Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-11-03 / 5. szám
59 6o eltűnt. Az egyén alkatát és az előzményeket tekintve az okot alig lehet másutt keresni, mint az idegrendszernek és különösen az agyvelőnek hiányos táplálkozásán alapúló nagyobb izgékonyságban, s visszahajlási izgatotság könnyebb létrejövetelében. A visszahajlási vakság fölvételét L. tr. esak azon föltétel alatt vélné megengedhetőnek, hogyha olyan elsődleges és keringési megváltozások kizárhatók vagy legalább is valószínűséggel fel nem vehetők, melyek az idegközpontban vagy a látideg lefolyásában székelnek, másfelől ha ilyen eseteknél szembetűnő az alkati gyengeséggel, vérszegénységgel és más táplálkozási zavarokkal egybekötött, s a környi idegekből kiindult ideg-izgatottság. Ily értelemben azután az úgynevezett méhszenvi vakság (tehát mindenekelőtt kórlelet nélkül) azonosítása a visszahajlási vaksággal előnyére lehetne úgy az amaurosis osztályozásának, mint az idegkórtannak. (Graefe’s Arch. f. Ophth. 1878. 195—209 1.) Torday tr. Antisepticus sebkezelés hályogkifejtésnél Graefe Alfréd tnr.-tól. A Lister által bevezetett posellenes sebkezelés a moder11 sebészetben új korszakot alkotott. A szemészet, különösen anna^ operativ része „a sebészet kebelén növekedett fel“ mint szokás mondani ; ezért könnyen érthető, miszerint a genyedéssel járó szembántalmak —, főképen pedig a hályogkivonással járó seb kezelésénél a Lister-féle eljárás előnyei jogosan számíthatnak kiaknázásra. Graefe tanár az évenként rendelkezésére álló nagyszámú hályog-műtételekné! igyekezett adatokat gyűjteni, illetőleg odatörekedni, hogy a különleges posellenes szerek igénybevétele mellett — és pedig már a műtétet előkészítőig és azután — a hályogműtét gyógyításának kedvező százalékát még növelje. Eljárása következő : műtét előtti napon a szembe 1 °/„ atropin oldat csepegtetik; közvetlen a műtét megkezdése előtt a szem 2 °l0 carbolsavas oldattal gondosan kimosatik ; nemkülönben ugyanazon oldattal a szemhéjak bőre és az egész szem-tájék lemosatik, és a csukott szemhéjakra a műtét megkezdéséig ugyanazon folyadékkal gyengén átitatott szivacs tartatik. Műtét előtt a műszerek tiszta alkoholba mártatván vászon lemezzel megtöriiltetnek. Műtét alatt a köthártya tömlő kimosására —, a csarnokviz és vér letörlésére —, valamint a szem tájának tisztántartására csakis carbolsavas oldattal frissen átnedvesített szivacs használtatik. A műtét befejezése és a véralvadék eltávolítása után a szem, úgy, mint műtét előtt, carbolsavas szivacscsal gondosan kitisztíttatik; egyidejűleg a szembe atropin cseppentetik és a carbolsavas szivacscsal a szem addig gyenge nyomás mellett fedve tartatik, mig a netalán fellépett vérzés és alvadékképződés a seb körében tökéletesen meg nem szűnt; most azon pillanatban, melyben a szivacs a szemről eltávolíttatik, a szem és az egész szemüri táj 4% bórsavas oldatbe frissen bemártott Lister-féle Boriints lebennyel (forró bórsavas oldattal telített Lint, az úgynevezett angol tépés) fedetik be, és a felébe szintén bórsav-oldatba mártott finom angol viaszkos vászon téríttetik; erre következik a szeműr mersékes kitöltése sebészi vattával és végül a bekötés finom ruganyos flanell kötővel. Ezen kötés rendesen az első három nap alatt naponta csak egyszer lesz megújítva; kisebb égési, nyomási stb. érzések közvetlen a műtét utáni órák alatt nem vétetnek figyelembe ; és csak ritkább esetekben lesz megújítva a kötés az első 12 órán belül azon szigorú rend megtartásával, mint az első kötésnél elősoroltatott. A kötés megújításánál különösen gond fordíttatik arra, hogy levegővel a seb ne érintkezzék; ezért a vászonlebeny eltávolítása közben a carbolsavas szivacs illesztetik a szemre, s azzal a szemhéjjak és szemrés gyengéden megtöröltetnek, anélkül, hogy a szemhéjjak egymástól eltávolíttatnának. Ezen tisztítási eljárás minden esetben 7—8 napon át tart, anélkül hogy viz igénybevétetnek. Atropin szabályszerint csak a harmadik naptól kezdve alkalmaztatik. Ezen eljárás mellett G. tnr. a múlt év második felében összesen 114 hályog-esetet műtött és kezelt. A gyógyúlási eredmény kedvezőbbnek bizonyúlt (1 4/7 °/0 -—2 3 e/s 7 °/0 veszteség) mint azelőtt a posellenes eljárás és útőkezelés nélkül; azonban ezen szám statistikai adatnak sokkal kisebb, mintsem hogy annak alapján döntő véleményt lehetne nyilvánítani; de az eljárást további megtartásra, illetőleg ezen alapon további adatok gyűjtésére mindenesetre jogosan ajánlhatónak véli. (Graefe’s Archiv f. Ophthl. 1878. 233--251.) Ezen tárgyra vonatkozólag Hirschberg tr. (Centra Ibi. für Aughlk. II. Juliheft) az antisipticus eljárást éppen a hályogkifejtésnél feleslegesnek tartja, és pedig azért, mert hályogsebnél rendesen elsődleges genyedés nem jön elő ; ha pedig a genyedés egyéni hajlam-, vagy alkati betegségek kifolyása, akkor az antisepticus kezelés sem biztosít a genyedés kimaradásáról. A helyett hályog műtételeknél szigorúan szükségesnek, de elegendőnek is tartja a kicsinyeskedésig menő tisztaságot, külön szobát, külön kifőzött szivacsot, a műszerek legszigorúbb tisztítását — de csak tiszta vízzel. Ellenben a posellenes kezelést nagyobb elválasztásokkal főleg nagyobb genyedéssel járó műtéteknél szemürbeli műtétek stb.) ajánlja, szükségesnek tartja. Torday tr. Leukaemia esete valamennyi szemhéjon nagy leukaematosus daggal és kétoldali dülszemmel. Lkbkr tnr.-tól. A fehérvérűség maga nem tartozik ugyan a ritkább betegségek közé, de olyan leukaematosus doganatok — kivált a test külső részén, vagy éppen a szemhéjakon — melyek székhelye nem a nyirkmirígyekben, csontvelőben stb. van, mégis ritkábban észleltetnek. Leber tnr. esete 48 éves szivargyárosra vonatkozik, kinél két év előtt először az alsó- s később a felső szemhéjak megdagadtak; ugyanakkor bágyadtság lépett fel és a kövér test tetemesen fogyni kezdett; a test fogyása egy éven át haladt előre, midőn a testsúlya (lép és máj nagyfokú növekedésének rovására) ismét jelentékenyen gyarapodott. Csúzos bántalmakon kívül más betegségeket nem állott ki. A szemhéjak daganata a különféle gyógyszerek külső s belső használata daczára folytonosan növekedett; amellett a szemek is kezdtek kidülledni ; fellépett olykor főfájás, (a szemek mozgatásainál) fájdalom a szemekben, és néha a mellcsontban is. A betegség egy évi tartama után a beteg a szemkorodát csupán a düllszemek- és szemhéjak daganata miatt kereste fel. Nála a szemhéjak bőre egész kiterjedésben violaszinbe játszó piszkos barnaszinű, nehány erősen kitágúlt visszérrel, a tetemes feszültség miatt helyenként fénylő, de nem lobos kinézésű és az alatta fekvő daganaton mindenütt tovamozdítható, A héjak haránt fekvő vastag, hurkához hasonló daganatot képeznek; az alsók tömlőszeriileg csüngnek le az arezokon; összeállásuk kemény, lebenyes; a szemür széleivel sehol sem függnek össze, azonban hátrafelé kivehető határ nélkül a szemürbeli szövetbe terjednek ; nyomásra nem fájdalmasak. A tekék egyenlő fokban előretolvák; a porezhártya közel i cm-rel áll előbbre az orrgyöknél; mozgathatóság meglehetősen szabad s csak kifelé van kissé megszorítva mindkét oldalon. A búj álkodás elterjed a köthártyára és köthártya alatti kötszövetre is ; így különösen feltűnő a köthártya sánezszerü kitüremlődése a jobb teke oldalán, mely ide és oda tolható, színe piszkos viola, s rajta erősen kitágúlt viszér húzódik keresztül a szaruszélhez; hasonló köthártyadaganat van a bal szemen is, csakhogy az itt felső és alsó részre van oszolva; a félholdképii redő is túltengett, kivált a bal szemben. A szemkörüli tájból a bujálkodás körébe még a homlok oldalsó részei és a halántékizomnak megfelelő részek vannak bevonva, ahol is meglehetősen kiterjedt lapos emelkedés létezik, mely eléggé feszes és kérdéses, vájjon a csontra csupán lerakódva van, avagy abból nőtt-e ki. A szemtükörreli vizsgálat mindkét oldalon vérönilenyes reczeglobot derített fel. A szemek látereje alig volt megzavarva. Szív, rendes; vizelletben sok fehérnye és széles, magvakkal ellátott hengeres testek találtattak ; azonkívül szabad-, részint rendes, részint elzsirosodott felhámi sejtek.
