Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-01-31 / 1. szám
17 18 gek túlnyomó többsége úgy szólva minden reactio nélkül eltűri annyira, hogy klinikánkon számos ilyen műtét ambulanter végeztetett, egyidejűleg a másik szemen is ugyan az a műtét, ugyan azon módon hajtatott végre és gyógyulásra vezetett. Ép oly kevéssé állhat meg az a föltevés, hogy a cocain használata a műtétnél adta az alkalmat az infectióra, mert bárha igaz, hogy a cocáin a mellett, hogy érzéketlenít, a véredények összehúzódását is okozza és használatánál a cornea epitheliuma lemálik, ezáltal mintegy utat nyitva az infectiónak ; de hisz itt maga a műtét a corneának mélyre hatóbb sérülését hozza magával, mint a minőt a cocám okozhat, de meg a meggyógyúlt szem is cocáinozva volt. Legvalószínűbb, hogy több körülmény összejátszása okozta a szomorú kimenetelt; számba veendő a betegnek magos életkora (76), mely gyors reparatióra nem nagyon alkalmas, továbbá az a lehetőség, hogy a pterygium azon a szemen a corneának mélyebb rétegeivel is összefüggésben volt és így lefejtésénél a corneának lemezei is fölfedettek, tág kaput nyitva az infectiónak; az infectió anyagát pedig megadta a blenorrhoi cus váladék, mely az elpusztult jobb szemen nagy mérvű volt. És ezt az utolsó körülményt tekintem én a legfontosabbnak, mert nem csak a jobb szem infectióját fejti meg, hanem egyszersmind azt is, hogy miért nem történt infectió a balon is. SZEMELVÉNYEK. — A refractió és a látóerő meghatározására szolgáló készülék. Dr. Férd. Plehn-tői Berlinben, — A pápaszemes szekrényekkel refractió-vizsgálatnál elő-jövő számtalan kellemetlenség kikerülésére, oly lencse volna kívánatos, melynek gyűjtőpontja egy készülék által tetszés szerint változtatható volna. Ezen említett czélnak felelne meg a következő készülék. Egy csőbe van elhelyezve két planconvex lencse, úgy hogy convexitasuk egymás felé fordult; mindkét lencse egyforma törőerejű, és úgy vannak elhelyezve, hogy közös gyűlőpontjuk a közöttük levő tér, illetve vonal középpontjába essék, mit null beállításnak nevezünk. Ha az említett üvegek egyikére ily beállítás mellett parirányos súgarak esnek, könnyen belátható, hogy azok a lencse által a gyűlőpontba fognak egyesíttetni, honnan azután szétválva, tehát divergálva esnek a sugarak a másik lencsére. De minthogy ez utóbbi lencsére divergálva eső sugarak a saját gyűlőpontjából indulnak ki, a fénytörés szabályai értelmében a lencsén túl párirányosan fognak haladni, persze fordítva. Közelítsük azonban a második lencsét az elsőhöz, úgy a törési viszony meg fog változni és pedig úgy, hogy az elsőre feleső párirányos sugarak egyesülni fognak ennek gyűlőpontjában, de ezen pont már a második lencse gyűjtőpontján belül esik, és így az innen kiinduló sugarak a második lencse által töretve, már többé nem páriranyosan fognak haladni, hanem divergálva, és pedig annyival inkább, minél jobban közelíttetett a két lencse egymáshoz. Könnyen belátható, hogy ha a lencséket a null álláson túl egymástól távolítjuk, akkor convergáló sugarakat fogunk kapni. Ezen tulajdonságainál fogva ezen 2 lencsével convex vagy concav hatást hoztatunk létre, Az így összeállított készülék nagyitás nélküli távcsőnek volna nevezhető, ami azonban nem helyes, mivel emmetropias szemről beszélve, ezen készülék csak akkor nem nagyít, ha a sugarak párirányosan esnek rá, azaz a tárgy végtelenben van; ha közelebb, úgy már nagyít. Emmetropias szemnek párirányos sugarakra van szüksége, mig M. divergáló és H. convergálókra, és épen ezért M. nagyobb' közelségből nézi a tárgyat, mert az üvegeket össze kell taszítani, mint E., és ez nagyobb közelségből mint H. Ezen okból az eszköz használása nem volna jó, vagy minden egyes esetnél külön kellene számolni, vagy pedig egy táblát kellene összeállítani minden kigondolható esetről. Helyezzük azonban a készüléket úgy a szem elé, hogy az utóbbinak csomó-pontja az oculár lencse gyűjtő pontjával összeessék, ekkor mindenféle refractiós szem a tárgyakat egy látó szög alatt fogja látni. Ezen czél elérésére szolgál vagy egy az oculár lencsén eltoltató cső, vagy egy irányitó (Visir-Kappe) gömbölyű centrális nyílással. Praktikus használatnál úgy járunk el, hogy a mozdulatlanul felállított készülékhez, melyhez nyúlni nem szabad, ültetjük a vizsgálandót, úgy hogy a cornéája legfeljebb 5 mm.-nyire legyen az irányító nyílásától. Olvasási próbákul használtatjuk az eddig gyakorlatban levőket, de fordítva kell azokat felfüggeszteni, és pedig semmi esetre sem 4 mtren belül. A vizsgálandót ezután felszóllítjuk a betűk olvasására; ha a táblát végig olvassa, úgy vagy E. vagy H. Ez utóbbi kitudására a készüléket egy csavar segélyével úgy állítjuk be, hogy convexhatás érvényesüljön, és azon legerősebb beállítás, melynél még tisztán képes látni, adja a H. fokát. M.-nál pedig a készüléket a concav hatású oldalra állítjuk be, és a leggyengébb beállítás, melylyel legtöbbet bír olvasni, adja a M. fokát. A közelpontot E. és M.-nál adja azon legerősebb concav hatás, melynél még tisztán olvasni képes. Ha pedig valamely üveg erősségét akarjuk vele meghatározni, úgy közvetlen az irányzó nyílása mögé helyezzük azt és addig igazítjuk a készüléket, mig a látópróbákat vagy egy távoli tárgyat jól látjuk. Persze ha valaki H. vagy M., így azt be kell számítani. Astigmatismatismus meghatározásánál a sphaericus üvegek helyet minden irányban mozgatható cylindrikus üveget kell a készülékbe tenni. Megjegyzendő, hogy az itt említett készülékben használt lencséknek 5—5 ctm. gyűlőtávola van. A készülék megszerezhető Schmidt & Haensch czégnél Berlinben. (Knapp Archiv für Augenheilkunde XV. kötet 3. és 4. füzet.) Isseku/z dr. — Hatvan éves cataracta extractiója. Fox L. Webster Philadelphiában. — Az amerikai ophtalmologiai egyesület gyűlésén, mety az idén külíinösen igen élénk volt, a következő igen érdekes eset is előadatott. Egy néger-nő 60-éves korában jelentkezett mindkét oldali hályoggal, és előadta, hogy ő születése óta rósz látó, illetve csak fényt vett észre. A szürke lencse elülső tokján mész lerakodás világosan volt kivehető. A lencse a tokkal együtt Critchett-féle kanállal lett kivéve a nélkül, hogy csak egy csepp üvegtest kifolyt volna. A gyógyulás naponkénti gyenge adstringenssei mosogatás mellett símán következett be, és a kötés 8 nap után eltávolíttatott. Beteg a műtét után látott életében először, látta a tárgyakat mind, de csak akkor tudta megnevezni, ha azokat kezével megérintette. Zsebórát, melyet jól látott, csak akkor ismert meg, midőn annak ketyegesét hallotta. A színeket egymástól jól megtudta különböztetni, de persze azokat megnevezni nem volt képes. A vörös és fekete szín fájdalmat okozott szemeiben, míg ellenben a zöld és a fehér megnyugtatólag hatott reá. A beteg myopiás volt, úgy hogy -j- 1 D-val visusa 2 °/2 0 volt. A tárgyak távolságának meghatározásában eleinte, és még hosszú ideig azután is oly bizonytalan volt, hogy nyitott szemmel járni is félt; a padozatot mindig távolabb levőnek gondolta. 11 hónappal később a másik, jobb szeme is hasonló jó eredménynyel operáltatott. (Kiin. Mon. bl. f. Augh. 1885 szept.) Issekutz dr. — Über den Zusammenhang der Augenheilkunde mit anderen Gebieten der Medicin. Prof Dr. C. Schweiger. Berlin 1885. Ünnepi beszéd. — Kivonatoljuk belőle a következőket. Graefe Albrecht 1866-ban ismertette azon tapasztalatait, hogy gyermekeknél cornea genyedéssel változásokat talált a tekei conjunctiván, a cornea alsó és oldal szélénél: egyes foltok bágyadtak, mintegy beszáradók voltak ; azért a conjunctiva xerosinának nevezte el. Mindegyik ilyen beteg enkephalitisben elpusztult. Hasonló conjunctivai változást talált Bitot 1863-ban hemeralopiánál. Neisser és Huschbert 1882-ben a Xerotikus conjunctizában, ha hemeralopiás is volt az egyén, mindig jellemző bacterium alakot talált. Kuschbert ezen xerobacillusokat a genyedő corneában is megtalálta. Feltűnő a betegek szürke, száraz bőre s mint Kuschbert tapasztalta, gangraenával végződő pneuumonia és profus hasmenések támadtak. Kétségtelen, hogy az epidemicus hemeralopia, melyhez xerosis conjunctivae kapcsolódott, bacteriumok által okozott 1
