Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)

1884-05-25 / 3. szám

69

70

oedema, de még inkább a levatorok hűdése miatt. A tekén semmi elváltozás; 4 hét múlva iskolába mehetett.

Nemsokára azonban a gyermek látása apadni kezdett s a megejtett vizsgálat lelete ez volt: a corneák tiszták, a jobb pupilla hosszovalis, a balnál tágabb, direct fényre nem reagál, de sympathice igen, atropinra csak felső része tágúl, eserinre jó myosis áll be. A bal pupilla kerek, atropinra szabálytalanul tágúl, eserinre jól szűkül. Mindkét lencse hátsó kérgében kezdődő zavarodás, közepe és mellső kérge tiszta, a látótér normalis.

Később az elzavarodás kiterjedt az egész lencsére. Ez ellen discissio tétetett, többszörösen végezve, míg fekete pupilla-terület állott elő, azonban a látás a műtét előtti maradt. Szemtükörrel nem deríthető ki a rossz látás oka. Hónapok múlva újra vizsgáltatott, ekkora a látás az eddig meg volt ujjak olvashatásából már kézmozgás észrevevésére szállott alá, a pupilla területe szabad, a pupillák atropinra nem tágulnak, sympathice a jobboldali eléggé —, míg a bal éppen nem reagál. Tükörvizsgálatnál az atrophia nervi optici képe mutatható fel, de nem az a fehér atrophia, melyet a legtöbb esetnél tapasztalunk.

Látás többé nem tért vissza s a leány most Wiesbadenben a vakok intézetében van. (Knapp Archiv XIII. 3. füzet).

Dr. Zehery.

—- A látóideg rázkódásának eseteit és az abból folyó látási zavarokat közli Schvoeigger C. tanár. — Mindhárom esetnél a fejre ható erős trauma következtében hirtelen teljes megvakulás állott be a sértést szenvedett oldal szemén, anélkül, hogy szemtükörrel a szemfenékben valami elváltozás lett volna felfedezhető s a nélkül, hogy agyi tünemények is mutatkoztak volna. Az esetek mind tökéletes vakság esetei voltak, a fényérzés is teljesen hiányozván, és pedig egyik esetben még három nap múlva sem mutatkozott fényérzés.

Mindeniknél javulás állott be, úgyhogy előbbi látásuknak meglehetős nagy töredékét nyerték vissza, anélkül, hogy strychnin injectió vagy bármi kezelés történt volna.

A betegség okáúl az észlelő csupán egyik esetben veheti fel a látóideg valamely részletének valódi sértését, míg a másik két esetben egy a foramen opticumnál létrejött rázkódásból kelle magyaráznia a megvakulást, mely rázkódás azonban miféle anyagi elváltozást hozott létre a látóidegben, azt megmondani nem képes, csak sejti hogy az egy, a látóidegben létrejött vérömlés lehetne. (Knapp Archiv XIII. kötet 3. füzet). • Dr. Zehery.

— Bőr- és nyálkahártya átültetését Bock E. dr. akkor tartja indicáltnak, ha azok a folytonossághiány szomszédságából eltolatás által nem vehetők. Az átültetendő bőrdarabot legtöbbször a felkarból veszi. A kellő nagyságú bőrdarabról a bőralatti szövetet jól letisztogatja, kiterítve több darabra vágja és ezekkel a jól megtisztázott folytonosság hiányt mintegy kikövezi (gepflastert). A bőrdarabokra tiszta disznózsírral bekent staniol-lemezt, erre pedig tisztított vattát téve mindkét szemet beköti. A beteg 36—48 óráig így marad. A harmadik napon a legnagyobb vigyázattal a kötést megnyitja. 3 nap múlva csak az egyik szemet köti be és naponként egyszer tisztogatja. Az elhalt darabokból csak azt ami magától leválik vízsugárral mossa le.

Az átültetendő nyálkahártyát öregebb asszonyok hüvelyéből veszi. A folytonossághiányt beborítván a nyálka.hártyadarabbal, azt finom varratokkal megerősíti; egy nagyobb varratot arra a helyre alkalmaz, a hol az átmeneti redőnek kell lenni. (Centralblatt f. A. 1884. p. 25). Dr. Ottava.

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.

(A »Revue gén. d’ophthalmologie« 1883. 5—-12. számából.

— A szem feszülésének az emberfajoktól függését bizonyítják Moura-Brazil vizsgálatai (Ann. d’ocul. 1883.). Ö ugyanis azt tapasztalta, hogy a feketék szeme ép állapotban is feszesebb, mint a keverék-fajoké, különösen pedig mint a fehéreké, úgyhogy t+i feszülést 45—90 "/0 arányában tálálni a feketék közt, ellenben a keverék-fajok közt 45—60°/0, a fehérek közt 10—15°/0 az arány. Glaukoma fordult elő fehérek közt 4 %, keverék-fajok közt 6"/0, feketék közt 15 °/0. Egyszersmind azt a tapasztalatát is közli, hogy a feketéknek tágabb a látásuk tere, kivált a zöld színre nézve, melynek határai a vöröséivel vágnak egybe.

— Myopia és iskolázás. Reich a tifliszi gimnázium tanulóinak szemét megvizsgálta 1876-ban és 1882-ben és azt tapasztalta, hogy e hat év alatt az E 44%-ból M lett, a M 8i°/„-ban nagyobb M fejlődött, a H-ból csak io°/0 maradt H, 5O°/0-ban E, 40°/o-ban M lett belőle. E szerint tehát az emmetropiás szem a legerősebb, legkevésbbé változó fénytörésű. Anilin gén Konstantinápolyból jelenti, hogy az iskolázásra nem kényszerített török lakosság közt nincs myopia.

— A Mariotteféle vakfoltnak észrevehetetlenségét Placido abból magyarázza, hogy a látóidegfő körül olyan öv van a retinában, mely a reáeső fénysugarak visszavetésével tölti ki a látóidegfő érzéketlenségéből származó skotomát. E fénynyel és színekkel kitelödést (repletio) némely látásbeli tünemények is bizonyítják. Megjő még az ideje, hogy amaz öv kiterjedését a szövet-vizsgálók is ki fogják deríteni.

— A sík szemtükörrel való vizsgálást ajánlja Story (Ophth. Review 1883.) a szem fénytörésének meghatározására. így a vizsgálónak a vizsgált szemtől való távolsága nem jő számba. Ha a szem emmetropiás, a retinái erek a tükör mozgásaival együtt mozognak. Elégséges C25 dioptria myopia, hogy ellenkező irányú mozgást létesítsen. Az a leggyöngébb concav üveg, mely egy irányú mozgást létesít a myopiának, és az a legerősebb convex üveg, mely az egy irányú mozgást meghagyja a hypermetropiának a fokát jelöli.

— A retina fény-érzéklése. Delbeuf (Revue scientiüque III.

6. sz.) elzárt petróleum-lámpásnak igen szűk nyíláson át bocsátott fényével vizsgálta az emberi szem fényérzéklését a retina különböző pontjaira nézve. Vizsgálatai szerint nem a retina legélesebben látó pontja, a sárga folt, veszi észre legélesebben a fény különbségeit, hanem egy szélibb öv, melynek diagrammját a következőképen kell rajzolnunk: a látóterek ábrázolására használni szokott lapokon 8 délkört véve, ezek keresztező pontját veszszük sárgafoltnak, az egyközepű körökön pedig felülről indulva s az óramutató járását követve egy görbe vonalat huzunk, mely 50, 40, 30, 24, 18, 20, 20 és 30 fokokon halad keresztül s visszatér az 50 fokra. E fölfelé megnyúlt, alul ellapult, belső oldalán kihasasodó körtealakú görbe vonal köti össze a legélénkebb fényérzéklés pontjait. E görbén túl csökken az érzéklés élénksége s a 80, 72, 60, 40, 30, 30, 40 és 55 fokokon áthaladó görbe vonalban éri el a sárgafoltéhoz hasonló élénkséget. Hogy a retinának széli részei olyan élénken veszik észre a világosság különbözőségeit, az nagyon fontos a tájékozódásra nézve, mert szemünk önkéntelenül odafordul, a hol a világítás foka változik, s az odapillantó szem aztán meggyőződik az illető tárgy alakjáról s nagyságáról. Fontos továbbá, hogy épen a retina felső és belső részén esik a sárgafolttól legtávolabbra a legélénkebb fényérzéklés helye, mert alul és kívül tűnnek leginkább szemünkbe a tárgyak. (Delbeuf diagrammja igen jól megfér a látótér glaukomás megszűkülésével. Ez ugyanis fölülről és az orrfelől kezdődik; tehát előbb a retina alsó és halántéki részeinek fogy meg az érzéklése, a melyeken Delbeuf szerint legszűkebb az éles fényérzéklés kiterjedése. —di.)

— Ä glaukoma gyógyítása. Badal (Gazette hebdom. de Bordeaux 1883.) már ismételten közöl adatokat, melyek alapján a glaukomás neuralgia megszüntetésére, de magának a glaucomának gyógyítására is a szembeli trigeminus végső ágának, kivált pedig a nervus nasalisnak megnyújtását, sőt eltépését ajánlja, mint a melyből a ciliáris idegek erednek, s a melynek útján a szembeli túlságos folyadék-elválasztásra hatni lehetne. Azonban adatai még ed-I dig nem nagyon biztatók a glaukoma ez új operálása módjára j nézve.

— Inhártyai gummák. Higgins (Brit. med. journ. 1883.

247. 1.) az inhártyában bujakóros gummákat talált, melyek az

episkleritis partialistól abban külömböznek, hogy sokkal nagyobb halmokká nőnek és nem ismétlődnek újabb és újabb helyeken, a sarcomától pedig gyógyulhatásuk különbözteti meg.

— Szaruhártyai homályok főitisztítására Michel (Union méd. 1883.) cadmium sulfuricumot ajánl, melynek arab mézgás-oldatát (0'05—0’i5 : iO'o) naponta egyszer, majd kétszer, háromszor is ecsettel juttatja a homály közepére. Ha a homály még új, hamar föltisztúl, ha régi, tovább kell a kezelését folytatni.

— A két szem különböző fénytörése Leduc szerint igen gyakori, t. i. a rendellenes fénytörésűeknek több mind negyedrésze