Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-03-29 / 2. szám

29 zadtak voltak, de ötöd-hatod napra e tünetek elmúltak, a fájdal­mak is megszűntek. — Elbocsátáskor (nov. 11.) az operált szemé­vel csak egy méternyiről sejté a gyertya fényét. A pupilla kitágí­tása után szemtükörrel nem lehetett a szemfenékből vörös fényt tiikröztetni, a szemfenék egészen sötét maradt; gyűjtött fényben látni lehetett, hogy tömeges vörös vér tölti el az egész üvegtes­tet, egyes .vérfoszlányok közvetetlenül a lencse mögött látszanak. A szemen izgalmi tünetek, némi kötőhártyai és kevés ciliáris belö­­veltségen kívül, nem voltak. A felső szemhéj kötőhártyája széles nyalábként húzódik az inhártya forradásába. A beteg ennélfogva arról panaszkodott, hogy bizonyos húzást, vagy mint rnondá, »zsu­gorodást« érez a szemén. A szem feszülése rendes volt. — Ott­honra sötét szobában tartózkodást, jó táplálkozást és jódkáli sze­dését (8 : 200 grm.) rendeltünk. A következő hetek folytán több ízben láttuk a beteget, de a vér nagyon lassan fogyott szeméből. Télen át már szokásos életmódját folytatá még korcsolyázni is járt, a mi nem vált szemé­nek ártalmára, sőt az üvegtest sokat tisztult, úgy hogy némileg látni a beavatkozás helyén támadt retinaleválást is bár részlegesebb vizsgálat még mindig nem lehetséges. Az a tudat, hogy a féreg már nincs szemében, lelki állapotát is vidámabbá tette. Csak azt nem szokhatta meg, hogy jobboldalt hiányos a látótere. Az ope­rált szem nem követi a másik szem rögzítését, hanem kifelé tér. Külömben rendes alakú és feszültségű. A legutóbbi időben a bete­get újra láttam. Látása most sem több egy méternyiről való fény­­észrevevésnél. Rávilágítással vörös vér-tömegeket látni az üvegtest alsó részeiben; a szemtükör mindenütt mutat sötét homályokat, a szemfenék vörös fénye csak kívül felül tükrözik, ellenben a belső félben nagy kiterjedésű fehér levált retinát találni, kisebb hasonló leválást pedig alul kívül. Pontosabb átvizsgálás még most lehetet­len s akkorra halasztandó, ha majd az üvegtest egészen meg­tisztul. Meggyőződésünk, hogy a férget sikerült legalább elhalásra bírnunk s hogy a szem immár a további bajoktól mentve marad. Ha tehát a szem látása meg is romlott, annyit legalább elértünk, a mennyit Graefe már nagy nyereségnek tartott, hogy t. i. a szem­nek megmaradt a teljes alakja. Ez eredményt a meridionalis seb­zésnek tulajdoníthatjuk, mert a Graefe-től ajánlott aequatori sebzés után többnyire zsugorodtak a szemek. A szürke hályog megérési idejéről. Dr. Creniceanu György, szemklinikái gyakornoktól. (Folytatás és vége.) Schulek tnr. szemklinikáján 1874. őszétől 1884. őszéig 1794 hályogkivonás végeztetett. Ez, azt hiszem, elég nagy összeg, hogy némileg kielégítő statisztikai egybevetéseket alkossunk; nincs is sok szemkórosztály, a melyben a hályogoperálások száma ezen ösz­­szeget felülmúlná. Ugyanis a Nagel-féle Jahresbericht statisztikai összeállításából kitűnik, hogy India »Azamgast Hospital« nevű (Freyer) szemkórházában egy évben (1878) 512, Páris egyik (We­cker) klinikáján pedig közel harmadfél száz hályogmiitét történt éven­­kint; ezután következnék a Hallei (Graefe), a Bécsi (Arit) valamint a Budapesti (Schulek) klinika 150—200 hályogoperatióval; azután körülbelül 150-nel: a Müncheni (Rothmund), Moskvai (Braun), Mi» lanoi (Rosmini), Párisi (Fieuzal), Manchesteri (Little), Nápolyi (Cas­­torani), üdessai (Schmidt), Londoni (1. Higgens, 2. Noorten), Prágai (Hasner) szemkórosztály; a többiek egy része körülbelül 100 évi hályogoperatióval s a legtöbb 1 oo-tól is többé vagy ke­­vésbbé messze hátramaradt. Figyelmeztetni akarom a szíves olvasót, hogy az említett ösz­­szeg (1794) nem vág össze a lejebb következőkkel, a minek oka abban rejlik, hogy nem minden szem, melyről az aetiologiai ada­tok a kortörténetben feljegyeztettek, operatió alá is került, ámbár másrészt oly szemek is operáltattak, melyeknek előzményes ada­tai vagy nem voltak értékesíthetők (pl. előrement gyuladás vagy más complcatiók miatt) vagy hiányoztak a beteg tökéletlen fele­letei miatt. A két szem hályogjának egyidejű vagy különböző időközök­ben való keletkezését ezen sorozat tünteti fel: — 3D — I. Időkülönbség a két szem hályogjának fejlődésében. Időköz év szerint ü ‘rt ^ N ^ a tO N > ü 3 'S ■* W s .2 .5 U íO S) M > “(U Esetek szám a s: •O <u C/í “<U Esetek száma Időköz év szerint <U 2 rí N Időköz év szerint Esetek száma Időköz év szerint Esetek száma 0 154 i1;., 67 3 64 41;2 10 6 9 9 5 14 I •4 31 u/4 22 3'/4 3 43/4 4 o/2 6 9\* i 15 2 2 89 2 114 3 A 11 5 is 7 7 9a/4 i 18 2 3/ 4 33 2*4 18 3/4 3 5‘ 4 1 8 7 10 i 27 I I 189 O 1 / - 2 30 4 33 5\'2 2 S1/» i 13 i 29 I C/4 24 o3/ - /4 8 4‘/4 2 53/4 4 83ó i Összesen 981 egyén. Ezen táblázatból látjuk, hogy 981 egyén (1962) szeméin nem fejlődött mindkét szemen egyidőben, sőt ellenkezőleg nagy idő­beli különbségekre akadunk; e szerint az, a mit még újabb idő­ben is ír Becker a lencséről szóló könyvében (130. lapon: der Staar entwickelt sich fast ohne Ausnahme gleichzeitig oder kurz nach einander in beiden Augen) ezen adatok által meg nem erő­­síttetik. Ezen adatok alkalmat is adnak azon megfontolásra, hogy mi lehet oka a hályog nem egyidejű keletkezésének. Ha constitu­tionalis a baj, miért nem fejlődik s nem érik a két szem hályogja egy időben ? Erre felelni nehéz mindaddig, míg a baj kóroktanát nem ismerjük. S midőn én ezen kérdést mégis felvetettem, tettem ezt azért, mert hiszem, hogy épen általa közeledhetünk némileg legalább a baj kóroktanának megmagyarázásához, vagyis érősítjük azt, a mit eddig hittünk a hályog keletkezésére nézve. Ugyanis általános azon vélemény, hogy a lencse elégtelen anyagcseréje bi­zonyos alkatú (hajlammal bíró) szemben lencsehomályt, hályogot idéz elő. Innen indulva, fel kell tennünk, hogy az egyén két sze­mében az anyagcsere rffem egyforma s ezért nem egyidejű a hó­lyagképződés. Oka talán a két szemnek munkához nem egyformán hasznavevésében rejlhet. Erre kutatásaimat már nem terjesztettem a mi különben kevés esetben puhatolható ki, de annyit mégis emlékezetem után hiszek constatálhatni, hogy egy pár, kancsalság­gal párosult hályognál az érettebb hályogot a (gyermekkora óta) kancsalító, tehát működésen kívül állott szemen láttam. Természe­tes, hogy ezen különbség nem oly jelentékeny azon esetre, ha Beckerrel felvesszük, hogy a hályog sorsa annak megjelenése előtt pár évtizeddel már el van döntve. II. A nem érett hályog időtartama. J) A 31-diki életév előtti hályogok érettségre nézve nem igen külön­bőztetettek meg, hanem a cataracta juvenilis egyszerű diagnosisával talál­hatók fel a kortörténetekben. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents