Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
135 136 hiszi, hogy az óriási sejtek az edényeket környező perivascularis szövetből erednek. Leber az óriási sejteket mint amyloidot képzőket fogja fel, pedig valószinűbb, hogy azok csak secundár képződmények, épen a hyalin-degeneratio által előidézve. Leber azon állítását, hogy az amyloid elfajulást parasita okozná, a jelen esetekben, jóllehet e téren számos vizsgálat történt, bizonyítani nem lehetett. (Centralblatt für Augenheilk. 1886. márcz. f.) Issekutz dr. — Heveny rheumás neuritis retrobulbaris. Dr. Perliatól Aachenben. — W. J. 28 éves mozdonyvezetőt két év előtt Hock acut neuritis retrobulbarissai kezelte 1885. januárban a poliklinikán azon panaszszal jelentkezett, hogy 3 nap óta jobb szemével a tárgyakat nem tisztán látja, és hogy fájdalma van. A szem külsőleg épnek mutatkozott, ha azonban az orbitába visszanyomták, kissé érzékeny volt, valamint fájdalmakat érzett a beteg, ha szemeit mozgatta, különösen ha felfelé tekintett. Látóerő 20/5o. A látótér szűkült, különösen felül. Tükri lelet nincs. A therapia állott szemdietában és kéneső inunctiókban a homlokra minden két órában. Bal szeme rendes. 1885. deczemb. 31. A fájdalmak megszűntek és a látótér helyre állott, nagyjában csak egy kissé még belül-felül volt szűkült, v=20/'s0. Egy pár nap múlva bal szeme is hasonlóan betegedett meg, és pedig itt már kis nyomás a szemtekére is oly fájdalmat idézett elő, mint acut cyclitisnél lenni szokott. A szemteke mozgatásai is fájdalmasak voltak. V = 2%oo- Zöld színt nem ismert fel, vörös és kéket csak akkor, ha nagyobb darabban voltak. A látótér a minimumra szűkült. Tükri lelet itt sem volt. Therapia mint fent. 1886. januárban már a zöld színt felismerte és a v=20/S0- ra javult, fájdalmai lényegesen enyhültek. Január végefelé mindkét szeme normális volt. Ezen esetet a szerző rheumás eredetű látóideg-hüvely gyuladásból magyarázza, mely a nerv. opticusra átterjedt és ott izzadmányképzés által nyomási bénulást okozott. Midőn az izzadmány felszívódott, a gyógyulás is beállott. Ezen eset közlése előtt a szerző röviden az idevágó irodalomról is megemlékszik, kezdve Graefevel, ki legelőször ismertette az acut neuritis retrobulbarist. Később Schiess-Gemuseus (1870) közölt hirtelen keletkezett baloldali amaurosist, melyben az ok rheumás eredetű volt. Schweigger és Mooren által észlelt esetekkel be lett bizonyítva, hogy a hűlés mint okozó szerepelhet neuritis retrobulbarisnál. Hock kimondta, hogy a szemteke fájdalmassága igen fontos ismertető jel a rheumás eredetű neuritis retrobulbarisra és elválasztani engedi minden más okból keletkezettől. Hock szerint a szemmozgás fájdalmas irányának a látótérszükület és a látóidegszálak rossz functiója is megfelel, mi úgy magyarázható csak, hogy a gyuladás előbb azon látóideg-rostokra tér át, melyek legközelebb vannak a pimár megbetegedett hüvelyhez és a szem mozgásnál fájdalmas. A neuritis retrobulbaris ezen kórképe még kiegészíttetik - a szemrés megszűkülése által, melyet reflectorius orbicularis görcs hoz létre (Klinische Monatsb. f. Augenh. 1886. ápril. f.) Issekutz dr. — Sympathicus gyuladás gyógyulása enucleatio nélkül. Dr. Hoffmann-t6\, Erlangenben. —- B. S. 55 éves asszonynak 1880. okt. 12-ikén bal szemén hályogműtétet végeztek. Ez, valamint a gyógyulás is, simán ment., Az elbocsátáskor (okt. 20) duzzadó kéregrészek voltak és egy hátsó synechia az alsó pupillaris szélen, V 6/e„ (-)- 7-0 D). Jobb szemen nondum matur cataracta volt. November 15-ikén az eddig javuló látás a bal szemén ismét romlani kezdett, midőn is a szem izgalmas lett, és a cornea kissé elszürkült. Deczemberben már csak két méterről ujjakat tudott olvasni. A cornea hátsó falán praecipitatumok voltak, az iris hyperaemiás, a pupilla vékony cataracta secundariával el volt zárva. Később hypopium is keletkezett. Január n-ikén ujjakat már csak s4 méterről olvasott. Kezelésre az említett jelenségek rövid idő alatt eltűntek, és csak a nagyobb praecipitatumok maradtak meg, a teke fehérré vált. A látás helyreállítása végett aláfele iridectomiát csináltak, mi simán ment, valamint a gyógyulás is, csak egy kis elülső synechia maradt vissza. Ápril 4-ikén a rés ismét el volt zárva finom hártyával, ezt Wecker-ollóval próbálták eltávolítani, illetve rést készíteni, de ennek sem volt eredménye. Májusban az eddig ép, csak cataractás jobb szemen is gyuladás tört ki, a nélkül, hogy a bal szem most lobos lett I volna. A teke kivörösödött, a cornea hátsó falára praecipitatumok rakódtak le, a pupilla renyhén reagált és szűk volt. Kezelésre ezen gyuladás is megszűnt. A bal szemen Beer-késsel igyekeztek rést készíteni, mi sikerült is. Jóllehet a bal szemen gyuladás nem volt, mégis a jobbon május 20-ikán újabb gyuladás tört ki, hasonló több roham még ezután is volt, de a bal szem mindig békés maradt. Október 1 7-ikén a jobb szem még mindig izgatott volt, a cornea alja egy kissé elszürkült, a tensio kissé emelkedett, de á projectio jó volt. A bal szemen készített coloboma már csak mint rés mutatkozott, és a teke kisebbedett, de nem volt fájdalmas. Most jobb szemén felül iridektomiát készítettek, melynek utána vér sokáig mutatkozott a csarnok alján, s ezért a szem fájdalmasan izgatott volt, úgy hogy bekenő kúrához kellett nyúlni, ez a szemet megbékítette. 1881. május 17-ikén a jobb szemen extractiót végeztek, melyet a szem jól állott ki, v = s'6„ (+12 D-val), de a coloboma felső szárait egy compact réteg töltötte ki. Jun. 2 7-ikén ezen hártyát Wecker-ollóval vágták át, v 6/ia lett. (Klinische Monatsb. f. Augenh. 1886. ápril.) Issekutz dr. — Glaucomáról. Dr. Landesberg-töl New-Yorkban. — Az eddigi tapasztalatokkal szemben, hogy az egyik szemen kitört glaucoma megszüntetése miatt végzett iridectomia, az addig egészséges másik szemen a glaucoma kitörését nem akadályozza meg, ellentétben Landesberg 5 oly esetet említ fel, melyben az egyik szemen végzett iridectomia a másik szemen prodromalis stádiumban levő glaucomát is meggyógyította. Hogy ezen esetek csak esetlegesek voltak-e, vagy az egyik szemen végzett iridectomia sympathicus gyógyerejű a másikra, az még kérdéses. 1. K. 53 éves asszony jobb szemén typicus glaucoma acutum volt. A bal szemen a tensio emelkedett, a pupilla tágabb, a csarnok sekélyebb. A pupillán spontan artériás lüktetés volt észlelhető, mi mellett a retina hyperaemiás volt. Subjectiv érzések : színes karika látása a láng körül és ciliaris neuralgia, melyek bizonyos szüneteket tartottak. V = 15/20 E. A jobb szemen készített iridectomia után a bal szem is teljesen megbékült, a tensio normálissá vált, a hyperaemia retinae, valamint az artériás lüktetés elmúlt. A beteg nyolcz év után is egészséges. 2. B. 49 éves asszony jobb szemén acut glaucoma van. Bal szemen a tensio nagyobb (T —|— 1) a pupilla tágult, a csarnok sekélyebb. Focalis világításnál a cornea gyenge elborulást mutatott. A szemfenék kissé borús. Üteres pulsatio csak a szem nyomásakor volt látható, V i5/í», M. 8 D. v= 15/30, a projectio felül szűkült: Subjectiv érzet szikra látás és később színes karika látásából állott. A jobb szemen végzett iridectomia a bal szemet is megnyugvásra vezette, úgy hogy nyolcz év után is a szem teljesen ép. 3. D. 53 éves kereskedő jobb szemén glaucoma subacutum ; bal szemén a pupilla tágabb, lomhán reagált, a tensio nagyobbodott volt. A szemfenékben közepes scleral ectasia posterior mellett a vénák teltek voltak. A beteg a glaucoma prodromalis stádiumának ismert subjectiv tüneteit beszélte el, v=15/30. Ezen esetben is a jobb szemen végzett iridectomia a bal szemnek állandó (öt év) nyugodalmat biztosított, v= 15/20. 4. S. 47 éves asszony bal szemén glaucoma acutum volt. Jobb szemén a pupilla tágabb volt, mi mellett a cornea gyengén elszürkült, a cornea körül pedig csekély injectio volt, T + 1. A retina kissé ködös és hyperaemiás. A b^l szem iridectomiája után a jobb szem végkép (öt év) megbékült. 5. S. 58 éves nő jobb szemén glaucoma subacutum volt. Bal szemén a pupilla tágabb és lomhábbnak mutatkozott, T + 1. A retina erősén hyperaemiás, de artériás pulsus csak a teke nyomásakor állott elő. A subjectiv érzések színes gyűrű és az utóbbi időben ködös látásból állottak. V= 10/i5. Hm. ’/is- A jobb szemen végzett iridectomia után a bal szem kóros tünetei mind elmúltak, a szem megbékült, v=I0/i2. 13 hónappal ezután a jobb szemen egy újabb roham keletkezett, mi mellett a bal szemen ismét glaucomás prodromák mutatkoztak. Ekkor a jobb szemen csinált sclerotomia mindkét szemet megnyugtatta (öt év). (Centralbl. für Augenheilk. 1886. április fűz.) Issekutz dr. — Egyoldali idiopathicus haemeralopia. Dr. Magmától. Egy 48 éves munkásnő f. év május hó 13-ikán azon panasz
