Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-04-30 / 2. szám

— 47 —

A chininnek a látásra való hatása.

Az Archiv f. Augenh. XI. 2. füzetében Grüning (New-York) és Michel (St.-Louis) egy-egy, Knapp (New-York) három esetet közöl, melyben a hirtelen megvakulást a chinin hatásának kell tulajdonítani. Grüning az irodalomból 1 x esetet idéz a magáén kívül. A chinin okozta megvakulás typusáúl ismertetjük a Michel esetét. Egy 38 éves földmives hideglelésben szenvedvén három nap leforgása alatt mintegy 15 gramm chinint kapott, a mire teljesen megvakult és megsüketült. A süketség tiz nap múlva megszűnt. A pupillák tágak, fény behatására nem mozognak (Grüning főijegyzése szerint az összetérítéskor szűkülnekj. A látóidegfő sárgásfehér, az artéria centrális rendkívül vékony s csak kis darabnyira követhető, a vénák tágsága is felényi. (Grüning esetében a sárga folt helye kékes szegélyű meggyszínpiros volt). Amylnitritnek nem volt hatása ; helyette tinct. ferr. chlor., phosphort és nux. vomicát kapott. E közben a látóidegfő erei némileg tágultak, némi látás is tért vissza. Egy év múlva V= 1S/15, a látása tere a közép felé szűkült, a pupillák lomhán mozognak, a látóidegfő erei tágabbak, a színérzék olyan rossz, hogy az 1. számú Galezowski-féle táblán csak a vörös színt ismeri meg s még a 10. számún sem ismeri meg az ibolyát és zöldet.

Knapp összefoglaló megjegyzései szerint jellemző tünetek a következők :

1. Teljes, bár mulékony megvakulás; 2. a látóidegfő halavány; 3. a retina erei megszűkülnek, a vékonyabbak el is tűnnek;

4. a látás tere a közép felé megszűkül. Továbbá még a színérzés is, bár elmulóan, megromlik; a pupillákra fénynek nincs hatása, csak lassan nyerik vissza mozgékonyságukat; a megvakulás együtt jár a megsüketeléssel, bár emez hamarább elmúlik.

A látás élessége gyakran tökéletesen helyre áll, néha 20/3u — 20/ioo marad, a látás tere tágabbá válik ugyan, de eredeti kiterjedését, úgy látszik, nem éri el. Enyhébb esetek talán minden következmény nélkül múlnak el. A chinin mérgező menynyisége 5—80 között változik (30 óra — 3 nap alatt).

Amylnitrit, strychnin, elektromosság hatástalanok; még legjobban hatnak a vízszintes fektetés, jó táplálás, izgató-szerek, jó levegőben tartózkodás és mozgás. Csapodi dr.

Vegyesek.

— 171,/2 ívig hordozott Oeller tr. egyik betege, szemtekéjében egy faszálkát, mely a cornea széltől 8—9 mm.-nyíre a conjunctiva alatt székelt és hegyével az inhártyába volt ékelődve. A beteg szeme ez idő alatt teljesen lobtalan, csak pupillája volt az idegen test befúródási helye felé elhúzódva, mit orvosai abból magyaráztak, hogy a megfelelő iris részletet innerváló ideg a szálka által átmetszetett. Ily hosszú bennlétel után hirtelen heves iritis lépett fel a szemen (valószinűleg az idegen testnek a choroidea szövetébe történt befúródása miatt) mely a 8 mm. hosszú szálka eltávolítására rövid időn megszűnt, a látást azonban */*■ről körülbelül */2o-ra szállítá alá (Centralbl. f. pr. Augenh. 1882. január). (Ez eset tanulságosan Mustrálja, mikép idegen testet a szemben meghagyni — feltéve, hogy az a szem nagy veszélyeztetése nélkül eltávolítható — még akkor sem szabad, ha egyelőre lobot nem gerjesztett; ha pedig ily könnyen hozzáférhető mint Oeller esetében, úgy a kivételt halasztani valóságos bűnös könnyelműség, (z.)

— A látóideg nyújtását Kümmel H. három esetben kisértette meg annak sorvadásos állapota mellett. Két esetben, hol bevégzett atrophia mellett teljes, vagy csaknem teljes vakság volt jelen, a nyújtás egészen eredménytelen maradt; míg a harmadik beteg, ki egyik szemén kézmozgást, a másikon 2‘-ról ujjakat látott, a nyújtás után az ujjakat 2' illetőleg 6'-ról képes volt megolvasni. Miután a műtét óta még csak 3 hónap telt el, kérdés váljon e meglepő eredmény állandó marad-e ? (Centrbl. f. pr. Augenhlk. 1882. jan.) (z.)

— Czélszerü e hályogműtéteknél a narcosis, melyet Hippel legközelebb is oly melegen ajánlott? E kérdésre Hasket Derby az amerikai szemész-egyesület m. év júliusában tartott gyűlésén határozott nemmel felelt. Állítását statistikai adatokkal támogatja,

48 -I melyeket 200 Graefe-féle műtételnél gyűjtött. A műtételek felét narcosis alatt, másik felét e nélkül végezte s azt találta, hogy utóbbi esetekben nemcsak az üveglest-előesés volt kevesebb (9 : 14), hanem utóműtételre is ritkábban került a sor (14 : 22), sőt hogy a végeredmény is hasonlíthatlanúl jobb volt, a mennyiben a teljes veszteség narcosis mellett 9°/0-ot, e nélkül csak i°/0-ot tett ki. (Centrbl. f. pr. Augenh. 1882. jan.) Ha a felsorolt statistikai adatok közül a veszteségek nagy aránytalanságát csak a véletlennek tulajdonítjuk is, mindenesetre teljes figyelmünket érdemli meg azon másik adat, mely szerint a narcosis az üvegtestelőesést nemcsak meg nem akadályozza, hanem azt inkább gyakoribbá teszi; pedig ha általában valamely, úgy leginkább ez irányban várhatnánk kedvező befolyást az altatásról, (z.)

— A kilégzett levegő bacteriumait veszélyeseknek jelentette ki Becker az amsterdami nemzetközi concressuson (1879), melyek szemmutételeknél könnyen okozhatnak fertőzést, s nevezetesen fölemlített egy operateurt, kinek rendkívül rossz eredményei, bűzös lehelletével hozhatók összefüggésbe. Gunning most e kérdést tette tanulmánya tárgyává és alapos kísérletekkel kimutatta, hogy a kilégzett levegő nem is tartalmaz bacteriumokat, Nágeli állította fel a tételt, hogy nem-illó anyagok, tehát a bacteriumok sem fognak folyadékokból vagy nedves fölületről elpárolgás útján soha a levegőbe távozni. Épen ilyen nedves felület a száj nyálkahártyája és Gunning kisérleteiben csakugyan úgy találta, mikép az itt — rendes körülmények közt is — felhalmozott bacteriumokat soha sem sodorja magával a kilégzett levegő. Ha pedig ez a szájűr rendes bacteriumaira nézve áll, úgy állania kell azokra is, melyek benne kóros folyamatoknál képződnek. (Kiin. Monatsbl. f. Augenhlk. 1882. jan.) (z.)

— Érdekes esetét közli a keratitis iuterstialis-nak. Lewkowitsch (Kiin. Monatsbl. 1882. jan.), mely gyomorhurútban szenvedő egyénnél lépett fel. A gastrikus tünetek javalltával határozottan javult a porczhártyalob is, míg a gyomorbaj rosszabbodása mindannyiszor (mindössze háromszor) újabb kitörését vonta maga után a keratitisnek. Ez végre a gyomorhurút elmúltával minden további gyógyszer nélkül rövid időn megszűnt, (z.)

— Glaucoma mint a hályog érését elősegítő folyamat. Rheindorf beszéli (KI. Mbl. 1882. jan.), mikép egy 62 éves betegén, kit néhány héttel előbb látott, s kinél kemény maghályogot talált, melynek érését 1 — 1 '/a év alatt várta, heves glaucoma lépett fel s a lencsét négy nap alatt teljesen elhomályosítá. Erre R. haladéktalanúl Graefe-féle extractiót végzett (!) a legjobb sikerrel, (z.)

— Trachomát látott Berlin 4 füles bagoly szemén, melyhez egyik állatnál a legkifejezettebb pannus csatlakozott. Minthogy e madaraknál nem tehetjük fel, mikép szemüket önmaguk fertőzteték, B. azt hiszi, hogy trachomájuk a rossz levegőjű helyiség micrococcusai által, autochtone fejlődött. S ebben egyik érdekes példáját látnok a távolból, a levegő közvetítése által történt fertőzésnek. (Bericht úb. d. 13. Versamml. d. ophth. Gesellsch. Heidelberg, 1881.) (z.)

— Önfertőzés következtében fellépő szembetegségekről értekezik Cohn az „Arch. f. Augenheilk.“ XI. k. 2. füzetében. Leggyakrabban photopiát talált (13 férfi és 3 nőnél), mely több esetben megszűnt a masturbatió abbahagyásával, ezenkívül kötőhártya hyperdmiát és lobokat látott, melyek az önfertőzéssel szoros összefüggésbe hozhatók, végre blepharospasmus clonicus miatt jelentkező betegeiről jegyezte föl feltűnően sok esetben a bevallott önfertőzést, úgy hogy az oki összefüggést ezeknél is valószínűnek kell tartania. Fölemlíti még a látóideg vérbőségét, az alkalmazkodás gyöngülését és a Basedow féle betegséget, melyeknek keletkezésére a masturbatiónak nagy befolyása lehet. Az önfertőzés meggátlására Cohn — gyermekeknél — legjobb eszköznek tartja azok felvilágosítását, felnőtt emberre nézve pedig ő is Benedict nézetét vallja, mely szerint „az onania gyógyítására nincs jobb eszköz, mint a gyakrabban végzendő coitus naturális.“ (z.)

— Hézagpótló folyóiratot indít meg Berlin és Everbusch az összehasonlító szemészet művelésére „Zeitschrift für vergleichende Augenheilkunde“ czím alatt. (Leipzig bei Vogel.)

Budapest 1882. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)