Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-03-29 / 2. szám

29

zadtak voltak, de ötöd-hatod napra e tünetek elmúltak, a fájdalmak is megszűntek. — Elbocsátáskor (nov. 11.) az operált szemével csak egy méternyiről sejté a gyertya fényét. A pupilla kitágítása után szemtükörrel nem lehetett a szemfenékből vörös fényt tiikröztetni, a szemfenék egészen sötét maradt; gyűjtött fényben látni lehetett, hogy tömeges vörös vér tölti el az egész üvegtestet, egyes .vérfoszlányok közvetetlenül a lencse mögött látszanak. A szemen izgalmi tünetek, némi kötőhártyai és kevés ciliáris belöveltségen kívül, nem voltak. A felső szemhéj kötőhártyája széles nyalábként húzódik az inhártya forradásába. A beteg ennélfogva arról panaszkodott, hogy bizonyos húzást, vagy mint rnondá, »zsugorodást« érez a szemén. A szem feszülése rendes volt. — Otthonra sötét szobában tartózkodást, jó táplálkozást és jódkáli szedését (8 : 200 grm.) rendeltünk.

A következő hetek folytán több ízben láttuk a beteget, de a vér nagyon lassan fogyott szeméből. Télen át már szokásos életmódját folytatá még korcsolyázni is járt, a mi nem vált szemének ártalmára, sőt az üvegtest sokat tisztult, úgy hogy némileg látni a beavatkozás helyén támadt retinaleválást is bár részlegesebb vizsgálat még mindig nem lehetséges. Az a tudat, hogy a féreg már nincs szemében, lelki állapotát is vidámabbá tette. Csak azt nem szokhatta meg, hogy jobboldalt hiányos a látótere. Az operált szem nem követi a másik szem rögzítését, hanem kifelé tér. Külömben rendes alakú és feszültségű. A legutóbbi időben a beteget újra láttam. Látása most sem több egy méternyiről való fényészrevevésnél. Rávilágítással vörös vér-tömegeket látni az üvegtest alsó részeiben; a szemtükör mindenütt mutat sötét homályokat, a szemfenék vörös fénye csak kívül felül tükrözik, ellenben a belső félben nagy kiterjedésű fehér levált retinát találni, kisebb hasonló leválást pedig alul kívül. Pontosabb átvizsgálás még most lehetetlen s akkorra halasztandó, ha majd az üvegtest egészen megtisztul.

Meggyőződésünk, hogy a férget sikerült legalább elhalásra bírnunk s hogy a szem immár a további bajoktól mentve marad. Ha tehát a szem látása meg is romlott, annyit legalább elértünk, a mennyit Graefe már nagy nyereségnek tartott, hogy t. i. a szemnek megmaradt a teljes alakja. Ez eredményt a meridionalis sebzésnek tulajdoníthatjuk, mert a Graefe-től ajánlott aequatori sebzés után többnyire zsugorodtak a szemek.

A szürke hályog megérési idejéről.

Dr. Creniceanu György, szemklinikái gyakornoktól.

(Folytatás és vége.)

Schulek tnr. szemklinikáján 1874. őszétől 1884. őszéig 1794 hályogkivonás végeztetett. Ez, azt hiszem, elég nagy összeg, hogy némileg kielégítő statisztikai egybevetéseket alkossunk; nincs is sok szemkórosztály, a melyben a hályogoperálások száma ezen öszszeget felülmúlná. Ugyanis a Nagel-féle Jahresbericht statisztikai összeállításából kitűnik, hogy India »Azamgast Hospital« nevű (Freyer) szemkórházában egy évben (1878) 512, Páris egyik (Wecker) klinikáján pedig közel harmadfél száz hályogmiitét történt évenkint; ezután következnék a Hallei (Graefe), a Bécsi (Arit) valamint a Budapesti (Schulek) klinika 150—200 hályogoperatióval; azután körülbelül 150-nel: a Müncheni (Rothmund), Moskvai (Braun), Mi» lanoi (Rosmini), Párisi (Fieuzal), Manchesteri (Little), Nápolyi (Castorani), üdessai (Schmidt), Londoni (1. Higgens, 2. Noorten), Prágai (Hasner) szemkórosztály; a többiek egy része körülbelül 100 évi hályogoperatióval s a legtöbb 1 oo-tól is többé vagy kevésbbé messze hátramaradt.

Figyelmeztetni akarom a szíves olvasót, hogy az említett öszszeg (1794) nem vág össze a lejebb következőkkel, a minek oka abban rejlik, hogy nem minden szem, melyről az aetiologiai adatok a kortörténetben feljegyeztettek, operatió alá is került, ámbár másrészt oly szemek is operáltattak, melyeknek előzményes adatai vagy nem voltak értékesíthetők (pl. előrement gyuladás vagy más complcatiók miatt) vagy hiányoztak a beteg tökéletlen feleletei miatt.

A két szem hályogjának egyidejű vagy különböző időközökben való keletkezését ezen sorozat tünteti fel:

— 3D —

I. Időkülönbség a két szem hályogjának fejlődésében.

Időköz év szerint

ü ‘rt

^ N

^ a

tO N >

ü 3 'S ■* W s

.2 .5

U

íO S)

M >

“(U

Esetek szám a

s:

•O

<u

C/í

“<U

Esetek

száma

Időköz év szerint

<U 2 rí N

Időköz év szerint

Esetek

száma

Időköz év szerint

Esetek

száma

0

154

i1;.,

67

3

64

41;2

10

6

9

9

5

14

I

•4

31

u/4

22

3'/4

3

43/4

4

o/2

6

9\*

i

15

2

2

89

2

114

3 A

11

5

is

7

7

9a/4

i

18

2

3/

4

33

2*4

18

3/4

3

5‘ 4

1

8

7

10

i

27

I

I

189

O 1 / - 2

30

4

33

5\'2

2

S1/»

i

13

i

29

I

C/4

24

o3/ - /4

8

4‘/4

2

53/4

4

83ó

i

Összesen 981 egyén.

Ezen táblázatból látjuk, hogy 981 egyén (1962) szeméin nem fejlődött mindkét szemen egyidőben, sőt ellenkezőleg nagy időbeli különbségekre akadunk; e szerint az, a mit még újabb időben is ír Becker a lencséről szóló könyvében (130. lapon: der Staar entwickelt sich fast ohne Ausnahme gleichzeitig oder kurz nach einander in beiden Augen) ezen adatok által meg nem erősíttetik. Ezen adatok alkalmat is adnak azon megfontolásra, hogy mi lehet oka a hályog nem egyidejű keletkezésének. Ha constitutionalis a baj, miért nem fejlődik s nem érik a két szem hályogja egy időben ? Erre felelni nehéz mindaddig, míg a baj kóroktanát nem ismerjük. S midőn én ezen kérdést mégis felvetettem, tettem ezt azért, mert hiszem, hogy épen általa közeledhetünk némileg legalább a baj kóroktanának megmagyarázásához, vagyis érősítjük azt, a mit eddig hittünk a hályog keletkezésére nézve. Ugyanis általános azon vélemény, hogy a lencse elégtelen anyagcseréje bizonyos alkatú (hajlammal bíró) szemben lencsehomályt, hályogot idéz elő. Innen indulva, fel kell tennünk, hogy az egyén két szemében az anyagcsere rffem egyforma s ezért nem egyidejű a hólyagképződés. Oka talán a két szemnek munkához nem egyformán hasznavevésében rejlhet. Erre kutatásaimat már nem terjesztettem a mi különben kevés esetben puhatolható ki, de annyit mégis emlékezetem után hiszek constatálhatni, hogy egy pár, kancsalsággal párosult hályognál az érettebb hályogot a (gyermekkora óta) kancsalító, tehát működésen kívül állott szemen láttam. Természetes, hogy ezen különbség nem oly jelentékeny azon esetre, ha Beckerrel felvesszük, hogy a hályog sorsa annak megjelenése előtt pár évtizeddel már el van döntve.

II. A nem érett hályog időtartama.

J) A 31-diki életév előtti hályogok érettségre nézve nem igen különbőztetettek meg, hanem a cataracta juvenilis egyszerű diagnosisával találhatók fel a kortörténetekben.

2*