Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-04-04 / 2. szám
32 később Bókái A. és Finkelstein (2) kutatásaiknál azt találták, hogy minden kankós gyuladás secretiójában a bacteriumok egy speciális alakja, a melyet általánosan gonococcusoknak nevezünk, található. Tagadhatatlan, hogy a gonococcusok és a gyuladás egymással szorosan összefüggnek, de az összefüggés módját nem ismerjük. Még megoldatlan kérdés : a bacteriumok készítik-e a szövetek bomlását okozó anyagot ? vagy ők csak annak tovahordozói ? Hogy a mindennapi életből vegyek példát, oly módon, mint a méhek és más rovarok, a hímvirág porát magukra szedve, termékenyítik a nővirágot ; vagy talán a bacteriumok a gyuladás területén csak alkalmas talajt találtak életfeltételökhöz r Ezt kellene a modern pathologiának megoldani. Azt hiszem, hogy a kankós gyuladás (talán egyéb gyuladások is) a szövetek szétroncsolására törekvő erjedés; tehát chemiai processus. A gyuladásnál a sejtek protoplasmája védekezik a bomlás ellen, ha túlsúlyra jut, a gyuladás megszűnik, ha nem, a szövet megbomlik. A gyuladásnál a szövetbomlás a fertőző anyag ereje- és minőségétől függ, pl. diphtheritisnél a szövetek gyorsan szétesnek. A gyuladásnak nevezett tünetcsoport csak következménye az ismeretlen chemiai processusnak. S ha a kankós szemgyuladást meg akarnók szüntetni, az erjesztőt már csirájában kellene megsemmisítenünk. Az eddig alkalmazott szerek, különösen nekünk szemorvosoknak nem adtak kellő eredményt. Egy részük csak úgy hat, mint a tiszta víz, másik részük roncsoló szer, a melyet olyan concentráltan, hogy a fertőző anyag csíráját megölje, nem lehet használni, mert a szöveteket is elpusztítja pl. a carbol-sav. A szemgyógyításnál ez utóbbi szereket azért sem lehet használni, mert a szerek hatásának határát nem tudjuk kiszabni, s ha a szer a corneát is éri, több kárt okoz mint hasznot. A gyuladásnál a legkülönfélébb tünetek támadnak; minden organum a maga módja szerint hoz sympthomákat. A nyálkahártyák bővebb nyálkát termelnek; a savóshártyák bővebb savót. Az izom csomóba szedődik stb. A nyálkahártyáknál a secretio a gyuladás kezdődésénél alig különbözik a rendestől; a gyuladás fokozódásával attól mindinkább eltér s egészen genyessé lehet. A kankós szemgyuladásnak is nem az a lényege, hogy a secretio genyes, hanem az azt okozó vegyi processus. Ezt mi addig nem fogjuk biztosan gyógyítani, a míg csak az organicus chemia kezünkre nem fog járni. Hogy a kankós szemgyuladás diagnosisát felállíthassuk, a következő tüneteket kell találnunk: ragályozás által keletkezett nagyfokú gyuladás legyen a conjunctiván ; a gyuladás tetőpontján a secretio genyes legyen; diagnosisunkat megerősíti, ha a conjunctiván hártyák is vannak ; a gyuladásnál már a cornea is hamarosan megbetegszik. De ezek egyike sem olyan tünet, a mely csak a kankós gyuladásnál volna található. Genyes lehet a secretio egyszerű hurútnál is, diphtheritisnél, esetleg trachománál, a genyedés igen bő. Hártyásodást a conjunctiván sokszor láttam nagyobb hurútnál. Különben ezt bárki is tapasztalni fogja, ha nagyobbfokú hurútnál kifordítja a szemhéjat és így tartja vagy egy pár perczig, hogy a levegő jól érje. Finom átlátszó hártya fog képződni közel az átmeneti redőhöz, a melyet esetleg le is törölhetünk. E hártyában mindazt megtalálhatjuk, mit a kankós kötőhártya hártyájában, kivévén a gonococcusokat. Különben azok a szürke czafatok, a melyeket a hurútnál jellegzőnek tartunk, szinte összegönygyölgetett hártyadarabok. E napokban volt klinikánkon egy nő, kinek mindkét cornea szélein óriási phlyctaenák voltak; mindkét szem conjunctiván nagyfokú gyuladás volt, bő genyes secretioval; a bal felső szemhéji conjunctiván vastag, szürke hártya oly erősen tapadt, hogy ruhácskával nem lehetett letörölni; a bal cornea belső szélénél igen mély, haladó fekély volt. Gyanúnk támadt kankós szemgyuladásra. A vaginalis vizsgálatnál bő secretioval vaginitis granulózát találtunk. Ennyi tünet találkozásánál kétségtelennek tartottuk a kankós szemgyuladás diagnosisát. Csodálkozva hallgattuk Schulek tanárt, midőn az eset tárgyalásánál ennek ellene mondott. A mikroskop döntött: nem találtunk gonococcusokat; a beteg egyszerű borvizes borogatásokra 6 nap múlva meggyógyúlt. Kankós szemgyuladás 6 nap alatt nem gyógyul. Most is kezelésem alatt van egy 15 éves leány, kinek bal szemén phlyctaenás gyuladás mellett vastag szürke hártya takarta a felső szemhéj conjunctiváját. — 31 — A mi a ragályozást illeti, több szemorvos állította, hogy a váladék a hurútos gyuladásnál is ragályozó. A kisebb hurút váladéka, azt hiszem, nem okozhat nagy kárt; a nagyobbfokú hurút váladékát nem kenném a conjunctivámra. Igaz, voltak idők, a midőn igen híres szemorvosok azt állították, hogy a trachoma nem ragályos; de ez már a múlt idők emléke marad. A gyuladás foka a legkevésbé jellegző. A kankós szemgyuladás legelső stádiumában csak olyan, mint a hurut. Sokszor kénytelenek vagyunk a betegség keletkezése felől kérdezősködni, vagy a nemzőszerveket vizsgálni. Kankós szemgyuladást egyedül a kankó-méreg (gonococcus) okozhat. De ehhez teljesen hasonló gyuladást okozhat minden putrid, rohadó anyag, bűzös rohadó geny. Példaként hozom fel: 1883. évben a szünidei orvosi cursuson egyik vidéki collegánk is részt vett. A bal szem corneája egészen el volt hegedve. Evekkel ezelőtt régi abseessust nyitott fel; a bűzös geny a szemébe föcscsent, még ugyanazon napon igen nagy gyuladás támadt szemén bő genyedéssel és hártyásodással. A kis leánykák vaginitissénél képződött váladék szintén veszedelmes; az asszonyok fehérfolyása sem jobb. Végre, a mi a betegség által okozott károkat illeti: A kankós szemgyuladás a legveszedelmesebb, mert a cornea is megbétegedhetik, sőt néhány óra alatt egészen szétmálhat. De a tapasztalás azt tanítja, hogy a hurútnál is megbetegedhetik a cornea, sőt el is pusztúlhat. A kankós szemgyuladásnál a szövetek kóros elváltozása csak olyan, mint más gyuladásnál. Mindezekből látjuk, hogy a legkisebb- és a legnagyobb fokú gyuladás között éles határ nincs, fokozatosan egyik a másikba átmegy. A kankós szemgyuladásnak eddigelé biztos jele nem volt. Hogy a gonococcusok hogyan fognak beválni, azt a tapasztalás fogja meghatározni. Mielőtt átmennék a kankós szemgyuladás gyógyítására, legyen szabad e betegség gyógyításának vázlatos történetét ismertetni. Krisztus születése előtt az orvosok a kankós szemgyuladást nem ismerték. Hipprokates (3) nagyfokú szemgyuladásokat említ ofpda/.uía óoi'jőrjg név alatt; sőt helyenként oly kifejezéseket használ, mintha epidémiákra vonatkoznának »vóorjLia trayy.oívov.« Nagyfokú szemgyuladásoknál hashajtót, meleg borogatásokat használt, mert a hideg borogatás csak a trauma után támadt gyuladásoknál használ. Hogy az ókorban is a ragályos szemgyuladások már egész epidémia alakjában mutatkoztak Xenophon anabásisában (4) találunk erre adatot. Az ifjú Cyrus hadseregével visszatérve, átkelt a Tigris és Euphrat vizén. A hadseregnek sok viszontagságot kellett elviselni; számos katona szemein hirtelen nagy gyuladás és megvakulás támadt. Krisztus szpl. u. Celsus és Galen ismerték a nagyfokú szemgyuladásokat, de kevés különbséggel átvették Hippokrates tanait Celsus már osztályozni kezdette : pyorrhoea, hydrorrhoea és phlegmatorrhoera (5) Galen már pontosabban írja le a tüneteket; sőt ragályos szemgyuladást is említ. A ragályozó anyagot olyannak tartotta, mint a rossz-in dulatú lázakét. Celsus kisebbfokú szemgyuladásoknál borba áztatott fehér kenyeret rendelt a szemre, hogy ez a könyeket magába szívja és a szemek beragadását megszüntesse. A nagyfokú szemgyuladás okát a bőr kigőzölgésének akadályaiban kereste. Fürdőket rendelt; de megjegyzi, hogy ha a szem a fürdőben nagyon fájni kezd a beteg azonnal hagyja el azt. Ha a szem genyedni kezdett, eret vágott, hashajtót és émelygést okozó orvosságokat ajánlott. Nagyfokú genyedésnél a szem laterál oldalán metszést csinált, hogy a fájdalmak és a gyuladás megszűnjön. Genyes nyálkafolyásnál a halánték vénáit tüzes vassal porzsolté, ezt ismételte addig, a míg a folyás megszűnt. Celsus számos collyriumot is használt, melyek mindegyikében opium is volt. A legjobb szem vizét collyrium caesareánumnak nevezte; bors, opium, zincoxyd, antimon és vízből készült. A beszáradó szemek mosogatására Galen az asszony tejet használta (még ma is használt népszer.) A szemorvoslás fejlődésében nagy szünet állott be. A hatodik században a római, görög és arab orvosok közül a szemorvoslás terén alig érdemel egy-kettő említést: Aetius,
