Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-06-25 / 3. szám
r*Fi testek (leszakadt irisdarab, luxált lencse) a cornea Descemet hártyájával érintkeznek, eredetüket hasonló módon mint glaucománál, első sorban a rendes nyirkáram megakadályozásában találják. Scleritisnél a nyelvalaku, marginális s tülkösödésre hajlandó corneazavarok, valamint a keratitis interstitialis pnrczhártyazavarodásai szintén a cornea szélfelöli táplálkozása mellett szólanák. Creniceanu tr. A jodoform szemészi alkalmazásáról. (Refer. Graefe Arch. XXVIII. I.) Mióta a szemészek a fertőzetlenítést elfogadták, mindenféle szerek sorozatán eljutottak a jodoformhoz is, habár a bizonyos szerek mindenhatóságába vetett hit ma már nem is ver oly mély gyökeret. Legújabban Deutschmann R. dr. göttingai docens közli Graefe Archívumában a jodoformra vonatkozó tapasztalatait, a melyet részint behintés, részint kenőcs (1 : 10) formában alkalmaz, utóbbihoz atropint is lehet keverni (crc>5). Kevés jodoformot jól tűr a kötőhártya, több fokozza a gyuladást. Nagyon erősen izgat, ha előbb kénesős készítményeket (sárga kenőcsöt) használtunk volt. Az egyes bántalmak közül hatástalannak bizonyult kötőhártya-hurutok, blenorrhoea, conjunct, phlyct., conjunct, granulosa, episcleritis ellenében, míg genyedő keratitisek igen szépen gyógyulnak tőle, phlyctaenás keratitis is, ha már fekélylyé vált, néha a phlyctaenás pannus ellen is jó a hatása. Legnagyobb fontosságot tulajdonít neki D. a hvpopyon-keiatitisnak ulcus serpens nevű alakja ellenében; e tekintetben sokkal kedvezőbb eredményeket értek el, mint fertőzetlenítő meleg borogatásokkal (kali hvperman.), cárból, chlórvíz, chininoldat becsepegtetésével, chinin-porral. Eljárásuk az volt, hogy a bórlintos kötésnek reggel s este történt megújításakor kevés jodoformot hintettek a kötőhártyára és fekélyre, s ha szükséges volt, a könnytömlőt is szondázták s kali hypermanganicummal fecskendezték ki. A Samisch-féle keratotomiat, esetleg újabb sebrepesztést vagy punctiót azért ugyan nem lehet mellőzni, nagy hypopyont a jodoform sem bír fölszívódásra; ilyenkor operálás után kell a jodoform alkalmazását megkezdeni. Azonban mégis sokkal ritkábban válik szükségessé a keratotomia s ezt különösen kiemeli D., minthogy e beavatkozás folytán igen gyakori a cataracta s a leucoma adhaerens. Egymás ellenébe állított 41—41 eset közül a régi eljárás szerint 28-szor volt keratotomia (6-szor azonnal, 22-szer utólagosan), gyógyult 34 szem, elpusztult 7; jodoformozással 9-szer, volt keratotomia (4-szer azonnal, 5-ször utólagosan), gyógyult 38 szem, elpusztult 3. Megjegyzendő, hogy a jodoformozást abban kell hagyni, mihelyt a fekély megtisztúlt, a hypopion eltűnt, a chemosis megszűnt s egyszerű boros kötéssel, végül gyönge összehúzó szerrel kell beérnünk; a jodoform további használata gátolja a hegedőst. Újabban a könnytömlőbe is fuvat D. jodoformot csöves kutatón át, de még nem mondhatja milyen eredménynyel. Kedvező eredményeket látott D. a jodoform használatától a szemgolyónak még súlyos sérüléseiben is. Ha idegen testet vett ki a corneából szintén szokott kevés jodoformot szórni a sebre, ha arra gyanakszik, hogy a kivett testecske nem volt tiszta ; sőt iridectomiák s tenotomiák után is hint a szemre jodoformot, míg extractióknál a megszokott cárból becsepegtetéshez ragaszkodik. Enucleatiók alkalmával a vérzés kellő csillapítása után azonnal jodoformmal hinti be a sebes fölszint s azután is naponta kétszer—háromszor; a jodoform meggátolja a váladék képzést s fájdalmat nem okoz. (Szerény véleményem szerint iridectomiák, tenotomiák esetében egészen fölösleges a jodoform használata, az extractiókat illetőleg pedig a fertőzetlenítő eljárások nem jártak oly határozott, kézzel fogható eredménynyel, hogy közülök épen a betegre és orvosra nézve legkellemetlenebb szer alkalmazásához nyúljunk). Csapodi dr. — 63 — A szemészeti szakosztály munkálatai az 188 i-iki nemzetközi congressuson, Londonban. (Vége.) A bányamunkások nystagmusának kórszármazása és kórok - tana. Nieden tr.-tói, Bochumban. i. Az előfordulás százalékviszonyának kiderítésére és 2. az okok kinyomozására a bányába menő és az onnan kijövő munkásokon általános vizsgálatok történtek, s ez alkalommal 7054 egyén közt 29Ó = 4,20/n eset találtatott és pedig az első rendbelieknél 1808 közt 62 =3'4°/n> utóbbiaknál 1 746 közt 52 =3 n/„, míg 3017 épen csak szembaj miatt kezelésnek alávetett bányász közt I72 = 5'6°/o nyst. eset volt. A szembetegek összegének (29,640 egyén) nyst. százaléka = 0’55 °/0. A baj csak bizonyos bányákban fordúl elő; és pedig ott hol a világítás hiányos, főkép hol a biztositó (Davy-féle) lámpa használatban van. Az utolsó két évben előforduló 117 nyst. eset közül 107 = 91°/,, beteg ezen lámpával dolgozott, míg ott, hol a nyitott lámpák voltak használatban, az esetek csak szórványosak. Más fenálló szembaj nagy jelentőségű, mert 38°/,,-ban ilyen volt jelen; ép így az általános betegségek is körülbelül 45 % -ban. Eredmény: A bányászok nystagmusa a westfali szénbányákban az esetek 4^2—8u/„-ban előforduló idegkóros baj, mely nem görcsben, hanem bizonyos idegpályák gyengeségi állapotában nyilvánúl, mely utóbbi a beidegzési áram zsongtalansága által tételeztetik fel, továbbá az öregek reszketőséhez hasonló' és okilag egyrészt a munkatér megvilágítási viszonyainak befolyása alatt áll, másrészt a szem nagyobb vagy teljes felfogás! (perceptio) tehetsége, valamint általános alkati rendellenességek jelenléte által befolyásoltatik. Remény van, hogy a dolgozó lámpa javitása által a bajon segíthetni, mert az egyes, ott használatban levő lámpák világítási erélye úgy viszonyúk mint 1 : 2 : 3. A szivárványhártya veleszületett hiánya mindkét szemen, párosulva a sugártest és az érhártya mellső részleteinek hiányával. Hilario de Gonvea tr.-tói, Rio de Janeiroban. A szemek mozgási zavarairól. Landolt tr.-tói, Párisban. Mindennemű mozgási zavarok okszerű és sikeres kezelésénél szükséges mindegyik szem rögzítési terét1), a kétszemű rögzítési teret és a kancsalsági szöget megmérni. Ezen mérések legczélszerűbben egy a fej rögzitése czéljából foglemezzel ellátott perimeter segítségével és a falnak érintők szerinti beosztásával történhetnek, úgy mint azt szerző előadta. A kezelés ne szorítkozzék csak egy módszerre, hanem' alapítassék az valamennyi az esethez illő módszerek összhatására. Ezek a következők: mindennemű javitó-üvegek, villanyosság (bénulásnál), testegyenészet, műtét (hátra és előrehelyezés), általános gyógykezelés. A belső egyenes izmok elégtelenségének legyőzése a külső egyenesek részletes tenotomiája által. Abadie tr.-tói, Párisban. A rövidlátás előrehaladása a belső egyenesek elégtelenségével szorosan látszik összefüggni. A legnagyobb fokokban s ha nehéz complicatiók járulnak hozzá, mint pl. reczegleválás, a beteg szem strabismusa ritkán hiányzik. És így felette fontos a belső egyenesek elégtelenségét mindjárt elejétől fogva legyőzni. Ez könyen sikerül a külső egyenesek részletes tenotomiája által.2) Ugyanezen eljárást lehet alkalmazni a belső egyenesek azon elégtelenségénél, mely néha még az emmetropiásoknál is található, a hol izomkifáradást (asthenopia muscularis) hoz létre, melyre állandóan hatni egyéb módon nem lehet. ’) Landolt azt. indítványozza, hogy az eddigelé úgy nevezett nézőtér, helyesebben rögzítő tér, és látótér nevek helyett használtassanak és egymástól élesen megkülönböztessenek ezek : „Közvetlen látótér“ és „Közvetett látótér“. (Ref. nem szavazhat ezen indítvány mellett, mert habár a nézőtér mérésénél szemünket más irány felé forgatjuk azért a látott tér nem kevésbbé direct, mint mikor a szem elsődleges állásban van. Nézőtér inkább fejezi ki a szem helyzeti állapotát.) 2) Ezt v. Graefe régen ajánlotta. Ref. — 64 —
