Szemészet, 1879 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1879-05-11 / 3. szám
"-r .■ . ■' ■■ ~ ■ ■*>- .: -— 53 -egészséges gyermekei átlag 24 óráig maradnak az intézetben, a moskvai közárvaház, mely nagyszerű helyiségekkel rendelkezik, s a hol a gyermek elhelyezése nagyobb veszélyekkel jár, tovább tartja meg gyermekeit. És ugyanazok, kik a gyermekeknek az intézetben való ellátása ellen küzdenek, tehát nyitott ajtót akarnak betörni, nem látják, hogy nálunk most tényleg ilyen a rendszer, hogy az annyira földicsért decentralisatio nálunk nem létezik. Mi történik pl. azokkal a gyermekekkel, kiket az utczán találnak, s kikről a város tartozik gondoskodni ? Kettőtől hat éves korukig a gyermekmenhelyben, vagy a szeretetházban maradnak, azután valamelyik árvaházba kerülnek és ott maradnak 17 éves korukig, tehát mindenütt sok, igen sok gyermekekkel együtt ápoltatnak vagy neveltetnek. Ilyen tényleg létező bajok ellen kellene küzdeni, nem pedig képzeletek ellen, melyeket könyebb megtámadni mint valahol a valóságban felfedezni. Mi részünkről nemcsak egészségügyi szempontból vagyunk ellenségei a gyermekek czentralisatióniak. Azt hisszük, hogy semmiféle intézet, legyen annak neve nevelőintézet, árvaház, menhely, gyarmat, a hol gyermekeket tömegesen együtt nevelnek, nem alkalmas a gyermekek nevelésére. Ezekben az intézetekben az emberi természet azon tulajdonsága nem fejlődhetik ki a növendékekben, melyre az életben legnagyobb sziikségök van — az önállóság. Még a gazdag gyermekeken is látszik, ha intézetekben neveltetnek, mennyi kárt ejtettek leikükön. Hát még a szegény atyátlan, anyátlan elhagyott gyermekek ! Mi lesz olyan gyermekből, kit lépten-nyomon őriztek, ki mindent parancsszóra szokott végezni, ki oly törvények és szabályok hatalma alatt áll, melyek nem alkalmazkodhatnak egyéniségéhez, mert általánosságban mindenkire szólanak! Ezeket sem az élet nem neveli, sem igazi egyéni nevelést nem nyerhetnek, csak monoton külső törvények jármát kénytelenek elviselni. Az ilyen nem tudja, mi az éhség, nem Emeri a szükséget, nem gyarapította erejét a létért való küzdelemben, s azután egyszerre kikerül az életbe, vagyontalanul, segítség nélkül, s kénytelen — elsenyvedt lélekkel, a sikerre való kevés kilátás nélkül ezt a létért való harczot küzdeni. Ilyen eredmény azután vajmi kevéssé felel meg a reá költött pénznek. Nálunk az árvaházakban ilyen növendék több mint 400 frtba kerül évenkint, míg Francziaországban a 6—10 éves gyermek évenkint alig 60 frtba kerül, a 14—20 éves gyermek majdnem semmibe. Mennyi pénzt lehetne itt az árvaügy észszerű berendezésével megtakarítani. Évenként egy nehány százezer forintot. Mi tehát minden tekintetben a vidéki ápolás rendszerét támogatjuk. A falú jó friss levegője, az egészséges dajka némi leg pótolni tudják a gondviselő anyát. A vidéki ápolás egyszersmind legolcsóbb, s habár a dajka pénzkeresés czéljából vállalja el a gyermeket, mégis idővel bensőbbé is szokott a gyermek és dajkája közötti viszony válni. Hajlam az egyik részről, háladatosság a másikról, majdnem oly erős köteléket fűznek közéjük, mint a vérbeli rokonság. Midőn Francziaországban 1835-ben gyarmatokat rendeztek be — egy intézményt, mely épen a fönt érintett okokból tökéletes rosznak s hasznavehetlennek bizonyult — és az ápoló anyáktól visszakövetelték a gyermekeket, akkor azoknak az ápoló anyáknak legnagyobb része kérvényeket nyújtott be, hogy készebb a gyermeket ingyen tartani meg, mintsem megválni tőlük. A vidéki ápolás — s ez a legfontosabb, valóságos iskolája az életnek ; itt a gyermek nem mesterséges légkörben senyved el, hanem a nép között a néppel él. s igazi tagjává válik a népnek. Tanúi szenvedni, tűrni, nélkülözni s mindenek előtt tanul dolgozni. De a vidéki ápolásnak csak akkor van értelme, ha kellő felügyelettel párosul. Hiszen nálunk most is vidékre küldik a gyermekeket, s az illető falvak még nem egyebek a gyermekek számára nagy temetőknél. A közárvaház annak meggátlására a felügyelet legszigorúbb s leggondosabb nemét gyakorolja. Felhasználja a felügyelet foganatosítására a maga közegeit, az állami és községi orvosokat, a községi elöljáróságot, a papságot s magát a közönséget is, különösen annak nemcsak szebbik, de jótékonyabb, nemesebb szívű felét, a nőket. Nem akarunk e rendszabályok részleteibe bocsátkozni. Senki sem fogja tagadni, hogy ha az intézet igazán alkalmas dajkákat választ ki, ha a helybeli hivatalos orvos a gyermekekre és a dajkákra felügyel, s minden egyes növendékről kéntelen havonta az intézetnek jelentést i " 54 — tenni, ha a hatóság azon van, hogy az illető törvények keresztül vitessenek, ha az intézet inspectorai körutaikon személyes meggyőzó'dést szereznek a gyermekek hogylétéről, a törvények mi kénti végrehajtásáról, ha jótékony nőegyletek részt vesznek a felügyelet és segítség nemes munkájában, ha az intézet igazgatójának disciplinaris hatalma kiterjed nemcsak saját közegeire, hanem a kerületi orvosokra is, hogy akkor lehetetlen czélt nem érni, s a most halálra szánt életek legnagyobb részét az állam, a társadalom számára megmenteni. Hogy meddig maradjon a gyermek a közárvaház felügyelete alatt annak megállapodása a részletes szervezeti terv dolga. Semmi esetre nem szabad a gyermeket akkor elbocsátani, a mikor még nem képes magáról gondoskodni, mert akkor csak azért neveltük volna annyi költséggel és fáradsággal, hogy oly korban pusztúljon el, melyben nemcsak hogy nem téríti vissza a társadalomnak, a mit az állam költött reá, hanem még árthat is neki, ha a bűn útjára vetemedik, s ebben a korban ez könnyen történik meg. Nem elég a gyermek életét megmenteni, a gyermeknek erősnek, s oly orgánumokkal kell ellátva lennie, hogy meg is állhasson ebben az életben Körülbelül 12 éves koráig ápolási költségeket kellene a gyermekért fizetni, s körülbelül 20 éves koráig kellene az intézet gy'ámsága alatt állania. * * * A budapesti orvosi egylet e dolgozat bemutatása következtében több gyűlésen át vitatta a törvénytelen gyermekek és a közárvaház kérdését, s folyó évi april 5-én tartott rendkívüli gyűlésében a következő határozatot hozta : „Az egylet általános többséggel oda nyilatkozik, hogy a közárvaházak felállítása iránt egy felirat intéztessék a nagymélt. magy. kir. belügyministeriumhoz; elfogadja a felirat alapjául a Szalárdi tr. által benyújtott javaslatot, s a feliratnak szerkesztésével Bókái elnöklete alatt ifj. Purjesz, Löw és Szalárdi tr. urakat bízta meg.“ XI. Tábla. Közárvák Francziaországban. talált gyermek közárva árva összesen halálozási °/p 0—12 évig 1871 január i. volt 0 — 12 éves az intézetekben............................................. 489 2218 955 2720 az intézeteken kívül................................ 9041 45904 7371 58033 évközben fölvétetett................................ 639 9388 3556 11912 c i összesen 10068 57510 11882 72665 Se az intézetekben meghalt.......................... 104 1336 183 1632 «ö az intézeteken kívül meghalt 237 3224 355 3815 elbocsáttatott.................................................... 1860 5993 1619 9472 1872 január 1. volt 0-12 éves az intézetekben............................................. 359 2037 1061 3457 az intézeteken kívül................................ 7608 44920 8665 61093 évközben fölvétetett . ... 495 10396 2546 13437 _e összesen 8362 57353 12272 77987 0-1 ! az intézetben meghalt................................ 67 1007 1J2 1186 «r: az intézeteken kívül meghalt 10» 2519 226 2914 elbocsáttatott ... .......................... 2179 8397 2558 13134 1873 január volt az intézetekben 235 1646 839 2720 az intézeteken kívül . . ... 5712 45430 8531 58033 évközben felvétetett ..... 439 9380 2093 11912 _c összesen 6386 54810 11469 72655 h az intézetekben meghalt ... 56 1062 113 1231 ts az intézeteken kívül meghalt • 201 2849 287 3328 elbocsáttatott ........ 12G3 6714 1716 9693 XII. tábla, a) Pár i s. A h á z b a n Házon kivfil ‘0 M N Cj £ "í *■> r-1 C O X) CO O — N > -# 1-. 05 0 := ;0 CG r~< l- t- M ^ r-, r-i « *j rt w C ” * = a « Sí '2. |«-eiai ■s T 7 g I % 0 0 n U c M í2 c C 4) C > *> S r rt C LÉ v gyermekek száma, kik a házban időztek '3 ti Cj 6 j halálozási arány ápolási napok j átlag naponta a ház{ ban volt ; minden gyermek idöj zött a házben véglegesen felvétetett végleges felvettek közül ! volt törvényes (árva sat.) a szülőknek visszaadatott 3,/u a falún ápolt 0—12 éves gyermekek száma ez évben ápoltatott a vidéken összesen ezek közül meghalt i halálozási arány °/0 B txo c *3 3 t/1 *j »3 4; I-lí-3 — 3 > £> £J*3 js 25 ti 1865'1783 128 9 0 49767 136 10-4 3942 558 440 14856 18645 1590 8-5 1175 66 5183 523 101 50309 138 9‘7 4278 617 496 15552 19231 1169 76 932 £ *J £ 67 5430 468 8-6 53976 148 9 9 4690 707 510 16212 20136 1591 79 1016 N iO -68 5603 442 79 50767 139 9‘0 4651 777 585 16485 21147 1785 8*5 1125 N 69 5228 494 94 49987 131 9-0 4260 817 600 16915 20610 1736 8-0 1377 70,5347 743 13 8 76690 210 14-0 4541 914 461 16740 20083 1184 8-9 1128 Cj 3 71 4617 617 13-3 85082 233 18 0 3423 614 444 16562 19584 1305 6*5 1021 Có 0 ín 72 4778 252 5 3 54845 150 11-4 3551 631 783 16590 19966 1003 5 3 1300 78 4213 241 57 40708 in 9-6 3335 689 559 16418 19900 1255 6 3 1520 74 4042 210 5 2 33653 92 8'3 3146 584 580 16297 19508 996 51 1410 rí ti V 1 75 2896 213 73 2300«; 63 7’8 2338 274 566 15155 18482 840 4-8 ? Forrás: Rapport sur le service des enfants-assislés du departement de la Seine. Paris, 1874, 1875.
