Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-04-03 / 2. szám

43

44

Ezen tiszta dyslexiától az előbbenieket megkülönböztetendő, toxicus dyslexiának nevezi.

Feltűnő volt a közölt dyslexiás esetekben, hogy ha másnemű működési zavarok is voltak, úgy ezek mind a jobb oldalon jelentkeztek és későbben rendesen aphasia is fejlődött ki. Ez arra enged következtetni, hogy a dyslexiát okozó baj fészke a bal oldalon fészkel.

Minthogy a dyslexiát a szóvakság (Wortblindheit, Kussmaul) egy kisebb fokának kell tekinteni, szükséges, hogy ott is a beszélő pálya megszakítását azon helyen kell keresni, mint az alexiánál.

A szerző ezután hosszadalmasabban fejtegeti, illetve bizonyítgatja, hogy a bajnak, mely a dyslexiát létre hozza, góczmegbetegedésnek kell lenni.

A bonczolt esetek tüzetes vizsgálatánál úgy tűnt ki a dolog, hogy ezen fészkes elváltozásnak a baloldali félteke 3-ik homloktekervénye táján kell lenni. Megegyezik ezzel azon többszörös tapasztalat is, hogy az alexiát okozó baj, mely a dyslexiától, mint említve volt, csakis fokra tér el, ugyanezen parietalis tekervény hátsó részében fészkel.

Ezen diskursusát a szerző azonban nem tartja megdönthetlennek annál is inkább, mert az agyvelő-kéreg működése még egyáltalán nagyon élénk viták tárgyát képezi.

Megemlíti még a szerző a Nieden által diagnostisált esetet is, melyben azon feltűnő és a szerző által eseteinél nem észlelt tünet volt, hogy miután a beteg 4 szót elolvasott, a könyvet mintegy iszonynyal tette félre, úgy hogy arczkifejezése a hydrophobikusra emlékeztetett. Ha pedig ekkor a beteget a továbbolvasásra nógatták, elájult. Némileg ezen baj keretébe vág egy eset is, melyet Königshoffer-Steiner közöltek.

A halálosan végződött esetek bonczolása eredményeinek méltatásával foglalkozik ezután a szerző, melyek azt mutatták, hogy a dyslexiát okozó baj székhelye a baloldali 3-ik homloktekervény közelében fekszik. Maga a bántalom öt esetben circulationalis zavarból állott és egy esetben agytumort talált. Az előbbi részint apoplexiában, részint lágyulási góczban jelentkezett. A primär megbetegedés pedig, melyből ezek kifejlődtek, érbaj volt (2 esetben syphilis előzte meg). A dyslexia soha sem ment át alexiába.

A therapia absolut testi és lelki pihentetésből, erősítő étrendből és hol lues van, antiluétikus eljárás érvényesítéséből áll. A szerző végre a dyslexia kifejezés jogosultságával foglalkozik és elveti a Hirschergtől ajánlott »Lesescheu«.-t, mint igen erős kifejezést, valamint a proponált -ndysanagnosia« szót is. Az egész mű 74 oldalra terjed (egy tábla van hozzá mellékelve), mely kevéssé ismert dolgokat foglalván magában, mindenesetre becscsel bir.

Issekutz dr.

SZEMELVÉNYEK.

— A mikro-organismusok előjövéséről conjunctivitis eczematosanál valamint a conjunctiva és a cornea egyéb állapotainál. H. Giffotd-ió\ Zürichben. —- Mivel jelenleg a con- | junctivis eczematosát (phlyctaena) sokan gombák által előidézett I bajnak tartják, mely irányban azonban még kutatások nem történtek, szerző ezek felismerésére fordította figyelmét. Kutatásainak eredményeit a következőkbe összegezem.

19 conjunctivitis eczematosa esetében, hol majd a szarúhártya is be volt vonva a bántalomba majd nem, mindig talált pathogen coccusokat. Ép conjunctiva-váladékban is talált coccusokat, miért az előbb említett betegség és az ott talált coccusok közötti oki összefüggés kiderítését tette a szerző feladatává. Kísérleteiben a húskivonat — pepton — agar-agar culturát használta, melyet légmentesen csövekbe elzárt és miután a bacteriumokat beléültette, költő kemenczébe helyezett el. A culturát azután gelatinban folytatta. A coccusok pathogen tulajdonságainak bizonyítására nyulakon tett beoltásokat használt, melyeknek corneaján 11/2—2 mm. mély -rést készített a lemezek közt; a cultura által nyert coccusokat ezekbe platindróttal oltotta be. Az üvegtestbe és az elülső csarnokba a sterilizált vízben feloldott kis gombatömegeket fecskendővel vitte be. Bőr pustulák tartalmát is

vizsgálta.

A szerző vizsgálatait egyenként felsorolva, azokat tüzetesen leírja. Az eredmény az volt, hogy 7-féle coccus-fajt talált, melyek egymástól nagyság, szín és viselkedés módjára különböznek. Ezen 7 coccus-faj közül kettő nem pathogen, egyről pedig ez még nincs eldöntve, míg a többi 4 mind kórokozó.

58 oltást végezett és pedig legtöbbször mindkét szemen. Az oltás leginkább már előszörre eredményes volt, de egyes esetekben 5—6-szor is kellett ismételni, mihez az anyagot vagy a szem körül levő bőrpustulákból, vagy a conjunctivitis eczematosában szenvedő szemek váladékából vette, majd pedig a kettőből vegyesen. Egyes esetekben a szájkörüli eczemák pustuláját használta fel, mi mellett a szemek teljesen épek voltak. Mindezen esetekben megtalálta az említett coccusok egyikét vagy másikát, vagy egyszerre együtt 2—3-félét is. Kétoldali conjunctivitis catarrhalis 4 esetében hasonló coccusokat talált, és pedig egyszer csak a bal, egyszer pedig mindkét oldalon, 2 esetben pedig egyik oldalon sem. Egy esetben, hol régi hurut következtében a conjunctiva a jobb oldalon hegessé vált, oltásai sikertelenek maradsak, míg a balon, hol egyszerű idült hurut volt, kapott coccust.

Limbusi inficiált sebzésnél is talált kevés coccust, míg ugyanazon nyúl másik ép szeméből nem. Néhány nap után azonban ezen szem váladéka is szaporodni kezdett, midőn a cultura ezen oldalon is sok coccust mutatott ki.

2 5 eset közül, hol a conjunctivák rendesek vagy csak igen kis fokban hyperaemiásak voltak, 12-nél egyik oldalon sem kapott coccusokat, 6-nál mindkét oldalon talált egyféle coccust, és 3-nál csak az egyik oldalon mutatott ki a cultura szintén egyfajtát stb. Ezen esetekben azonban a talált coccusok száma összehasonlíthatatlanul kisebb mint conjunctivitis eczematosánál.

Kiemelem az egészséges szemeken végzett vizsgálatokból, hogy 52 szemen 20-szor talált csak coccusokat.

Az összes vizsgálatoknál feltűnő, hogy majdnem mindig coccusok jönnek elő, csakis egy eczemás esetben találtatott bacillus és egyszer sarcina-alak.

Szerző ezután előadja a coccusok kórt eredményező képességét, mondván, hogy az említett pathogen alakok mindig erős gyuladást hoznak létre, és pedig a beoltás helye szerint szarúhártya-genyedést, iritist vagy üvegtest-genyedést és genyes chorioiditist. A nem-pathogen coccusok beoltása ellenben legfeljebb arra a helyre szorítkozó kis genycsomót létesít. Nyulakon nem sikerült phlyctaenát előidézni, miért is a szerző erre vonatkozólag csakis véleményt koczkáztat, midőn mondja, hogy a talált 7 coccus közül úgy látszik 3 van a phlyctaenával összefüggésben, mivel azok itt mindig előjönnek.

Az elsődleges megbetegedés talán a kötőhártya-zsákból vagy oly esetekben, hol egyszerre több hólyagocska van az arczon és a test más felületén, a véredények útján jön létre.

Hogy miért támadják meg a coccusok az egyik és miért nem a másik szemet, annak oka a sejtek kisebb resistentiájában keresendő a rosszul táplált egyéneknél. Annak oka pedig, hogy miért jön elő a phlyctaena leggyakrabban a limbuson, abban leli magyarázatát, hogy az ott levő vájulat a gombák felhalmozódására igen alkalmas. A szemkörüli eczemák gyakori előjövetelét Garre tapasztalataival összhangzólag úgy magyarázza, hogy a gyermekek akaratlanul is a coccusokkal telt könnyeket a szem környékére dörzsölik. Ezek ellen gondolni lehetne ugyan sublimat-mosásokra, j csakhogy azok még sem jók, mert nem ölik meg a bacteriumokat; továbbá minthogy az oldat úgy sem juthat be minden egyes kötőhártyai ránczba, hatásuk nem feltétlen biztos; és végre még az is hozzájárul, hogy a sublimát a fehérnyét megalvasztja, mi a mikroorganismusokat még inkább védi.

Ha a conjunctiván csakugyan ép állapotban is van coccus, feltűnő, hogy operálások folytán mégis miért nem pusztul el több szem r Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a corneán készített sebek hamar elzáródnak, vagy ha nem, úgy a folyton kifolyó csarnokvíz tisztítja. Máskép áll a dolog, ha a coccusok a szembe bevitettek, pl. szúrás által, midőn maga a behatoló tárgy, ha tiszta volt is, mégis magával sodorhatja a kötőhártyáról a mikroorganismusokat.

A fertőztelenítés érvényesítése mellett végzett operálások jobb eredménye nagyrészt a kés és az eszközök tisztaságára vezet-