Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-04-03 / 2. szám

izzadmányt talált. Az iris látható része bágyadt, zöldes volt, a pupillának a hypopyonból kiálló részében leheletszerű homály látszott. Az orvoslás folyamában, mely a beszűrődés kiégetésében, a szarúhártya fölhasításában és a csarnok fertőtlenítő kimosásában állott, azt tapasztalta, hogy mikor a vájt kutatóval a csarnokba juttatott sublimát-oldat a fakó irishez ért, az irisről összefüggő hártya vált le, melyet egészen kiválasztva a szarúhártya sebén át kihúzhatott. Az iris ezután visszanyerte rendes kék színét, a pupilla feketévé vált. A kihúzott hártya az iris fölszinének és a pupillának lenyomatát mutatta, mikroszkópi vizsgálat szerint fibrinából és beléje hintett fehér vérsejtekből állott. Az irisnek e gyuladását Samelsohn iris-croupnak nevezte el.

A vitatkozás folyamán Sattler és Leber közli k, hogy hypo- j pyonos szemekből ők is húztak ki hártyás iris-izzadmányt. Sattler mesterségesen is keltett ily természetű gyuladást, ha nyulak szeme csarnokába fertőző anyagot juttatott, valamint jequirityvel lobbosított nyúlszemekben is látott croupos iris-hártyát.

Ennek előrebocsátásával közlöm azt az érdekes esetet, melyet nemrég alkalmam volt megfigyelni.

Sz. Zsigmond 38 éves vasúti vonatkísérő, ez évi februárius hó 8-án utazás közben úgy érezte, mintha valami a jobb szemébe esett volna; másnap szeme megvörösödött, hideg borogatást használt, a mit orvosa is helybenhagyott. Baja azonban csak fokozódott, a mikor csöppeket is kapott. Februárius 23-án jött az j egyetemi szemkórház ambulantiájára, a hol föl is vették iritis j diagnosissal. Délután történt fölvételkor a következő kórképet találtam. A jobb szem erősen fénykerülő, könnyezik, a szemtekén élénk kötőhártyai és ciliáris belöveltség van, a szemtekei kötőhártya kissé duzzadt, úgy hogy a szarúhártya körül kis sánczot vet. A csarnok vize zavaros, a szarúhártya borús, úgy látszik igen finom lerakódás van a hátulsó fölszinén. Az iris duzzadt, fénytelen, elmosódott rajzolatú, piszkos fakó. A pupilla közepesen tág, mozdulatlan. Felső széle szabad s e szél alatt rávetett fényben keskeny sarló-alakú szabad terület feketéllik. E sarló alsó határától kezdve finom, úgy látszik a lencsére fekvő hártya leplezi el a pupilla többi részét s szélei fölött elhaladva, az iris fölszinére csap át. A rendelés volt: 6-szor atropin, 3 órai langyos bórvizes borogatás, ópiumos homlokkenőcs, 3 grmos kénesős bedörzsölések. Másnap este: a szem izgalma csökkent, a pupillát leplező hártya egyebütt is levált, csak kivül alul tapad az iris fölszinén, alul pedig libegő czafatként lóg be a csarnokba, a pupilla tágabb. Harmadnap a hártya eltűnt, csupán a lencse fölszinén vannak barnás fölrakódások, a szembogár tág, kerek, csak alul kissé csorbás, az iris tisztább, fénylőbb. A következő három nap alatt a szarúhártya és csarnokvíz egészen megtisztult, az iris teljesen rendes fényűvé s tiszta barna színűvé vált, a pupilla kereken kitágult, a szemteke teljesen fehérré vált. Ezentúl inkább kipihenés végett tartottuk még a kórházban. Elbocsátáskor (márczius 7-én) a szemen nem volt semmi izgalom, a tág pupillában a lencse fölszinén néhány barna petty látszott, kivált a pupilla külső széle mellett.

Ez esetben tehát nem fertőzéses eredésü s nem is genyedéses gyuladás termékéül láttunk hártyás iritist, mely néhány napi megfigyelés alatt gyógyult. Előidézésével a két héten át folytatott hideg borogatást kell okolnunk. Sérüléses szemekre ugyan, tehá^ olyanokra is, melyekbe idegen test hullott, jó hatású a hideg borogatás, de iritis jelentkezésétől fogva csak a gyuladás fokozását várhatjuk tőle. A hártyás izzadmány a gyuladásnak fokozódottságát jelentette csak, a nélkül, hogy talán coccusok bevándorlására kellett volna gondolnunk.

Ezt igazolja az alkalmazott orvoslás-móddal elért gyors eredmény is. E tekintetben ugyanis az alig megkezdett bedörzsölő kúra számba sem jöhet, elég volt az atropin becsöpögtetése, a sötétbentartás és a szemre alkalmazott kellemes meleg borogatás, hogy a gyuladás gyorsan véget érjen.

A kórképnek az iris izzadmánya alakjára vonatkozó része megegyezik a Samelsohn iris-croupjával. Én mégis inkább hártyás iritisnek nevezem e bajt, mert a croupnak már lefoglalt jelentésére való tekintettel, az »iris-croup« elnevezést nem tartom szerencsés választásnak.

— 37 —- 38 -II.

Apró közlemények

Ottava J. dr. tanársegédtől.

1. Szemhéjak által befolyásolt fénytörés. Múlt évi augusztus hónapban B. J. 50 éves izr. tanító jött az egyetem szemészi klinika ambulantiájára. Szemei már gyermekkorában sokszor kiújuló gyuladások után gyöngültek meg. A jobb cornea felső-külső negyedében kicsi hegedés volt, az iris a pupillaszéllel a hegedésbe volt nőve. Az iris mögött zsugorodott szürke-fehér hályog-rögök voltak, a pupilla egy része tiszta volt. A szem belsejében betegséget nem találtunk. A bal corneán kiterjedett hegedősek voltak. A jobb szemmel csak 2 méterről olvasott ujjakat; convex x 2 dioptriás üveggel a v = 6/i2. A bal szemmel csak a szem előtt közvetlen olvasott ujjakat; üveggel sem javult a látó-képesség. Azon kérdésünkre, hogy miféle üveget használ az olvasáshoz, azon meglepő feleletet kaptuk, hogy ő szabad szemmel olvas. S tényleg szabad szemmel olvasta Schweiger-féle olvasó próbákból a IV. számot. E szokatlan jelenség magyarázatát csakhamar megleltük : a közeire nézéskor a beteg erősen összehúzta szemhéjait; a szemrés vagy 6 millimeter széles volt; a szemhéjak, de különösen a felső, nagyon reáfeszült a szemtekére, azt összenyomta. Figyelmes vizsgálódásnál láttuk, hogy a musc. orbicularisnak azon része húzódott legerősebben össze, a mely a szemhéj-porcz felső széle fölött fut. A cornea igy erősen domborodott mellfelé és pótolta a lencse működését. A domborodást keratoskoppal jól észre lehetett venni; ophthalmometrikus méréseket legnagyobb sajnálatunkra nem tehettünk. Érdekes még az is, hogy a beteg hogyan tanulta meg a föntebb leírt módon használni szemét. Még gyermekkorában, hogy jobban lásson, dörzsölte szemhéjait, illetőleg ezek közvetítésével szemét. Egyszer véletlenül erősebben megnyomta szemét és e pillanatban szokatlanul jól látott. Ez időtől fogva, ha közeire kívánt jól látni, erősen megnyomta a szemgolyót körülbelül az aequator előtt. Évek múlva már erre sem volt szüksége, mert megtanulta a szemhéjaival összenyomni a szemgolyót. Esetünkben a szemhéjak közvetítése folytán a cornea annyira görbült mellfelé, hogy a szem fénytörő ereje 13 dioptriával nagyobbodott.

Az irodalomban nem találtam hasonló esetet. A múlt évben a heidelbergi szemorvosi congressuson Weiss értekezett a szemhéjak befolyásáról a cornea görbülésére és ezzel kapcsolatban a fénytörésre. Úgyszintén Laquer az Annales d’Oculist. több számában (1869. év) ismerteti tanulmányait. De ezeknél csak arról van szó, hogy a myopiások (különösen a nagyobb fokban myopiosok) azért hunyorgatnak, azért húzzák össze oly erősen szemhéjaikat, hogy a corneát lelapítsák és ezáltal szemük túlerős fénytörését lehetőleg csökkentsék.

2. Széles myopiás conust láttunk hypermetropiás szemben. A conus fél papilla széles volt, határai nagyon el voltak mosódva, a conus a papillák külső szélénél volt. Tükörrel 4 dioptr. hypermetropiát találtunk. A látó-képesség mindkét szemen teljes volt.

3. Sajátságos daganat volt egy 45 éves férfi jobb felső átmeneti redőjében. Húsvörös daganat mogyoró nagyságú volt; jól volt határolva, mintegy nyélen lógott le az átmeneti redőből; össze volt lapítva, felszínét apró szemölcsök borították, könnyen vérzett. Nem fájt. Az extirpatióba a beteg nem egyezett bele.

4. Szemhéj-tályog a mely mogyoró nagyságú volt, a szemhéj közepén a bőr alatt feküdt, felhasítás, szorgos tisztogatás és jodoform por használásával egy hét alatt meggyógyult minden rósz következmény nélkül.

5. Gombaiakban kidagadó normális papillái voltak egy 16 éves izr. tanulónak. A retinának edényei a papillák szélénél magas ívalakban emelkedtek fel a papillákra. A papillák és retinák teljesen épek voltak, v = %.

6. Glaucoma absolutum volt egy 5 éves leányka mindkét szemén. A gyermek satnya és nagyon halovány volt, folyton sírt. Hogy a szemei mikor és hogyan betegedtek meg, arra az anyja nem tudott felvilágosítást adni; vagy fél év óta már nem lát semmit és a szemei vörösek.

Mindkét szemen az episclerai edények teltek, a corneák