Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-09-18 / 5. szám
87 88 Kisebb klinikai közlemények. Közli Csapodi IstvAn dr. egyetemi szemkórházi tanársegéd. I. Cataracta perinuclearis érdekes esetei. A budapesti egyetemi szemkórházban újabban látott hályogalakok közül több tekintetben érdekes a következő három eset, melyek közül kettő az öröklékenységnek is példájául szolgálhat. Egyik pedig Liebreichnek azt a tapasztalatát erősíti meg, hogy nem ritkán a rétegesen zavaros lencse kisebb fejlődési! is szokott lenni. 1. Sz. Kálmán, egy budapesti fuvaros 23 éves fia születése óta gyönge látású s gyermekkora óta kancsal. Rendesen jobb szemével rögzít, a bal befelé tér. Szemei rendes nagyságúak s alakúak ; de látása csak annyira szorítkozik, hogy egy méternyiről megolvassa kezünk ujjait. Pupillái szürkédének, kitágításuk után látni, hogy a szürkeség mintegy 5 mm. átmérőjű kékes-fehér átlátszatlan kis lencséhez hasonló testecskét alkot, voltaképpen azonban a lencse nagyobb, a mennyiben a szürke réteg és a pupilla széle közt átlátszó állomány mutatkozik. Egy heti időközben mindegyik szemen egyszerű vonalas hályogkivétel történt, a mikor alig 8 mm. átmérőjű lencsét vettünk ki mindegyik szemből. A kis lencse szívós állományú külső rétege sárgás fényű, átlátszó, a benne foglalt szürke mag pedig, úgy látszik, középpontjáig terjedően elszürkült. Műtét után a látás jelentéktelenül javult, a szemek amblyopiásak. 2. B. Pál 32 éves gyerki (hontmegyei) varga 18 éves korában jutott tudomására, hogy jobb szemével nem lát, bal szeme látásának fogyását csak fél év óta veszi észre. Mindig egészséges volt, görcsökben nem szenvedett. Az ő születésekor anyjának a feje tetején csontbaja volt. Testvére egy él s egészséges, heten kis korukban haltak el, egy pedig halva született. Jobb szemének nincs tárgylátása, fényérzése hibátlan. Pupillája kitágításakor a lencsének környéki szegélye s a folytatását alkotó rétege átlátszó; ezen belül mintegy 8 mm. átmérőjű szürke öv következik, mely a lencse szélével párvonalasan elülső domború és hátulsó homorú félből áll s az elülső és hátulsó kéregbe küllős finom zavarodás alakjában folytatódik. A finom szürke rétegen belül átlátszó lencserész következik, mely egy újabb, mintegy 6 mm. átmérőjű szürke réteget fog körül; ez a szürke réteg élesen elkerekedő szélben összeérő elülső domború és hátulsó homorú erősen szürkült lemezből van alkotva; a két lemez közti mag tiszta. A belső szürke rétegtől egyes finom szürke fonalak haladnak a külsőhöz. A bal szeme lencséjének csupán a belső felső felében látni szürkeséget, mely domború elülső és homorú hátulsó egymásba átmenő lemezből áll. A két réteg összeérő helye a szembogár szélével párvonalasan legszürkébb, a közép felé szürkeségük mind finomabbá válik s lassanként elfogy, úgy hogy csak képzeletben köthető össze egész körré a legtalálóbban a telő vagy fogyó holdhoz hasonlítható szürkeség. Látása 5/70, M. 2-75 v. =6/2o-Érdekes volna, ha megfigyelhetnénk, vallyon ez a réteges hályog később teljessé válik-e, a mi a betegnek azt az állítását is igazolná, hogy ezen a szemén csak rövid ideje fogy a látása. Ugyanis habár a réteges hályog többnyire világra hozott bajnak tekinthető, nem lehet kétségbe vonni, hogy meglevő (rhachitis-es) alapon születés után is fejlődhetik. A jobb szem lencséjét meghasogattuk, s duzzadó részeit utóbb kieresztettük. 3. B. István 6 éves, az előbbinek a fia, bal szemével már kis korában nem látott, jobb szeme azonban csak félév óta veszti látását. A gyermek mindig egészséges volt, görcsökben nem szenvedett. Két testvére él és egészséges, egy születése után nemsokára meghalt. Jobb szeme lencséjében mintegy 8 mm. átmérőjű szürke réteg van, mely elülső domború, küllős és hátulsó homorú lemezből tevődik össze, a szürke rétegen belül levő lencse-állomány, valamint a fölszínes lencserész teljesen átlátszó. A bal szeme csarnoka mély, lencséje töpörödött, barnás, tokján fehér vastagodás látható. Mindkét szem lencséjét meghasogattuk s utóbb a duzzadó részeket kieresztettük. A gyermeken rhachitis tüneteit vagy a fogaknak Horner-féle elváltozását nem találtuk. A bal szem töpörödött hályogja (cataracta arida siliquata) valószínűen szintén perinuclearis hályogból származott; mert megfigyelések szerint a réteges hályogalak rendesen mind a két szemben szokott fejlődni. II. A kötőhártya ritkább bajai. i. Gyurűalakú ráncz a szemtekén. J. Margit, egy budapesti kocsisnak 9 éves lyánya csecsemő korában nagy szemgyuladásban (ophthalmia neonatorum-ban) szenvedett volt. Édesanyja azzal az észrevétellel hozta kórházunkba, hogy valami »növés« van a szemén. Megtekintéskor azonnal szembeötlik, hogy a szaruhártya szélétől mintegy 4—5 mm.-nyire a széllel párvonalas ráncz vetődik a szemtekei kötőhártyában. A ráncz lemezei vastagabbak a rendes kötőhártyánál és sárgás színűek. A lemezek könnyen eltolódnak, úgy hogy a szemteke mozgásakor a különben körkörös ráncz azon az oldalon lesz legszélesebb, a merre a szem fordul, sőt a szaruhártya széle is alája rejtőzik. A ránczvetődés oka az alsó szemhéj belső felében levő nyulványos kötőhártyai hegedés, mely az átmeneti redőből indulva ki, magához vonja, köröskörül a szaruhártya felé húzza a szemtekei kötőhártyát. Ezen a hegedősen és a szemtekén előidézett ránczon kívül a kiállott szemgyuladásnak egyéb nyoma nincsen, a kötőhártya egészen ép állapotú. 2. Kötőhártya polypusa. B. Mártonná 45 éves szégzárdi napszámos azt veszi észre, hogy valami kilóg a szeméből s szeme mozgatásában hátráltatja. Vizsgáláskor a bal felső szemhéj alatt nagyobb csomót lehet tapintani ; a szemhéj fölhúzásakor vörös gömb lesz láthatóvá; a szemhéj kifordításakor pedig nagyobb babszemnyi, burokba zárt, sima fölszinű, vörös, szabálytalanul ovális képződményt találni, melynek halánték felé álló szélesebb vége elkékül. A daganat vékony nyakkal van oda függesztve a szemhéj közép vonalában a porczogó felső széle helyéhez, vagyis az átmeneti redő kezdetéhez. Levágtuk vérző helyét pokolkő-pálczikával érintettük. Mikroszkóppal nézve a daganatnak kötőszöveti burokba foglalt szövete dús magtartalmú kötőszöveti állományban számos tágult eret és tágult nyirokhézagot tartalmaz. E közlemény megírása óta vidéken egy hasonló esetem volt, csakhogy a polypus folyton kilógott a szemrésből s a látást is akadályozta, a váladék pedig a szemhéjakon kimaródást tartott fönn. 3. Kölőhártya alatti lipoma. Cs. Lajos 42 éves sztamorai jegyző jobb szeme mellett születése óta volt daganat, mely csak néhány év óta indult növekedésnek. A jobb felső szemhéja külső része erősebben kidomborodik, a szemhéjak széthúzásakor a felső szemhéj alól a szemrés külső zugából diónyi daganat nyomul ki, melyet megvastagodott ránczos kötőhártya takar, különben szabadon mozgatható, a szemtekével össze nem függ, tömött, dudorodásos tapintatú. A megfeszített kötőhártyának harántul történt átvágás után burokba foglalt daganatot fejtettünk ki, mely sárgaszínű, karélyos alakulású. A gyógyulás gyorsan, baj nélkül történt. A fölmetszett daganat átmetszetén karélyos szerkezet látszik. Alkoholban való keményítős után készült metszetein kevés kötőszövetbe foglalt karélyaiban csupa nagy zsírsejtet találni, melyek érintkezésük helyén egymást szögletessé lapítják. 4. Kötőhártyai lymphektasiák. Sch. Miklósné 29 éves budapesti asszony egy hete veszi észre, hogy jobb szemén kis képződmény van. Jobb szemtekéje belső alsó részén, közel az egyenlítői tájhoz tiszta átlátszó kisebbnagyobb hólyagok csoportosulnak, melyek megszuráskor ellapulnak, vízszerű tartalmuk kiürül. Kötőhártyáján mérsékelt hurut van. III. A szaruhártyában rejtőző idegen test. T. Ignácz 35 éves budapesti varga bal szeme három napja fáj; mozsárlövést nézett s talán valami a szemébe csapódott. A bal szeme mérsékelten erezett, a szaruhártyája belső szélében kenderszemnyi kerek sárgás-fehér ki nem emelkedő folt van,
