Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-07-17 / 4. szám
6q 70 Ezen táblázat a legszebb péle-méle-t mutatja, semmiféle szabályosságot kivenni nem lehet. Rövidlátó szemek foka iskolaévek szerint : Év I D. % 2 D °/o 3 D. % 5 D. °lo <5®- jo s. 3 3 8-31 I 2-77 4 4 I 2 77 —----'----I 5 l6 44-32 15 41-55 3 8-31 2 5 54 —--- *----36 6 10 34-4° II 37-84 3 10-32 2 6 88 3 1032 29 7 5 21*70 IO 43-40 8 34'72 23 8 5 19 20 13 49-92 4 15-36 3 II 52 I 3'84 26 9 i 8-33 3 24-99 4 i3'32 3 24 99 I 8'33 12 10 i 20‘00 I 20 00 I 20 ‘00 I 20 00 I 20-00 5 II 2 25-00 6 75-00 8 12 — — • — I 33'00 — — • — 2 66 66 — — • — 3 13 i O O O I 50 00 2 14 — — s. 44= 29'53 62 =-41-51 23 = 15-56 14= 9 38 6 = = 4-02 149 Nagyon hasonlít az osztályok szerinti táblázathoz kisebbnagyobb eltérésekkel, általában azt mondhatjuk, hogy a rövidlátás foka az, amit a természetben csekélynek,-(3 D-ig) mondunk, továbbá, hogy a közepes fokúak inkább az alsóbb osztályokban találhatók. A felsőbb osztályok nagy százaléka egyes esetekben nem vezérelhet, mivel csak egy-két esetről van szó, ami statisztikánál figyelembe nem vehető. Nem tagadhatom, hogy a németországi vizsgálatok után haladva, ezen eredmény meglepett annál is inkább, mivel az iskola hygieniájával foglalkozván, legfőbb óhajom lett volna mentői meredekebben növekvő myopiát kimutatni. Mivelhogy nem várt eredmény előtt állottam, kénytelen valék az iskola befolyásán kívül azon tényezőket is tanulmányozni, melyek az iskolán kívül működnek. Általánosan ismert tény, hogy rosszabb világításnál a szemnek nagyobb mérvben erőlködnie kell. Érdekesek erre vonatkozólag Cohn A. vizsgálatai. A kísérletezéshez mesterséges világítást használt, normal-gyertya erősségű gázlángot egy méter távolban, melyet fokozatosan erősített. Az olvasmány a Breslauer Zeitung kétféle Bourgeois és Petit betűje volt. Épszemű egyén napvilágnál az ablakhoz közel az újságot i m. távolban tartván, az elsőből perczenként 15—17 sort, a másikból 10—1 i-et olvasott fenhangon. Ellenben 1 normálgyertyánál olvas Bourgeoisból legjobb esetben 3 sort, Petitből alig egyet; 2 normal-gyertyánál 6 sort (Bourg.), 4 normál-gyertyánál 8 sort (Bourg.), 8 normál-gyertyánál 10 sort (Bourg.), 10 normálgyertyánál 12 sort (Bourg.), 50 normál-gyertyánál 16 sort (Bourg.). Tíz-tizenegy petitsor elolvasásához pedig 73 normal-gyertya volt szükséges. A mai hygienia szerint a tantermek természetes világossága a növendékek bal oldaláról essék s pedig az írás nemes mestersége miatt a jobboldali világítás, a kéz árnyékvetése, zavarólag hat az íróra. Teljesen a jobboldali világítást kizárni nem kell. Legyen a baloldali ablak felülete egyenlő F.-fel, tavola a legszélső pádtól T, akkor a fénymennyiség, mely egy egységnyi területre esik F V = —Ha jobb oldalt is ablakot nyitnánk, erre ugyanily képletet Írhatunk v = (/ = táv a jobboldali pádtól). A világosság más-más jobb és bal oldalról (e és E), tehát lesz E.F e.f V — ---------*- és v =-----—. T2 /2 E.F e.f Ha a V — z>-vel, lesz — — ' . Az E csak az T 3 t2 esetben kisebb í-nél, ha mindkét ablak egyenlőképen szabad térre nyílik s az e a világosabb égi táj felé esnék. Különben legfölebb feléri. Rendesen kisebb szokott lenni, s így hibát nem követünk el — hygieniai szempontból — ha a két tényezőt egyenlőnek , F f vesszük. Lesz a képletünk — o — - , F és T’adva vannak, és ha kis t helyébe értékeket teszünk, a jobboldali ablakfelület kiszámítható. Vegyünk egy concrét példát: AzIA. osztályban az ablakfelület 9'5° CH110- — F, A tanterem szélessége 6'6o m., a jobb pad távola a jobb faltól = 0'8o m., ebből T— 5'80, ha kis i— 1-50, körülbelül 2 m. a földtől lesz 9-50 (i‘5o)2 9-50X2-25 21-37 r r-, J — -----;---n—T7— = -------------------- = -----7— = 0.60 (5'80)2 33-64 33-6 4 Ennyi ablakfelület miatt ablakot csináltatni alig lesz érdemes, de előnyös szellőztetéshez igen jól használható. Bővebben nem kívánok foglalkozni, milyen égi tájról essék a világosság, milyenek legyenek az ablak méretei. Áttérek a természetes világítás mennyisége birálására az egyes osztályokban. Egy ideig a világítás mértékét képezte azon ablakfelület, mely egy tanulónak jutott. Hogy ilyen mértéket hogy lehet komolyan venni, azon csodálkozom. Pedig Cohn és Erismann felállítják a szükséges ablakfelületet, első 1368—2052 Qcm., utóbbi 2670 □cm.-re teszi. Észszerűbb a viszony a tanterem felülete és az ablakfelület között. Bár ez sem adja hű képét a fennálló viszonyoknak. Míg az I. mértani rajzteremnél a viszony az ablak és szobafelület között i:i2-38-hoz, az mégis sokkal világosabb mint más osztályterem. A világítás viszonyai: Helyiség Égi fekvés Hossz Széles Terület Ablakfelület Viszony ablakfelület s terület között IA. I. em. D(él) 9'60 6-6 6336 9 50 On. I : 6-67 IB. » » 973 6-6 64-22 9'5° » i: 6-76 IC. II. D. io-o 6 72 67-20 7-92 » I : 8-48 HA. I. É. 9-85 7-67 75-55 9'50 » l: 7-95 IIB. Földsz.Ny. 17-3 6-8 117-64 22'16 » I: 5-31 III. I. É. 98 7 67 75-16 9'50 » I: 7-91 IY. I. D. 9-8 6-6 64’ 68 9-5° » I : 681 V. IT. D. 8-7 6-72 58-46 7'92 » I : 7 38 VI. II. D. 10-0 6-72 67-20 7'92 » I : 8 48 VII. I. É. 6-65 7-67 51-00 6 33 » I : 7’II VIII. F. K. 6-50 6 9 44-85 5-4I » I : 8-29 Szabadkézi rajzterem ír. É. 15-8 6-72 io6'17 25-39 » I : 4-18 Mintázó II. É. 9 8 6-72 65 85 9-46 » I : 6*96 I. mértani II. Ny. 18-7 7-0 130 76 1056 » I: 12-38 II. mértani II. Ny. 12" O 7'o 84 00 7-92 » I : 10 8 Természettani I. Ny. 11'7 6-9 80-73 9'50 » I: 8-49 V egytani F. É. I2-9 6'5 83-85 ii 64 » I: 7’59 Természetrajzi F. D. 9'6S 685 66-10 8-28 » I : 7-98 Laboratorium F. Ny. 16-00 l6'8o 10881 I2'66 » l: 8-59 Torna Pincze Ny. 34 00 6-50 221*00 25'33 » I : 8-72 Az északra és délre eső tantermek a nagy udvarra néztek, a nyugotiak az intézet kertjére, míg az egy keleti az utczáról kapja világosságát. Legszabadabban a kerti termek kapják ; semmiféle épület közelben nincsen. Ezen körülmény, amint az is, hogy mily égi táj felé néznek az ablakok, a fentebbi viszonyszámok felállítására befolyással nem bírtak s így a megvilágítás ilyetén megítélése sem áll helyes alapon. Még egy más hibája is van. Abból, hogy ezen osztályban az ablakterület a felület x hányadrészét teszi, nem lehet következtetést vonni a rövidlátásra vonatkozólag. Nem azt kell kutatni, az osztály mennyi világosságot kap, hanem azt, egy tanulónak íróasztalára mennyi világosság esik. Mindenki tudja, hogy — főleg keskeny szobáknál, ha szemközt egy magas épület emelkedik — a világos szobafelület contourjait elég élesen láthatni, melyen túl a világosság mindinkább csökken : míg az ablaknál pl. kényelmesen olvasni lehet, addig a szoba közepén alig, túlsó végében sehogy. Színekben is kifejezést lehet adni ezen csekélyebb világosságnak. Sötét napon egy és ugyanazon betűkkel nyomatott könyvből olvastattam meg E-jára megvizsgált egyént. A könyv egy m. távolban
