Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-12-22 / 6. szám
— 93 — alakú cystotommal oly módon, hogy az első metszést a lencse felső szélének közelében a szaruseb hosszában vezette, majd a cystotommal a mellső csarnokba hatolva, a láta közepétől vont második függőleges metszéssel kötötte össze az elsőt. A lencse törmelékeivel együtt igen könyen kitakarodott. Ily módon mütött kilencz szemet ; a gyógyulás és utólagos láterő valamennyinél jó volt. Ezen túl a függőleges metszést elhagyva, csupán a vízszintes metszést gyakorolta. Arra, hogy a tokseb vágott és ne zúzott legyen, az egyenes és nem sarlószerűleg hajlított, nyelével 1250— j 300 foknyi szögletet képező cystotomot igen élesre készíttette, s azzal a szarumetszésen át — tehát a nélkül, hogy a mellső csarnokba hatolt volna -— végezte a tokmetszést, melynél a rögzítő csipeszszel kisded nyomás alkalmaztatott a tekére, mire a seb kissé tátongóvá lett, s igy a penge hegye könyen vezettetett a kissé láthatóvá lett tokon. Egyszerű vízszintes tokmetszésnél a lencse éppen oly könyen kilépett tokjából, mint a "j" alakú metszéseknél ; jelentékenyen könyebben mint a közönséges központos tokmegnyitásoknál szokott történni akkor, ha elmulasztjuk a coloboma alapjának hosszában is kiadó vízszintes metszést végezni, mely utóbbi metszés fontosságára a lencse könyű kitérhetése tekintetéből Graefe már kezdettől nagy súlyt fektetett, s tankönyvében Arit is igen előnyösnek említi; egymagában, másik vagy több metszésseli összekapcsolás nélkül azonban a vízszintes tokmetszést eddigelé még egy szemész sem használta. A közlemény befejeztéig (1878 17/s) összesen még csak 29 szem műtétéit a környi vízszintes tokmetszéssel ; az észlelések következő pontokban foglalvák össze: 1. A tokseb — többnyire már az első éj alatt — a porczhártyasebhez hasonló módon hegedt, s azt némely esetben az iris mögött vízszintes egyenes vagy gyengén görbült fehér vonal alakjában lehetett látni; a lencsetok ily módon ismét teljesen elzáródván, mintegy sík, gyengén csillámló hártya volt kifeszítve az iris mögött, melyet a melső csarnok helyreállása után oldalvilágítás mellett valamennyi esetnél látni lehetett. 2. Azon esetekben hol hályogdarabkák maradtak vissza, azok a tokba zárva voltak, s azon érdekes tapasztalatot szolgáltatták, hogy lassankint egészen oly módon szívódtak fel, mint az a megnyitott toknál szokott történni; a középen a maradékok mindig eltűntek, ellenben a környi részen gyakran az ismeretes jegeczes duzzanat mutatkozott ; különben említésre méltó hályogmaradvány csak kevés esetben fordúlt elő, miután a hályog tökéletes eltávolítása könyűnek bizonyéit. 3. Izgatottsági tünetek az iris részéről vagy csak lehető kis fokban észleltettek, vagy az esetek nagyobb számánál egyátalában kimaradtak. A láta a műtét utáni 2—3-ik napon rendesen kitágúlva találtatott; az iris fénye és színe a legtöbb esetben rendes maradt, a sugártáji belöveltség hiányzott; olykor a láta szabályos volt, de az iris elszínesedett és gyenge szarukörüli belöveltség jelentkezett; fonalszerfi összetapadás a tok és az iris egyik szöglete között csak két esetben jött létre. A szivárványbeli vérbőség nehány esetét a szaruseb szögletébe ékelődött tok- és iris-részről származott izgatottságra lehetett vissza vezetni; képlékeny vagy genyedő iritis, látatömörülés, az iris felfelé vonatása, lencsetok és sugártestlob egyszer sem fordult elő. Műtét közben néhányszor előjött vérzés-, és kétszer üvegtestelőesés, minden utóveszély nélkül. 4. Nehány esetnél a tok tökéletesen feltisztúlt és símán feszült ki a látatérben ; a legtöbb esetben azonban a tok a vízszintes hegből kiinduló csekély, függőleges irányú egyenközes redősödést mutatott. 5. Két szem elsődleges porczhártyagenyedés-, és egy üvegtesti genyesedés által ment tönkre. A porczhártyagenyedés egyik eseténél a másik szemben kezdődő hályog mellett érhártyalob, a másiknál könytömlőlob volt jelen; a harmadik, túlérett hályogos esetben az egyén kimerült volt, ennél a porczhártyametszés után csarnokvíz mellett azonnal elfolyósodott üvegtest ürült ki, még több a szivárványcsonkolás után, úgy hogy a lefelé sülyedt lencsét kanállal kellett kiemelni. A többi eset mind zavartalanéi! és tökéletesen gyógyult, daczára annak, hogy közöttök 13 egyén a 70 éven túl volt, hogy többnél hátsó odanövések, érhártyalobok, elszínesedett iris stb. volt jelen. — 94 6. Az utólagos láterő átalában éppen oly jó volt, mint a tok központos megnyitásánál. Egybevetve a tok környi megnyitásának előnyeit a hátrányokkal, mindenesetre ki kell emelni mint egyedüli hátrányt azt, hogy a teljes iátélesség elérésére a legtöbb esetben szükséges volt utólagosan a tok központos felhasítása a Graefe-féle hályogtűvel, s pedig "j" alakú metszéssel, mely utóműtét a távolabb vidéken lakóknál rendesen ár a hályogműtét utáni harmadik hétben végeztetett, míg a közelebb lakókon csak a hatodik hétben hajtatott végre. Ezután a láta közepe állandóan szép fekete maradt és többé semmi utóbaj nem észleltetett. A környi megnyitás előnyei következük : 1. A műtéti eljárás egyszerűsége; a tok megnyitására alig vagy éppen nem szükséges a műszert a csarnokba vezetni, mivel elégséges a műszer hegyével a szaruseb hosszában a coloboma egyik végétől a másikig vezetett vonás a tok felmetszésére. 2. A müleges eljárás kevésbé sebző behatása; ugyanis központos megnyitásnál a műszert a melső csarnokban többé-kevésbé kell ide és oda mozgatni, hogy a tokot elegendőleg bemessük, vagy szétszakgassuk. 3. A tok vízszintes sebje gyorsan gyógyiíl, a tok bennékével elzáródik, s igy a mütött szem olyan gyógyulási viszonyok közé jut, melyek megközelítik az egyszerű szivárványcsonkolást ; ezen körülmény látszik döntőnek, mit ha a további tapasztalatok is megerősítenek, a hályogmütétnek ezen módosítása által bizonyára még kedvezőbb gyógyeredmények fognak eléretni, mint már eddig is elérettek. (Archiv für Augen- und Ohrenhlk. VII. Bd., 1. Abth.) Torday, tr. Észrevételek az Örmények és Georgiaiak szemeiről a tiflisi iskolákban történt vizsgálatok alapján. Reich M. tr.-tói, a kaukázusi hadtest szemészétől. Az iskolai hygiena és részben a szembetegségek geographiája iránti érdekeltségből (orosz nyelven körülményesen közlendő) vizsgálatok egész sora végeztetett a tiflisi gymnasiumok és egyéb iskolák némelyikében, a fénytörési viszonyokat tanulmányozandó; e vizsgálatok eredményéből egyetmást, mi általános szemészeti érdekű, e helyt röviden közleni akarunk. Tiflisnek 4 iskolájába járő fiúk és leányok 40'Vo-íi nem orosz nemzetiségű, hanem örmény és georgiai származású; ezekről a szemészeti irodalomban az állittatik, hogy köztük a rövidlátók százaléka a legkisebb. Ezen vélemény tudomás szerint Maklakojf-tói Moskvából származik és Nagel évi jelentéstétele, valamint Arlt-nak : „Ueber dte Ursachen und Entstehung der Kurzsichtigkeit“ czimű munkájába is felvétetett. Maga Maklakojf sem juttathatta kézhez azon anyagot vagy dolgozatot, melyen a fentebbi vélemény alapszik ; azt sem tudni, mily nagy az Örmények és Georgiaiak száma a tiflisi iskolákban, R. meg van győződve, hogy csak igen kicsiny lehet ; azért azt hiszi, hogy 500 örménynek és georgiainak szemén végzett vizsgálatok a fenntebbi állítás megítélésére nézve több értékkel bírnak, mint a Mahlakofféi. — Dór mondja : „Mentői inkább dél felé, annál több a rendes szem.“ Ez a magasabb tanfolyamokat illetőleg még igen kérdéses, s bebizonyítására behatóbban kellene kutatni a dolgot. Mannhardt az olaszoknak faji dispositióját emeli ki a rövidlátásra, a délolasz iskolák ez iránybani megvizsgálásáról azonban tudtával még nem közöitettek adatok, pedig igen érdekesek lennének. A 4 vizsgált iskolában [i2f,8 tanítványnyal) az örmények és georgiaiak között több rövidlátó szemet talált, mint az oroszok között. Az örmények és georgiaiak a rövidlátás nagyobb fokait is mutatták. Egyszersmind azt is tapasztalni ezeknél, kivált az értelmesebb néposztályban, hogy a vájt üvegeket viselők és bandzsalítók száma is igen nagy. Szerző e tény értelmezésébe egyelőre nem bocsátkozik ; de Ígéri, hogy e népfaj hajlamáról a rövidlátásra teend majd beható vizsgálatokat. Hogy ezen népfajnak valóban van dispositioja a rövidlátásra, azon körülmény is bizonyítja, melyszerint az iskolák alsóbb osztá* ‘ :A •í-É 4 ■ i