Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-11-27 / 6. szám
_.. . — 119 — A sérülésnek a felsorolt tünetek útbaigazítása szerint a következő iránya volt: az os petrosumtól előre és alá haladt a foramen rotundumig és ovaleig, elterjed még a canalis caroticus, foramen opticumra is. A beteg általános elgyengültsége miatt eleinte csak a carotis ujjal való lenyomására lehetett szorítkozni, de mivel a tünetek csak súlyosbodtak, azért január 28-ikán a jobboldali carotis ext. alá kötötték. A pulsalás rögtön megszűnt, valamint a zörej, és csakis a serczegés maradt még meg. Egy hónappal a műtét után az exophthalmus igen kisfokú volt, mi mellett még kis serczegést is érzett, az oculomotorius ágai működni kezdtek, de az abducens, trigeminus és acusticus működése nem tért vissza. (Knapp Arch. XVII. k. 11. füzet.) Issekutz dr. — A szem és környékének négy ritka sérülési esete. Dr. E. Berger-tö\- — Az első eset egy vasgyári munkást illet, kinek bal szemébe 20 év előtt munka közben, egy kis tüzes vas ugrott. A sérülés után rögtön alkalmazott hideg borogatásra a fájdalmak megszűntek, munkáját csakhamar tovább folytatta a nélkül, hogy látásában ezután is gyengülést vett volna észre. 1886-ban Krafft Ebing klinikáján feküdt, midőn kitűnt, hogy a corneán a sérülés helyét egy kis lineális heg jelzi, minek megfelelően az irisbe 4 mm.-nyi rés volt radiálisán és e mögött a lencse kérgi részében több elszürkült pontból álló zavarodás, minek egy nyúlványa az elülső tokra is kiterjedt. A lencsében idegen testet nem lehetett látni. A visus rendes. A szem körül égési hegek voltak láthatók és az abducens pareticus volt, mi azonban a kezdő tabes dorsualis résztünetét képezte. Hogy az idegen test a lencsébe volt, kétségtelen és mégis 20 évig békésen viselkedett és csak az említett kis homályt okozta. Úgy látszik, az ily periphericus helyen a lencse jobban képes regenerálódni, a lencsetok gyorsabban gyógyúl, mert a csarnok víz duzzasztó hatása inkább elesik. Szemészet 1886. 2. O. A. 15 éves fiú jobb szemébe egy izzó vasdarab ugrott. A felső szemhéjon égési seb volt, a cornea felső részén egy csúcsával letekintő szürkés-fehér homály látszott és a halántéki limbusi széltől 5 mm.-nyíre egy vízszintes szakított seb székelt. Ezen keresztül a kutató a Tenon-tokba hatolt be a nélkül, hogy idegen testet érezni lehetett volna v=20/4 (Sn.) Itt tehát a Tenon-toki sérülés nyom nélkül gyógyúlt a nélkül, hogy mint más hasonló esetekben valami alaki eltérését okozta volna a szemnek. 3. R. V. 9 éves fiú jobb szemrése születés óta kisebb a balénál. A jobboldali rectus superior bénúlt, különben a szerűteken és a szemfenékben számba vehető eltérés nem volt. A jobb levator palpebrae sup. tapadási helyén egy ívalakú hegedés húzódott végig, mely a homlokra folytatódott és ki és fel a halántékra is reáterjedt. A gyermeket háromszori kanál alkalmazása után lehetett a világra hozni. Itt kétségtelen, hogy az izombénulást a kanál erőművi behatása okozta, midőn az mint emeltyű működött, melynek hypomochlionját a felső szemüregszél képezte. 4. V. A. 24 éves nőnél orrbaja miatt galvanokantert alkalmaztak, de ezt czélszerűtlenűl használva, a jobb orrcsont és orrkagyló egy része nekrotikussá vált. Ugyanezen időben a beteg jobb szemének látása is gyengülni kezdett. Egy év múlva a látás teljesen visszatért. Ez esetben is a látás oka valószínűleg a trigeminus izgatásában rejlett, mit a traumás periostitis okozott, miként ezt pl. fogfájások után néha tapasztalhatni. (Knapp Archiv. XVII. k.) Issekutz dr. — Látható canalis Cloqueti esete. Magnus-tói. K. M. 49 éves egyén bal szemén a látás teljes, míg jobb szemével csak ujjakat tudott olvasni, de születése óta ily rossz. A szem külsőleg ép. A papilla pigmentes szélű, tojásalakú, melynek csúcsa befelé néz. A belső csúcson egy az üvegtestbe nyúló csapalakú képlet ül, mely előre nyúlva gömbbé lesz és ezután vékony fonalakba kifut. Az egész képlet ingaszerű mozgást végez, minek a gömbi része sötétkék, a pupilla felé eső része pedig fehér, kissé kékes, háromszögalakú és a papillán ampullaszerűen kiszélesedik. — 120 — A képlet előfelé három fonalba bomlik fel, melyek közül kettő a lencse belső széléig megy, a harmadikat nem lehet pontosan követni. A retina síkjában vékony, fehér, ívalakú köteg van, melynek convexitásán egy kis kiugrás látható. Ezen ív a belső quadranson át megy és kissé az alsó-belsőre is átterjed, végre vakon végződik, — egy obliterált retinális edény benyomását teszi. (KI. Monatsb 1887. máj. fűz.) Issekutz dr. APRÓBB KÖZLEMÉNYEK, — Browne szerint a scopolin mint mydriaticum erősebben és erélyesebben hat az atropinnál és hatása is tartós. Gunn ugyanezt különösen ajánlja keratitis és iritisnél atropin helyett, mivel conjunctivalis izgalmat nem okoz. — Rampoldi a sublimátot 1 : 2000-hez arányban igen dicséri különböző könnytömlő és kötőhártya betegségeknél, valamint keratitis-hypopiumnál, hol a cornea paracentesise után azt az elülső csarnokba fecskendezi. — Trousseau 1 °/0 hyoscinum hydrochloricum oldatról állítja, hogy erősebben tágítja a pupillát mint az atropin. Az általa előidézett mydriasis és alkalmazkodási bénulás azonban csak 3—4 napig tart. Izgató vagy mérgező hatása nem észlelhető. Fieural egy esetben, hol az atropin nem hatott, hyoscinnal jó eredményt ért el, ámbár fordítva is látta. Walter szerint a 1. hyoscin hatása a pupillára és az alkalmazkodásra szorosan összefügg az atropinnal. 2. Hatása hamarább áll be, de a mydriasis rövidebb ideig tart, alkalmazkodást bénító hatása megközelítőleg olyan mint az atropiné. 3. A tensiora úgy látszik chronicus glaucománál nem hat. 4. Acut glaucománál azonban contra indikált, mig chronicusnál a látás és a látótér valamit javul. 5. Általános tünetei veszélyesebbek. 6. A használandó oldat 1 : 1000-ből többször 10 —15 cseppet, vagy 1 :400-hoz oldatból 4—6 cseppet becsepegtetni kell. — Hagen Thorn a luétikus keratitisnek 4 alakját különbözteti meg: 1. Keratitis syphilitica superficialis, minek jellege az, hogy az epithel érdes, de a parenchyma tiszta. Ez szerzett kiesnél jön elő. 2. Keratitis syphilitica hypertrophica s. pannosa, midőn a cornea fölött felrakodás, foltosodás van, nehány odahúzódő érrel. 3. Keratitis interstitialis syphilitica maculosa, midőn több intensiv folt fejlődik a cornea parenchymájában. 4. Keratitis syphilitica interstitialis vasculosa, ez többnyire fiataloknál jön elő, örökölt lues mellett, de a későbbi kórban is előkerül, ha a lues szerzett. — Rampoldi néhányszor tüdőbajosoknál mydriasist észlelt egyoldali vagy kétoldalt. A mydriasis különösen akkor állott be, ha a beteg a köhögés következtében az éjjet álmatlanúl töltötte. Ezen tünetet Rampoldi a sympathicus izgalmából magyarázza, mit a tüdőbaj okoz. VEGYESEK. —- Herz igen nagyszámban látott phlyctaenát, hol pediculus capitis volt, minek elpusztítása után a szembaj is megszűnt. Azért azt hiszi, hogy a tetvek izgató hatása okozza a bajt. — Dehenne diabeteses cataracta operatiója előtt ajánlja, hogy ergotint fecskendezzenek a bőr alá. — Armaignac két esetben, hol chronicus glaucoma volt, igen szép eredményt látott cocain és eserin egyidejű becsepegtetésétől. — Javai egy esetet említ, mely gyanús volt glaucomára, és vizsgálás czéljából cocaint csepegtetett be, mire rögtön a roham kitört, mely eserinre megszűnt. — Logetschnicon Wecker azon ajánlatát, hogy periphericus lebenyes extractiónál, hol irist nem vág ki és prolapsus ne származzék, a lencse kibocsátása után bórsavoldatot eserinnel fecskendez a csarnokba, nem tartja biztosnak, mint mely az iris előeséstől megóvna, és nem tartja elégségesnek arra, hogy ily befecskendezés a lencserészeket a pupilla-területből elvigye. Budapest, 1887. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
