Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-08-28 / 4. szám
77 78 véve; vizsgálatánál kitűnt, hogy az teljesen szürke, átlátszó, 2 mm. vastag, hüvelye petyhüdt és hüvelyközti szövete gyengén túltengett. Apró darabok a hüvelyközti szövetből és a sorvadt idegállományból frissen főzött ®/4 °/0 NaCl-oldatban szétfosztva, erős nagyításnál számtalan igen finom, élénken mozgó testecskéket mutatnak. Ily elevennek látszó testecskék nagy számmal az épen felbontott tekében is voltak találhatók. Ez esetből kiviláglik, hogy a neurotomia optico-ciliaris nem akadályozta meg a másik szemen fellépő rokonszenvi lobot, és ezért Leber eltökélte magát ezen műtéti kísérletektől elállni. (Graefe’s Archiv für Ophthalmologie XXVII. I.) Creniceanu tr. A sclerotomiáról glaucománál. Jany tr.-tól Boroszlóban. Már 2 évvel ezelőtt volt alkalmam glaucomának sclerotomia által szerencsésen gyógyult esetéről szólani, de még azon időben tartózkodtam a sclerotomiáról az iridectomiával szemben határozott véleményt mondani, mivel még ekkor e tekintntben az irodalom nem volt oly terjedelmes, hogy végleges véleménynek kimondását megengedhette volna. Folyó évben a heidelbergi szemészeti gyűlésben ismét a sclerotomia mellett nyilatkoztam, bár már ezelőtt egyes rosszkimenetelű eseteket észleltem, ezt azonban hajlandó voltam nem a műtétmódnak, hanem a végrehajtásnak róni fel. Én még ekkor egy nézeten voltam Mauthnerrel, hogy a sclerotomia hivatva van az iridectomiát helyettesíteni, és hogy ez alól csak olyan heveny glaucoma tesz kivételt a hol az eserinnek hatása kimaracf és a hol a mellső csarnok felette szűk. Ezen idő óta azonban egyes- észleletek előbbi nézetemet nagyon megingatták és arra a meggyőződésre juttattak, hogy a sclerotomia a glaucoma bizonyos alakjainál elégtelen s ezért nem megbízható, s talán épen ez az oka a hallgatásnak az utóbbi időben azok részéről, kik előbb oly melegen ajánlották. Én eddigelé már 27-szer hajtottam végre ezen műtétet, itt azonban csak 2 esetet akarok felhozni. I. Mentin A. 63 éves f. év jan. 22-kén jött hozzám azon panaszszal, hogy bal szemén látása 3 hét óta romlik. Mondja hogy ezelőtt mindkét szemén jól látott, 3 éve olvasáshoz üveget visel. 10 év előtt fejgörcsei voltak, a melyek ezen évben többször ismétlődtek, ha rendesnél több bort ivott vagy sokat dohányzott, s ezt rendesen hányás is követte. 3 héttel ezelőtt a roham ismétlődött, egyidejűleg bal szemén látása leszállóit. Jobb szemen Hm J/*o V = 6/0, külsőleg rendellenesség nincs, közegek tiszták, excavatio nincs. B. sz. 3 méterről olvas ujjakat, mérsékelt tekei belöveltség, a cornea bágyadt fényű, érdes, a mellső csarnok szűk, a láta tág, mozdulatlan, látótere az orr felöl szűkült, T-f-i’/s—2, közegi zavarok miatt a látóidegfő nem vehető jól ki. Elhatároztam selerotomiát végezni, addig azonban 2 óránként 2 csepp eserint rendeltem. Másnap a műtét következő módon hajtatott végre. Graefe késsel tétetett a sclera felső részébe, a cornea széltől 1 mm.nyire punctio és contrapunctio, ezután a késnek ide-odatolása által a sebek 5—5 mm.-nyire tágíttattak. A késnek lassú viszszahuzása alatt a csarnokvíz elfolyt s a cornea belapult. Eserin és kötés. 8 órával a műtét után a cornea tiszta, csarnok megtelt, mindkét seb csarnokvíztől átivódott, láta 2 % mm. Tn. Eserin. Jan. 24. r. a sebek tájékán erős chemosis, láta 2 x/2 mm. Eserin. D. u. vizsgálatnál a látótér szélesbedett, V=6/i2, a külső pupillaris szélen két kis synechia. Eserin kimarad. Jan. 25. r. láta 3 x/2 mm., az előbbi synechiák elmuFak, de alul más három keletkezett, a chemosis elmúlt, T. emelkedett. D. u. beteg előadja, hogy ebéd után j. szemében és homlokában fájdalom, nemsokára b. szemében szaggatás lépett fel, s ez egy óra hosszáig tartott. J. sz. kis tekei belöveltség, a cornea diffuse zavaros, sekély mellső csarnok, láta 4 mm., fényre keveset reagál, T+i V== 6/36. Szemtükörrel látható, hogy a papilla fátyolozott ugyan, de hogy űteres pulsatio van. B. sz. láta 5 mm., V=6/i2-rőI (tegnapi) °/6o-ra szállt. Jan. 26. A tünetek fokozódtak. Ekkor tekintettel az eserin előbbi rósz hatására (synechia) s a sclerotomia sikertelenségére, elhatároztam mindkét szemen felfelé iridectomiát végezni. Sebkészítés Graefe késsel s 6 mm. coloboma. Lefolyás rendes. 10 nap múlva elbocsáttatott. J. sz. V = 3/12, b. sz. V=3/3Gi mindkét szemen erős astigmatismus. 5 héttel később b. sz. mély excavatio, j. sz. csak nyoma. B. sz. V = 8/s6, j. sz. V=6/i2. II. Veluth F. 52 éves nőbeteg előadja, hogy 2 hóval ezelőtt este jobb szemében fájdalom lépett fel, látása elhomályosodott, s a gyertyaláng körül szivárványszínű koszorút látott. Ezen roham esténként, az utolsó héten ötször ismétlődött, s rendesen 3 óráig tartott, reggel ismét jól látott. B. sz. V = e/9 külsőleg rendes, j. sz. M X/4U V=6/i2, kisfoki! tekei belöveltség, a cornea bágyadtfényű, szurkált, a mellső csarnok szűk, a láta 4V2 mm. (a bal 2’/2) fényre alig reagál, T+i. Szemtükörrel b. sz. ép, j. sz. a látóidegfő nem excavált, hanem kis üteres pulsatio látható. Eserin s másnapra műtét határoztatik. A látaszükiilet igen hamar beállott, de egyszersmind oly heves fájdalom, hogy többszöri hányás követte, a mely morphium bőr alá fecskendőse által csillapult. fan. 9. Sclerotomia felfelé, a punctio sebe 4 mm. a contrapunctioé 5 mm. Eserin, kötés. 8 órával a műtét után a cornea láthatólag tisztább, a láta s/4 mm., a contrapunctio sebénél kis chemosis. Jan. 11. Beteg előadja, hogy az elmúlt este bal homlokfelében és bal szemében fájdalom lépett fel és látása elhomályosult. Bal cornea finoman szurkált láta 4 mm. csaknem mozdulatlan. '1'. magasabb mint a jobb szemen. Szemtükörrel gyenge üteres pulsatio. Sclerotomia végeztetik, punctio és contrapunctio sebe 5 mm., erős vérzés. Eserin és kötés. Jan. 12. A cornea tiszta, a csarnok megtelt, a vér felszívódott, mindkét sebnél erős chemosis. -— A további lefolyás rendes s a beteg gyógyultan elbocsáttatik azon meghagyással, hogy mihelyt a már ismert tüneteket ismét észreveszi, rögtön jelentkezzék. Máj. 13. Este a beteg jelentkezett, hogy előtte való egész nap fejfájása volt, ma reggel még tisztán látott, de délben jobb szemén látása homályosodni kezdett. J. sz. a glaucomának minden tünetét mutatja. Én tekintettel a sclerotomia előbbi sikertelenségére iridectomiára határoztam magam. Lefolyás a negyedik napig rendes, ekkor azonban beteg panaszolja, hogy bal szemében fájdalmat érez, a mely homlokára s hálántékára kisugárzik. Vizsgálatnál a glaucomának minden tünete jelen van, s iridectomia végeztetik. Lefolyás rendes. Elbocsátáskor a közegek tiszták, üteres pulsatio nincs. J. sz. V=4/o, b. sz. V=4/24. A leírt első esetből azt következtethetjük, hogy a heveny súlyos glaucomának vannak olyan alakjai, a melyeknél a még szabályosan végzett sclerotomia sem ér sokkal többet mint egy punctio. A második esetből azt láthatjuk, hogy a sclerotomia gyógyhatásában még ily könnyű glaucoma esetében sem bízhatunk, melynél mint tudjuk, sok esetben minden gyógybeavatkozás nélkül is hosszabb időre szünetelhet a betegség. Ezekből kifolyólag azt hiszem, hogy tekintettel a felhozott tényekre, — tekintettel, hogy már előbbi alkalommal közlött eseteim közül egy esetben két, egymásután pár nappal végzett sclerotomia is, csak 11 napra akadályozta meg a visszaesést; nagyon megfontolandó, hogy helyes-e a selerotomiát, a glaucoma acut alakjai ellen feltétlenül ajánlani. (Centr. für pr. Augenh. 1881. Juni. Somogyi tr.
