagy ezüstözött rézdrótból készül. A conjunctivát előbb cocainozza s aztán a folliculusokat formaliter kikeféli. Állítólag nem olyan nagyon fájdalmas. Az esthek régi népies szere, a czukorral való dörzsölés jó eredményei bírták e methodus elfogadására. —.—

— Cohn kérésére Goltz pasa a konstantinápolyi hadi iskolája növendékének szemét a Cohn-féle táblákkal megvizsgálta. A táblát 6 m.-ről 17% nem tudta elolvasni, ennyit talált Cohn 10,060 gyermeken eszközölt szemvizsgálatánál is, csakhogy a török tanulók sokkal korosabbak, úgy hogy a rövidlátás °/0-át tetemesen kisebbnek kell felvenni. fuba A. dr.

— Fizta Teschenben megvizsgálván a vakokat, úgy találta, hogy 10,000 lakosra 6'4 °/0 vak esik és pedig a nők és férfiak arányosan. A legtöbb 30—60 és 1 — 5 év közötti volt, legkevesebb volt az 5—30 éviek között. A megvakulás okait felsorolva, kiemeli, hogy legtöbb vakúlt meg keratitis ulcerosában 1-31 °/0, trachomában r23°/0, míg cataracta senilis csak o-6i°/0-ban volt, glaucoma 0-17%..

— Bono a coffeinnel tett kisérletei alapján annak fájdalomcsillapító hatását illetőleg mondja, hogy az nem okoz anaesthesiát a szó szoros értelmében, de az eszközök, marószerek által okozott fájdalmat hamar lefokozzák, úgy a corneán mint a conjunctiván vagy más nyálkahártyán. Az adag 2 °/„ oldat. Szintén Bono a jodolt jobban ajánlja antiseptikumul a jodoformnál, mert nem izgatja a szemet és szagtalan.

— Sattler szerint a jodoform először a mikroorganismusok életképességét csökkenti, később ha szétbomlik kiszabadul a jód, mely azokat megöli.

— Abadie jónak látta a jodoform-lanolin kenőcsöt iritis tuberculosánál a conjunctiva redőbe kenni, és ajánlja a mercur-lanolin kenőcsöt bizonyos chorioiditisnél megkisérleni.

—- Ga/ezowski a tabes kezdetén arra jellegző tünetnek mondja, hogy mindkét szem alkalmazkodása teljesen béna, a sphincter iridis azonban ép, a pupillák rendesek. Az arcz bőre a szemek környékében érintés iránt érzéketlen. —pr. *)

*) Ráki erős szilvapálinka, használtabb neve szlivovitza. Tapasztalatom szerint igen mérsékelten élvezik. Dr. Juba.

könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)