Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-10-23 / 5. szám
SZEMESZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 43-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 5. SZ. Vasárnap, október 23-án. 1881 Tartat om : Ottava /. tr. Szemhéjakon előforduló sarcoma-carcinomatodes két esete. — Juhász L. tr. Anophthalmus congenitus. ■— Könyvismertetés. Therapie der Augenkrankheiten für praktische Aerzte und Studirende von Dr. W. Goldzieher. — Samelsohn J. tr. Az amylnitrit szemészi hatásáról. — C. G. Haase tr. A neuroparalytikus porczhártyalobról. Szemhéjakon előforduló sarcoma-carcinomatodes két esete. Közli Ottava IgnÁcz tr., tanársegéd. (Vége.) A carcinomák fejlődéséről legyen szabatl némelyeket felemlítenem. A carcinomákat szülő telepről a kórbuvárok nézete még eltérő. Néhányan a kötőszöveti testecsekben, utasok a kivándorolt fehér vértestecsekben, ismét mások a. hámtelepekben keresik azt. Legyöngébb pártolásra talált a vándor vértestecsek elmélete. Maga Cohnheim, ki a lobfolyamatoknál a fehér vértestecsek kivándorlását megállapít«, az álképletek csiráját az ébrényi életre vezeti vissza1). Álképleteknél azon sejtek, melyek a kötőszövet között találhatók és melyek a fehér vértestecsekhez hasonlítanak a kötőszöveti sejtekből is származhatnak. Lobfolyamatoknál a fehér vértestecsek kivándorlását még nem ismert működési zavar (izgalom) előzi meg, melynek hatása első sorban az edények falát illeti; de tény az is, hogy a kötőszövet is izgatva van : a kötőszöveti sejtek protoplasmája Szaporodik, körül van véve apró magvakkal s az úgynevezett indifferens sejtekkel, melyek növekedve a fehér vértestecsekhez teljesen hasonlók lesznek. Az igaz, hogy álképleteknél sokszor a górcsői lelet igen csábító, pl. ha az ily sejtek halmazát edények mentén találjuk. De a fehér vértestecsek kivándorlása állandó, ezeket az Organismus minden részében, mindenkor lehet találni. Különben is minden ember, életében hányszor, sérti meg testét, hányszor kell kisebb-nagyobb lobfolyamatot eltűrnie, s ekkor fehér vértecsek kétségkívül nagy mennyiségben vándorolnak ki, de belőlük carcinoma nem fejlődik. Bármily esetlegesség volna szükséges, sérüléseket a fenti elmélet alapján mégis sokkal többször kellene carcinomának követni. Fehér vértestecsek tehát, ha az edényeket el is hagyták, nem lehetnek ily vészes részévé az organismusnak. A mi a másik elméletet illeti: a carcinoma áll az úgynevezett kötőszöveti stromából, mely legtöbbször alveolusokat képez, és ezek közeit hámsejtek töltik ki. Főtényezője a carcinomának a hámsejt. Honnan származnak ezek? Legrégibb elmélet volt, mely az álképlet sejtjeit cytoblastemából származtatta, de ez tévesnek bizonyult. Méltassuk azonban figyelemre Arnold ez irányban tett észleleteit. Kórbúvárok nagy része állítja: hám csak hámsejtből eredhet, legyen az a test bármely részében; vagy a modern pathologia és histologia nyelvén szólva: azon sejtek, melyek az ébrényi első csírlemezből (ektoderma) származnak nem producálhatnak oly sejteket, minők a második csirle-x) Cohnheim : Vorlesungen über alig. Pathologie. mezből (mesoderma) erednek, bár alak és egyébb tulajdonságra nézve megegyeznek, s így a carcinomák is csak oly elemekből származhatnak, melyeknek eredete az első csirlemez. Nagyrészt áll ez, mert hámsejtből ideg- vagy izomsejt nem képződhetik, azaz alsóbb rendűből magasabb rendű nem származhatik. Mellőzöm itt Aeby vagy His') állítását, hogy a savós hártyákat kibélelő hám csak utánzása a valódi hámnak. De egy tényt említek fel. A bursa mucosa-k az ébrényi élet első időszakában nincsenek meg, csak akkor kezdenek képződni, midőn az ébrény már mozgásokat kezd végtagjaival tenni. Bursák száma és arányos nagysága függ a kortól, illetve azon mechanikai behatásoktól, melyek közvetve érik a csontrendszer kiállóbb részeit. Bursa mucosa-k a kötőszövet rostozat — lemezek— között előálló űrök, melyek belfelülete hámsejtekkel van fedve — ha úgy tetszik endotheliummal — (Klebs tagadja a hámképletek jelenlétét). Ezen hámsejtek tehát csak kötőszövetből származhatnak, tehát mesodermából. Vannak szerzők, kik kötőszövetből hámképleteket származtatnak; így Weber Ottó2) állítja, hogy a kötőszó veti sejtekből lassanként való nagyobbodás*s lemezszerű lelapulás által a hegek felhámja (mely míg a hegképződés nem teljes, igen szabálytalan) mindinkább szabályosabb és szabályosabb felhámma] pótoltatik. Újabb időben Mihalkovics tanár fejlődéstani intézetéből Hamburger tr. tesz közleményt, melyben mondja, hogy az uretherek felhámja a kötőszövetből regenerálódik. A carcinoma hámsejtekből és kötőszövetből áll, s már ez okból is fejlődéséhez kötőszövet is szükséges, mert hámsejtek bármily nagy mennyiségben képződjenek is, önmagok carcinomát sohasem fognak képezni. Remak8) állítá fel először azon elméletet, hogy a carcinomák minden esetben hámsejtekből származnak, bár mélyenfekvő szövetekben s oly helyen fejlődtek is, hol élettanilag felhám nem fordul elő. Ez eseteket úgy magyarázza, hogy az ébrényi élet első időszakában az első csírlemezből (ektoderma) egyes sejtek vagy ezek csoportja, a második vagy harmadik csirlemez elemei közzé tévedtek s itt mint error loci-n bevárták azon időt, midőn valami izgalom hatván reájok, bujálkodni kezdenek s lesz belőlük carcinoma. Az igaz hogy ez ellen adatokat nehéz felhozni ; de ez még is nem egészen valószínű-. Szervezetünkben mindennek változnia kell; a mi élő, annak vagy az Organismus fentartására vagy megsemmisítésére kell működnie, passiv állás nincs. Az első *) His : Häute und Hohlen des Körpers. 1865, Basel. *) Pitha, Billroth. — Handbuch d. alig. und spec. Chirurgie, I. Bd. I. Abth. p. 269. 3) Remak, Deutsche Klinik 1854. Fi 11 Beitrag zur Entwickelungsgeschichte der krebshaften Geschwülste.
