Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-07-22 / 4. szám
79 8o rendestől eltérő lefolyást. Míg az egyszerű vesiculás phlyctaenánál i—4 hólyagosa van a szaruhártya limbusán, melyek 8—io nap alatt visszafejlődésnek indulnak, addig ritkább eset az, hogy vesiculás phlyctaenák mellett a szaruhártyán beszűrődések, majd fekélyek álljanak elő. Azonban aránylag legtöbb változást a lefolyásban találunk pustulás phlyctaenáknál. Ezen phlyctaena tudvalevőleg egy genyes tartalommal biró felhámhőlyagcsa, melynek azon jellegzetes tulajdonsága van, hogy a szaruhártyára átterjedni szeret, ott kiterjedt beszűrődéseket, majd fekélyeket és azok következményeit okozza. A beszűrődési folyamat ezen átterjedési törekvése érthető abból, hogy az elsődleges pustula a szaruhártya limbusán, tehát a kötőhártya és szaruhártya közös felhámrétege alatt fejlődik, honnan a szaruhártyára való átterjedés egyszerű továbbhaladása a folyamatnak. Rendesen csak egy pustulás phlyctaena fejlődik a szaruhártyán; ritkábbak azon esetek, melyekben 2—3 vagy még több pustula fejlődik egyszerre a szaruhártyán. A rendestől eltérő lefolyás gyakran a váladék minőségében és mennyiségében is mutatkozik. Míg némely phlyctaenánál kevés könyes a váladék, addig más esetben igen bő könyezésben nyilvánul. Ritkák azon esetek, melyekben a váladék bő hártyás vagy genyes, úgy hogy némelykor a blennorrhoeától való megkülönböztetés is nehéz. Ismét más ritkább esetekben a baj ophthalmia catarrhalis képében jelenkezik. Bő könyezés mellett a szemhéjak vizenyősek, a kötőhártya élénkvörös belövelt, erősen duzzadt számos apró vérzésekkel tarkázott. Csak a 2—3-ik napon mutatkozik a limbus corneae mellett nehány apró phlyctaena, jeléül annak, hogy nem ophthalmia catarrhalis, hanem phlyctaenás megbetegedéssel van dolgunk. Ritkábbak végre azon esetek is, melyekben a phlyctaenás megbetegedés a szemnek egyébb betegségéhez társul, pl. könytömlő-gyuladáshoz, blepharadenitis vagy episcleritishez. A phlyctaenás megbetegedések lefolyásának ezen sokfélesége daczára, nem csekély meglepetésemre szolgált észlelni oly lefolyást, melyet eddig nem láttam, de az irodalomban sem találtam feljegyezve. Egy cornealis phlyctaena minden megfelelő gyógykezelés daczára hosszú ideig növekedett, majd abcessussá alakult, végre megrepedt s belőle geny ürült ki. Az eset azt hiszem elég érdekes arra, hogy azt valamivel bővebben közöljem. B. Feri 9 éves fiú ez év április havában jött először ambulantiánkra. A beteg szülei állítólag egészségesek; három testvére azonban hosszabb ideig tartó ótvarban szenvedett. A beteg gyermek korához képest gyengén fejlett, vézna; arczbőre, valamint a látható nyákhártyák halaványak. Az orr nyákhártyája erősen duzzadt belövelt, váladéka bő. Az orrnyilások körül, valamint a bal füle alatt és a bal pofán kisebbfokú eczema. A nyirkmirigyek a tarkón és a hajlásokban duzzadtak. A beteg általában a scrofulosis erethicus képét mutatja. A beteg 6-ik életévig állítólag egészséges volt; akkor jobb szeme magától kivörösödött, fájt, erősen könyezett és fénykerülő volt. 3—4 hét alatt azonban ezen szembaj teljesen meggyógyult. Ez év április havában a bal szem hasonló tünetek között betegedett meg. Ekkor kórházunkba jött, mikor is erősebb szemhéjgörcs bő könyezés és fénykerüléssél járó kölesnyi phlyctaenát találtunk a bal szemen, mely a limbus corneae belső részén ült. Ekkor langyos chamomilla-borogatásokat rendeltünk acidum boricummal és acidum boricum pulveratumnak a szembe való beszúrását. A baj azonban nem hogy javult volna, hanem mindinkább roszabbodott. Fejfájás állott elő. A szemhéjszélek duzzadtak, vörösek lettek; bő könyezés mellett a fénykerülés igen nagy volt. A szemrés erőszakos nyitásánál és a szemnek erősebb megvilágítására rendesen 2—3 trüsszentés állott elő; végre a ciliaris injectio az egész szaruhártya körül terjedt el. Ekkor az acidum boricum pulveratum beszúrását elhagytuk, a szemdiaeta és borogatásokhoz még Arlt-féle homlokkenőcsöt és belsőleg syr. ferri jodatust rendeltünk. Április hó vége felé a limbuson levő csomó mellett a corneán körülbelül 1—2 mm. széles kissé kiemelkedő elmosódott határú szürke beszűrődés keletkezett. A limbuson levő csomó a corneára terjedt. Erre a csomó ereződni kezdett. Az ereződés gyorsan fokozódott, mi mellett a szaruhártya beszűrődése mindig a közép felé haladt. Az ereződés oly bő volt, hogy erősen előre domborodó csomót képezett, mely annál inkább növekedett, minél inkább a cornea közepe felé közeledett. Junius 15-ike körül a szivárványhártya is duzzadt volt, a pupilla szűkes lett, miért is i°/o-os atropinboricumot rendeltünk naponta kétszer. Már akkor a szaruhártya belső felét egy 4 mm. széles, előre domborodó csomó foglalta el, melynek felszíne az igen számos, sugár irányban a közép felé haladó véredény miatt élénkpiros volt; a csomónak cornea közepén levő végén körülbelül 1 mm. széles sarlóalakú elmosódó határú beszűrődés volt. Akkor, hogy a folyamat tovaterjedését megakadályozzuk, a beszűrődés megpörkölését ajánlottuk a beteg szüleinek. A szülők nem egyeztek be ezen operatióba, hanem az eddigi gyógykezelést folytatták. A szaruhártya beszűrődése és vele az edényződés azonban tovább haladt, úgy hogy a szülők végre beleegyeztek az operatióba. A felvételt (június 25) megelőző napon a bal szemen levő csomó hirtelen megpukkadt és belőle —• a szülők állítása szerint — körülbelül 2—-3 csepp geny ürült ki. A kórházunkból rögtön odahívott orvos körülbelül egy csepp genyet talált a szemrésben, a csomó teljesen lelapult volt, a csomó közepi végéből egy vékony genyes czafat lógott ki. A beteget még az nap a kórházba felvettük; azóta az ereződés erősen csökkent, a csomó helyén egy halavány-vörös, kissé áttűnő, némileg a pterygiumhoz hasonló ékalakú terület maradt, melynek feje mellett egy körülbelül 2 mm. széles szürke kissé kiemelkedő beszűrődés volt. Rendelésünk volt langyos chamomilla-borogatás naponta három óra hosszal, i°/0-os atropinum boricum csepp négyszer, Arlt-féle homlokkenőcs naponta háromszor és belsőleg jodkali. Mindezek daczára azonban a beszűrődés mindig tovább halad, bár az abscessus helyén levő edénypamat folyton vékonyodott. Július 6-ikán a beszűrődést Paquelin-nel megpörzsöltük, mire a szem valamivel halványabb lett, a cornea tisztult. A jelen esetben tehát kétségtelenül hólyaggal volt dolgunk. Kérdés lehetne csak az, vájjon ez corneális tályog volt-e, vagy a phlyctaenás csomó alakult át tályoggá. Az eldöntés, azt hiszem, nem nehéz. A szaruhártyai tályog rendszerint a szaruhártya közepén székel, a széli részein sűrűbb sárga színt mutat mint a középen, a közepének megfelelőleg a cornea bemélyedt, végre pedig mindig szivárványhártyagyuladással és hypopiummal szokott járni. Jelen esetünkben pedig egy phlyctaenás csomó, mely a cornea széli részén székelt, tovahaladása közben egy erősen előredomborodó, genynyel telt üreggé alakult át; csak csekély, hypopium nélküli szivárványhártyagyuladást okozott. Mindezen tünetek arra mutatnak, hogy a genyedési folyamat főleg a szaruhártyán székelő phlyctaenás csomóban és legfeljebb a szaruhártya felső lemezeiben folyt le. APRÓ KÖZLEMÉNYEK, Közli Ottava X. egyetemi magántanár. I. Cataracta capsularis centralis anterior duplex. 1887. évi szeptember 15-én Sz. T. 10 éves leány jelentkezett a szemészi klinika ambulantiáján: phlyctaenás gyuladás volt mindkét szemén. A jobb szem lencse mellső tokján, a pupillaterület közepén szürke-fehér petty volt, a mely kissé kiemelkedett a lencsetok síkjából, jól volt határolva és alig volt mákszem nagy; ettől kissé feljebb egy másik petty is volt a lencsetokon, de ez még sokkal kisebb volt. Ugyancsak ezen leány bal szem lencsetokján is volt kis szürke, jól határolt homály, a mely nem emelkedett ki a tok síkjából. A lencsetok homályaival szemben a corneán finom pettyes homályokat lehetett látni. Igen sokszor volt phlyctaenás szemgyuladása. Ez alkalommal mutatta magát a betegnek 12 éves nővére is: A bal cornea közepén 2 milliméter széles tömör hegedés volt, a melyhez az iris a pupilla alsó szélével oda volt nőve. A lencse mellső tokján egy kis szürke-fehér petty volt a rendes pupilla közepének megfelelőleg. Mindkét leány szemei hypermetropiásak voltak; az idősebbiknek mindkét szemén nystagmus mixtus is volt. A visust nem lehetett pontosan meghatározni. II. Anophthalmus congenitus lateris sinistri, coloboma iridis et chorioideae oculi dextri. 1887. évi november 4-én F. E. 29 éves leány jött ambulantiánkra. A jobb szem corneájának haránt átmérője 9 milliméter volt, ÜiÜ
