Szemészet, 1879 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1879-12-28 / 6. szám
95 96 szem nem izgatott, a szaruhártya tiszta. A szemtükörrel a lencse mögött az üvegtest alsó rézzében szabadon fekvő kis vasdarabot láthatni. A többi viszonyok rendesek. Miután ily viszonyok között nemcsak a sértett, hanem a másik ssem is veszélyeztetett, H. az idegeu test eltávolításához fogott, s e czélra eleetromagnetet használt. Mély kábulás alatt egy 4 mm. hosszú sebet ejt a külső és alsó egyenes izom között, melyen átvezeti tompa végét egy eleetromagnétnek, de minthogy az idegen test veszteg marad, a sebet 8 mm. tágítja. Erre a 20 milligramm súlyú idegen test az újra bevezetett delejtűt követi kifelé. A szem egyszerű nyomkötés alatt meggyógyúlt, csakis a hegnek megfelelő mérsékelt láttérhiány mutatkozik 14 nappal később. Az eset ritkaságánál lógva igen érdekes. H. következő esetekről emlékszik meg, hol hasonló eljárás követtetett: 1. Dixon — a sértés után 4-ed hétre — az idegen testet delejtűvel a teke tokjához vonja, s csak azután távolítja el tülkseben keresztül. Gyógyulás. 2. Mc. Peown rövid idővel a sértés után aczéldarabot von ki delejtű hegyes vég'vei egy általa ejtett 1!f" tülkseben át. Gyógyulás, S=1/2, csekély láttérhiány. Ugyanezen szerzőnek érdeme, hogy a delejtű hasznavehetőségét nehány eset alapján kiderítette. O a delejtüt alkalmazza i. mint extractort, 2. mint kutaszt, 3. kórjelzési czélra, hogy vele gyanús idegen testet a szaruhártyához vonzzon. Hogy valamely, a szaruhártyában erősen beékelt vasdarabot delejtüvel könnyen lehetne kihúzni, ezt H. mendemondának tartja. A mellső csarnokban levő idegen testek kihúzásánál a delejtű jobbára felesleges. Egyébkint újabban egy, a mellső csarnokban levő, más műszernek ellentál ló vasdarabkát szintén delejtüvel távolított el. (Béri. Kiin. Wochenschr. 1879. Nr. 46.) Goldzieher tr. Múlékony gyermekágyi mór egy esete. Wat.i.iser tr.-tól. A 18 éves, első ízben szülő nő, szülés alatt látását tökéletesen elvesztette. A szülési folyamat négy órán át tartott; a fej áthajtásánál az anya általános görcsöket kapott, s görcsök között öntudat nélküli állapotban töltött közel 13 órát. Öntudatát visszanyerve a sötétet alig tudta megkülönböztetni a világosságtól; 20 óra múlva a szülés után a fej még sokkal melegebb volt a test többi részénél; érütés 104, hőfok a honalyban 38.5"; mindkét láta tágúlt és merev; a nagy izgatottság miatt a szemtükörreli vizsgálást nem lehetett megejteni; a közelebbi látogatáskor (hány óra múlva? Ref.) beteg izgatottsága már engedett, az érütések száma 94-re szállt 38“ testmeleg mellett. Gyertyafényközelítésre a látókban némi összehúzódást ki lehetett venni, s beteg a világosságot már határozottan megkülönböztette a sötétségtől. Következő napon .érütés és hőfok rendesnek találtatott, s beteg a kéz ujjait közelről már ki tudta venni. Ezután a látás napról-napra gyorsan javult, annyira, hogy a nő 14 napra szülése után a hírlapot fáradság nélkül olvashatta. (Hasonló múlékony elvakúlás szülő nőknél nem épen ritkán fordúl elő ; ilyenkor azonban sohasem mulasztandó el a vizellet vizsgálása fehérnyére, nemkülönben a tükörreli vizsgálat a netaláni reczeglob kimutatása végett. Ref.) (Saint Louis med. and surg. Journ. vol. XXXVI. pag. 63 Nr. I. January 1879, Ref. Kiin. Mntbl. für Aughlk. XVII. Jahrg. März. 1879.) Tor day, tr. A központi látélesség javulása és a láttérnek majdnem tökéletes helyreállása retinitis pigmentosanál. Mayerhausen tr.-tól A 14 éves fiú bemondása szerint az esteli órákban már 8 év óta nem lát. Családjában, úgyszintén közel rokonai között hasonló szembaj nem létezik ; két kisebb fivére korán elhalt; egy idősebb nővérénél a látás valamivel gyengébb ; azonban a leány sötétben egészen jól képes magát tájékozni. A fiú korának megfelelőleg szellemi kifejlődésében határozottan visszamaradt; különösen feltűnő nála azon vontatoltság, melylyel a hozzá intézett kérdésekre válaszol. Külsőleg a szemeken semmi rendellenesség ; láták atropinra egészen kitágúlnak ; lencse mindkét szemben tiszta ; a látideg-dombcsák halántéki részei meglehetősen halványak, egészben véve kissé elhomályosodvák ; üt- és viszerek kivált jobb oldalt erősebb mértékben szűkülvék; a környezet felé mindkét szemben jellemző föstenylerakodás, mely a jobb szemben inkább a közép felé erősebben van kifejlődve. Mindkét szemben apró kiterjedt üvegtesti homályok, azonkívül baloldalt egy nagyobb körülírt mozgékony homály. Bal szem S=2/7 ; jobb szem S—1^ ; szemalkat mindkét oldalon rendeslátó. Beteg három napon át egymásután pilocarpin O'Oi befecskendezéseket kapott bő izzadásoktól követve ; de a mellett mindannyiszor erős hányások is jelentkezvén, a negyedik napon a szert be kellett szüntetni, s azontúl csak izzasztó theák által tartatott fenn a fokozottabb bőrkipárolgás. Ezen izzasztási gyógyeljárás mellett a bal szem látereje csak keveset javult, de a jobb szemé jelentékeny fokban növekedett, s a mellett a láttér mindkét szemben csaknem normális kiterjedést ért el, daczára annak, hogy a háttér felvételkori tükör-képe mitsem változott, s az esteli vakság ugyanaz maradt. A baseli szemkórodan rövid idő alatt ez már a második eset, hol retinitis pigmentosánál piiocarpinnali kezelés mellett a látélesség javulást eredményezett; mi már csak azért is érdekes, s további kísérletekre felbátorító, mert ez ideig ezen betegség egyáltalában noli me tangere-nek tartatott ; azonban meg kell jegyezni, miszerint mindkét eset fiatal egyénekre vonatkozik, s a nyert javulás végleges fennmaradásáról néhány hónap eltelte még nem kezeskedik. (Kiin. Mntbl. für Aughlk. XVII. Jahrg. April.) Torday, tr. A núbiaiak látása és színérzéke. Cohn Hermann tnr.-tól. A miveletlen „természeti“ népekről (Naturvölker) általában az a hit, hogy látások igen éles. Cohn a mostanában Európában utazott núbiai karavánt felhasználta e kérdéshez adatok szerzésére (általában igen tevékeny, szem-füles ember és sok ily érdekes adatot köszönünk már neki). A tizenegy közül csak egy öreg tud olvasni (ez is csak arabúi !) s igy a vizsgálat pontok megszámláltatása által történt. Az eredmény minden várakozást felül múlt: az öreg főnököt kivéve valamennyi férfinak látása 2-szer, sőt egyé 2y2.szer finomabb, mint a nálunk átlagosan felvett látás ; az az egy .40—43 méternyire látta tisztán azon pontokat, melyeket az európai rendes szem csak 17 m. távolságban különböztet meg. Tehát míg a mi szemünk a legkedvezőbb villanyos világításban is csak 42—45 másodpereznyi szeglet alatt láthat, ennek elég volt 24 másodpereznyi ! A nők látása kevésbé volt éles. Igen érdekes, hogy az öreg Ali Billal, ki egyszersmind pap, sokat tanulván és olvasván, ez által szemeit rövidlátókká tette, épen úgy mint bármely európai. Színérzékökre nézve kiderült, hogy az teljesen jó; nyelvök e tekintetben igen hiányos, de a színeket jól megismerték, még a nők voltak leggyengébbek a megnevezésben, jóllehet tökéletes szinismerésöket szép gyöngyhímzések bizonyítják. Imre J. tr. 0 Budapest 1879. Khór & Wein könyvnyomdája. Dorotlya-utcza 14. sz.)
