Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-11-29 / 6. szám
128 — T 27 — Beteg 1883. november 3-ikán vizsgáltatott, midőn, centrális látása ugyan nem volt, de excentrikusán képes volt 5 lábról ujjakat olvasni, és a mi bámulatos, a cataracta polaris és az tivegtesthomályok eltűntek. 3- ik eset. J. 58 éves asszony 1884. január 22-ikén volt vizsgálva. 14 nap óta veszi észre látásának romlását a bal szemen és 8 nap óta teljesen vak. Az üvegtestben tükörrel pont- és fonálszerű homály volt lát" ható, és a sárga folt vidékén alul egy könnyen felismerhető cys" ticercus. A levált retina nem volt egész szabályosan gömbölyűi hanem belül-alul egy kis behorpadást mutatott, mely több nap1 észlelés után sem változott. A cysticercus feje kívül alul látszott, mely kevés alak- és helyváltozást tett. Az entozoa orri oldala a papillaszéltől 1 '/2 papillányira volt, aláfelé leterjedt az art. tompor, inferiorig, felül pedig az art. temporalis super-tól i papillányira volt. A retina kifelé a cysticercustól egy kis lapos leválást mutatott, miből valószinű, hogy a féreg előbb inkább a temporális oldal felé volt és később húzódott leírt helyére. A szemfenék többi része normális. A cysticercusnak megfeleíőleg egy nagy scotoma volt. A beteg január 25-én operáltatott. Az operatió a rectus externus lefejtésével vette kezdetét, miután a tunica vaginalis és a sclera ollóval a horizontalis meridiánban szétfejtetett. A sclera 19 mm. terjedelemben szabaddá tétetett, és ezután egy Graefe-késsel a hátsó scleralis részen, laposan vezetve azt, 5 mm. metszés tétetett. A metszés nem tátongott és a kés oly laposan lett vezetve, hogy a sclerának csak felületes része választatott szét. Ezután egy másik, a horizontális déllő alatt, az előbbivel párhuzamos metszés készíttetett, úgy hogy a beszúrás a látható scleralis vég előtt 1 '/a mm. történt, az ellenszúrás pedig a hátsó sark felé 4 mm. Ezután a sclera, fürésszerű mozgatása által a késnek felmetszetett. Miután a cysticercus ekkor sem jelentkezett, a seb ollóval hátrafelé tágíttatott, mire a cysticercus a sebajkak közt megjelent. Üvegtest nem folyt el. A rectus ext. ina ezután visszavarratott. A gyógyulás oly símán folyt le, hogy a beteg 9 napra a műtét után eltávozott, és képes volt az utolsó vizsgálat alkalmával 2 lábról ujjakat olvasni. 4- ik eset. Q. asszony 49 éves 1884. jun. 19-ikén jelentkezett azon panaszszal, hogy jobb szemével 3 hónap óta a tárgyakat fátyolozottan látja. Az üvegtestben koválygó czafatok voltak, a szemfenék különben, egy felül-kívül egész a ciliaris szélnél levő 4 papillányi fehéres részt leszámítva, ép volt. Hogy edények ezen helyen voltak-e, az nem volt kivehető. Látóerő '/s, Hm. 3 D. Az említett fehéres hely a vizsgálóban a cysticercus gyanúját költötte fel, de folytonos vizsgálat daczára biztos támpont nem volt található. Augusztus 14-ikén a beteg azonban azon panaszszal állott elő, hogy több nap óta a szem felső részében egy sötét foltot észlel, midőn a vizsgálat egy az üvegtest alján szabadon mozgó cysticercust mutatott ki. A műtét még aznap chloroform narcosis alatt hajtatott végre, úgy hogy a teke egyenesen felhúzatott, és a verticalis meridiántól 3 mm.-nyire oldalt-metszés készíttetett a scleráig. A sclera Graefe-késsel metszetett át, a kést felül beszúrva, alúl kiszúrva. A seb 7 mm.-nyi volt, mintegy 6 mm.-nyire a cornea-széltől. Ezután a jól tátongó seben át egy iriscsípővel a cysticercus kerestetett minden irányban, de siker nélkül, miért a szoba besötétíttetett és a műtő tükörrel iparkodott a cysticercust megkeresni, de nem találta. Ezután a sclera és a conjunctiva catgut-tal összevarratott. Október i-én midőn a beteg újra vizsgáltatott, a szem teljesen békés volt, de a cysticercus nem volt látható. Október közepén a szem megkisebbedést mutatott, megpuhult és fájdalmassá vált, mi az egész jobboldali fejfélre kiterjedt. 1884. novemb. 2-ikán a szem enucleáltatott, és az üvegtestben a cysticercus hólyag megtaláltatott. Ez utóbbi esetben a műtét sikertelenségét kétségkívül a mozgékony cysticercus okozta, mivel helyét a bemetszés után megváltoztatta. Szerző általában felemlíti, hogy mint ezen 4 eset is bizonyítja, az üvegtestben szabadon mozgó cysticercusnál, a prognosis a műtétet illetőleg legroszabb. Szerző melegen ajánlja a Graefe-féle meridionális metszést, és még azt, hogy a cysticercus kivonására irányzott metszések tükrözés alatt történjenek. (Knapp Archiv, 15., 3—4. f.) Issekutz dr. — Scleral varratok. Dr. Flemming-tői Kölnben. — Az irodalomban egyáltalán kevés oly esettel lehet találkozni, hol nagy scleralis seb, complicálva üvegtest-előeséssel és a corpus cilliare sérülésével, egyesítés után varrattal, többé-kevésbbé a látóképesség megmaradásával, gyógyult volna. Még ritkább azonban azon esetek száma, hol a scleralis seb a corneára is átterjedve, az irist is érte és katarakta traumaticát idézett elő, hogy a varrat alkalmazása után aránylag jó látóképesség megmaradásával gyógyult volna. Miért a két említendő eset figyelmet érdemel. i. eset. 1874. őszén Dr. S. bal szemét pápaszemének eltérése által megsértette, és pedig úgy, hogy a teke halántéki felén egy körülbelül s4 hüvelyknyi ovalis, a sclerán áthatoló seb keletkezett, erősebb convex oldalával a limbus corneaet érintve, a corpus ciliare át volt metszve, a tátongó scleral seben át corpus vitreum mutatkozott, és ott, hol a seb a cornea szélét érintette, egy irisdarab ciliaris részével a sebbe húzódott. A prolapsus rögtön lemetszetett, az előtolakodó üvegtest eltávolítása után sclerai seb két finom selyemvarrattal egyesíttetett, és a szem nyomó kötés alá helyeztetett. A gyógyulás ezután gyorsan, izgalom nélkül következett be, és íz év utáni tudósítás is a szem jó állapotáról tanúskodik. 2-ik eset: W. D. szobaleány szeptember 3-ikán oly szerencsétlenül esett arczával egy üvegszekrénybe, hogy az üvegdarab jobb szemét megsértette. A jobb szem alsó szemhéján egy körülbelül 5 mm.-nyi sekély metszés volt, mely a külső szemzugtól 1 cm.-nyíre kezdődött és ki és lefelé folytatódott. Ellenkező irányban, tehát belülfelül pedig 8 mm. hosszú a conjunctiva bulbin és a sclerán keresztülhatoló zik-zakkos tátongó seb volt, melynek ajkai között az üvegtest előtolakodott. Az említett seb 4 mm.-nyire még a corneára is folytatódott nemcsak, hanem a szomszédos iris is egész szélességében prolabált és, mint a duzzadó és elszürkülő lencse mutatta, a sérülés még a lencsét is érintette. Jól desinfiiciált sondával megejtett vizsgálat még a corpus eil. átmetszését is kimutatta, de üvegdarab a sebben nem volt található. Dr. Samelsohn azon felvételből kiindulva, hogy az üveg ritkán inficziáló anyag lévén, elhatározta, hogy ezen esetnél conservatió sebkezelést követ és a szemet nem enucleálja, mint segéde Dr. Flemming akarta. Minek folytán a sebszélnél a conjunctivát egy kissé aláásta, hogy így a seb jobban egyesíthető legyen. Ezután a kilógó üvegtest eltávolíttatott és a sclera 2 selye mvarrattal egyesíttetett, mely fölött a conjunctiva szintén két varrattal összeillesztetett. A szembe ezután atropin csepegtetett, a sebre jodoform hintetett és az egész szem nyomókötés alá helyeztetett. Az első kötés változtatásnál a 3-ik napon, a seb környéke kissé vörösnek mutatkozott, különben fájdalmasság vagy izgalom nem volt. A pupilla tág, a lencse szürkés és egy kissé erősebben duzzadt. 5 napra a conjunct, varrás eltávolíttatott. 14 nap után pedig a duzzadó kéregrész a sérült tokon át kijött a mellső csarnokba, mely a későbbi lefolyás alatt lassan felszívódott. A szem az egész lefolyás alatt békésen viselte magát. Látása elbocsátáskor +14 D-val o/so volt és 16 D-val Jaeger Nro. 5-t képes volt megolvasni. A coloboma széle részint a cornealis sebbel, részint a tokkal volt összetapadva. A selerába alkalmazott varrat benn hagyatott, mit a szem reactió nélkül jól tűrt, mint ez egyéb testrészeken ismeretes, de hogy a selerában ez már észleltetett, az még ismeretlen. Még csodálatosabb azonban a corpus eil. és az iris izgalomnélküli gyógyulása, a duzzadó lencse daczára. Szerző ezután a varratok alkalmazásáról szóló irodalmat említi fel röviden. — (Kiin. Monbl. f. Aughk. szept.) Issekutz dr. Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).
